Új Néplap, 2011. november (22. évfolyam, 256-279. szám)

2011-11-18 / 270. szám

6 2011. NOVEMBER 18., PENTEK Elutasították Hernádi tanúkénti meghallgatását a zágrábi megyei bíróság el­utasította a perbe fogott Ivó Sanader volt horvát kor­mányfő védőügyvédjének ké­rését, hogy tanúként hallgas­sák meg az ügyben Hernádi Zsolt Mól elnök-vezérigazga­tót. Azzal indokolták a dön­tést, hogy - Tamara Laptos ügyész magyarázata szerint- ha Hernádi Zsolt elérhető lesz a horvát igazságszolgál­tatás számára, úgy gyanúsí­tottként, s nem tanúként ke­zelnék. Sanadert azzal vádol­ják, hogy tízmillió euró kenő­pénzt fogadott el Hernáditól, cserében a Mol-nak az INA feletti irányításáért. Dupláz 2014-re itthon az SMR megduplázza magyarorszá­gi gyárainak forgalmát 2014-re az SMR Automoüve Mirror Technology Hungary Bt. - közölte Tibori Pál Le­vente gyárigazgató. Tavaly 180 millió euró volt a cég forgalma; ez terveik szerint 2014-re 360-390 millióra nő. Arra az évre működik teljes kapacitással szeptemberben megnyitott mosonmagyaró­vári üzemük. Az 1400 fős létszámot 3 év alatt mintegy négyszázzal emelik. Felvásárlási étvágy a bizonytalan piacon a gazdasági bizonytalansá­gok ellenére meglepő mó­don növekedés várható a fel­vásárlások és a fúziók pia­cán. A vezető nemzetközi vállalatok 41 százaléka szá­mít, hogy az elkövetkező 12 hónap során fog akvizíciót végrehajtani - derül ki az Ernst & Young elemzéséből. A válaszadók csaknem fele koncentrál a következő 12 hónapban a növekedésre, és már csak 7 százalékuk a túl­élésre. Új jelenség, hogy a felvásárlás és a piaci bizony­talanság, mint piaci jelen­ség, megfér egymással. Kritikus helyzet előtt a Budapesti Erőmű A BUDAPESTI ERŐMŰ ZRT. (BERT), s vele együtt hőter­melése is kritikus helyzetbe kerül, ha az október 1-jén hatályba lépett távhőszabá- lyozási rendszer felülvizsgá­lata nem lesz sikeres. Ezért a hatályos hőárszabályozás- amely mellett jövőre 6 mil­liárd forint vesztesége kelet­kezne - felülvizsgálatát ké­rik az energiahivataltól. „A társaság elkötelezett a tár­gyalások mellett, hogy a fe­lülvizsgálatra mielőbb sor kerülhessen” - közölte Jean- Noél Reimeringer, a BERT elnök-vezérigazgatója. Reimeringer: Vizsgálják meg! GAZDASÁG Egy ideig szárnyalhat a nyereség exportcégek Nem lehet tartósan pozitív hatása a gyenge forintnak az eredményre sem Miközben a gazdaság leg­több szereplője rémülten figyeli a forint mélyrepü­lését, a nagy hazai expor­tőröknek rövid távon ki­fejezetten előnyös a ma­gyar deviza gyengélkedé­se. Az éles árfolyammoz­gások és a várható nega­tív gazdasági hatások azonban ezeket a vállala­tokat is aggasztják. Jandó Zoltán lelentősen növelheti a komoly exportérdekeltséggel rendelkező hazai vállalatok árbevételét és nyereségét is a forint gyengélke­dése az utolsó negyedévben. A magyar fizetőeszköz az elmúlt másfél hónapban 8, az első fél év zárása óta pedig 19 százalékkal gyengült az euróhoz képest, ez azt jelenti, hogy a második ne­gyedéves 265 és a július-szep­tember közötti három hónapra jellemző 273 körüli átlagárfo­lyam után a folyó negyedévben jóval 300 fölötti átlagkurzussal szembesülhetnek a cégek. Mi­után az érintett vállalati kör bevé­teleinek nagy hányada euróbán - vagy valamilyen egyéb devizá­ban - folyik be, miközben költsé­geik jórészt forintban jelentkez­nek, a devizapiaci folyamatok egyértelműen pozitívan hatnak működésükre, hiszen a forgalom (forintban kifejezve) dinamiku­san nő, míg a kiadások nem emelkednek számottevően. A nagy exportőrök ugyanakkor egybehangzóan állítják, hogy a kedvező hatás csak rövid távon érvényesülhet, hiszen ha a forint mélyrepülése tartósnak bizonyul, az olyan zavarokat okozhat a gaz­daságban, amelyek alól már ők sem tudják mentesíteni magukat Ez a helyzet a két nagy, tőzs­dén jegyzett hazai gyógyszer­gyártónál is. Beke Zsuzsa, a Richter PR- és kormányzati kap­csolatok vezetője elmondta: a Richternél az euróárfolyam egy­forintos emelkedése éves szinten 300 millió forintos növekedést eredményez az üzemi eredmény soron, azaz a cég számára alap­vetően kedvező a hazai fizetőesz­köz mérsékelt gyengülése. A PR- menedzser kiemelte ugyanak­kor, hogy a 320-350 forintos kur­zus már túl van azon a határon, Exportarány (teljes árbevételen belül, konszolidált, 2011. első három negyedév) 1,2 * Árbevétel Magyar- * * Teljes üzleti év (az üzleti országon kívüli év okt. 1-jétől aránya 2010-ben. szept. 30-ig tart). Mól Richter * * Rába amelyet mérsékelt gyengülésnek lehet nevezni, ez pedig olyan koc­kázatokat rejt magában, amely messze túlkompenzálhatja az ár­bevételre és nyereségre gyako­rolt pozitív hatást. Éppen ezért a cégnél a jelenleginél alacso­nyabb kurzust tartanának meg­felelőnek. Bogsch Erik, a Richter vezérigazgatója korábban úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint az exportőrök számára egy 280 körüli, szigorúan stabil euróárfolyam lenne ideális. Hasonlóan vélekedik Porosz- lai Csaba, az Egis gazdasági igaz­gatója is. A szakember lapunk­nak elmondta: miután árbevé­telük háromnegyede exportból származik, s így igen komoly de­vizakitettséggel rendelkeznek, alapvetően az Egisnek is kedvez a gyenge forint. Álláspontjuk szerint ugyanakkor a jelenlegi árfolyamok már a gazdasági fo­lyamatokban is zavart okozhat­nak, ez pedig a kisebbik tőzsdén jegyzett gyógyszergyártó szem­pontjából is nyugtalanító. A gaz­dasági igazgató jelezte: az Egis számára is egy közepesen gyen­ge forint lenne kedvező, amely még nem hat kedvezőtlenül pél­dául az inflációra, és nem kész­teti további megszorításokra a kormányzatot sem. A gyógyszergyártókkal szem­ben a Mól esetében már a forint gyengülésének eredményre gya­korolt hatása sem egyértelműen pozitív, ahogy ez a cég harmadik negyedéves gyorsjelentéséből is kiderült. Az olajipari vállalatnál lapunk kérdésére elmondták: az upstream szegmens (kutatás­termelés) megnövekedett nem­zetközi profit-hozzájárulásának köszönhetően (amelyben a fo­rint gyengélkedése is szerepet játszott) a csoport ugyan szép számokat tett közzé 2011 első ki­lenc hónapjában, a downstream üzletág (finomítás-kereskede­lem) azonban a magas kőolajár és a gyenge finomítói árrések hatására a harmadik negyedév­ben veszteségbe fordult. A kuta­tás és kitermelés eredményére tehát pozitív hatása van a forint gyengélkedésének, a kereskede­lemben azonban - részben a nö­vekvő benzinárak miatt csökke­nő kereslet következtében - épp ellentétes hatás érvényesül. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy bár a forint gyengélkedése - legalábbis rövid távon - jellem­zően jótékony hatású, a túlzot­tan hektikus árfolyammozgás a nagy exportőröknek sem kedve­ző, lényegében ellehetetleníti ugyanis az üzleti tervezést. Mi­után az érintett vállalatok az el­múlt években nem először szem­besülnek ezzel a problémával, a cégek többsége már korábban is tett lépéseket a forintárfolyam volatilitásának a kezelésére. Általános tendencia, hogy a vállalatok igyekeznek devizaki­tettségüket olyan devizák irányá­ba eltolni, amelyek árfolyama ke­vésbé hektikus, azaz próbálnak exportpiacaikon olyan valutában számlázni, amely jobban együtt mozog a forinttal. Jó példa erre a Rába esete; a cég korábban jel­lemzően dollárban számlázott ve­vőinek, a válságot követően azon­ban fokozatosan áttértek euróala- pú elszámolásra. Steszli Ádám, a cég befektetési tanácsadója el­mondta: a váltás oka az volt, hogy a korábbi évek tapasztalatai alap­ján a közös európai deviza jegyzése jóval kisebb sávban mozog, mint a zöldhasúé, ezért kisebb kockázatot rejt a vállalat számára. Hasonló okokból váltott dollár­ról euróra még a gazdasági krí­zis kiéleződése előtt a Richter az orosz piacon, majd ez év elején az Égisszel egyetemben - a he­lyi szabályozás változása miatt - rubelalapú elszámolásra álltak át a legnagyobb FÁK-piacon. Bár ez utóbbi módosítás kényszerű volt, Poroszlai Csaba lapunknak jelezte: a váltás kockázatcsök­kentő hatású, hiszen az elmúlt években kiderült, hogy bármi­lyen meglepő, de a rubel „euró­paibb” deviza, mint a doüár. Komoly veszélyforrás A DEVIZAHITELEK MIATT még a nagy exportőröknek is ko­moly veszélyforrás lehet a fo­rint tartós gyengülése, bár a jelentős külpiacokkal rendel­kező vállalatok számára némi könnyebbséget jelent, hogy az exportbevételek rész­ben (vagy egészben) fedezik a kötelezettségeket. A válla­lati szféra ugyanakkor - az MNB adatai szerint - már szeptember végén is bő 4000 milliárd forintnyi devizával tartozott csak a hazai hitelin­tézeteknek, s ez az összeg az elmúlt másfél hónapban - a forint gyengülése miatt - leg­alább 250 milliárd forinttal emelkedett. Nagyszabású nemzetközi kampányt indítanának turizmus Elkészült az MT Zrt. 2012-es marketingterve, kétmilliárddal több pénz juthat rá A belföldi turizmus stagnálását, a külföldi vendégéjszakák szá­mának 3,6 százalékos növekedé­sét, a hivatásturizmusban pedig a konferenciák számának 3-5 szá­zalékos emelkedését várja 2012- ben a Magyar Turizmus (MT) Zrt. - mondta tegnap Horváth Ger­gely, az MT Zrt vezérigazgatója a szervezet jövő évi marketingter­vét ismertetve. A belföldi piacon jövőre is folytatják a szemléletfor­máló stratégiai kommunikációt, amellyel tovább növelnék a belföl­di utazás társadalmi elismertsé­gét. „Magyarországon viszonylag alacsony, 50 százalék a belföldi turizmus aránya, a lakosság keve­sebb mint harmada tervez több­napos belföldi utazást. Az ebből származó bevétel 2010-ben 242 milliárd forint volt, miközben a külföldre utazó magyarok 402 milliárd forintot vittek ki az or­szágból. Ezeken az arányokon szeretnénk változtatni” - magya­rázta. Fontosnak tartotta, hogy a lakosságnál megmaradt mint­egy 13 milliárd forintnyi üdülési csekk felhasználását is előmoz­dítsák, hogy azok ne vesszenek kárba, illetve a SZÉP kártya el­terjedésének elősegítésében is részt vennének kommunikációs eszközeikkel. Külföldön alapvetően hármas irányultság jellemzi az MT Zrt. kommunikációs tevékenységét. Kiemelt hangsúlyt kap a hagyo­mányosan a legnagyobb küldő Nőhet a büdzsé KÉTMILLIÁRD FORINTTAL, 10,085 milliárdról 12,085 milliárdra emelné a jövő évi turisztikai célelőirányzat összegét az a módosító in­dítvány, amelyről a jövő héten szavazhatnak a par­lamentben. E szerint a több­letpénzt az MT Zrt. marke­tingkommunikációs tevé­kenységére kellene fordíta­ni. A célelőirányzat a turisz­tikai országmarketingre fordítható összeg mellett a Forma-1 támogatását tartalmazza. piacunknak számító Németor­szág és Ausztria, a másik fókusz­területet a környező országok jelentik. A nemzetközi márkaépí­tést országokon átívelő, központi kommunikációval kívánja meg­valósítani az MT Zrt. „Komoly, lát­ványos nemzetközi márkakom­munikációs kampányt szeret­nénk indítani, döntő részben 80-100 országban elérhető hír-, illetve tematikus csatornákon, mint például a CNN, a BBC, az EuroNews vagy a Travel Chan­nel” - mondta a Világgazdaság na/c Horváth Gergely. Hozzátette: még nem született meg a döntés az MT Zrt. jövő évi állami támo­gatásáról, azonban van arra re­mény, hogy többletpénzekhez jussanak. Úgy véli, hogy ameny- nyiben az állami támogatással, a partnerek hozzájárulásával és a saját bevételeikből sikerülne 6-7 milliárd forintos éves költség- vetési keretet kihozniuk, akkor 2-3 milliárdot tudnának külföldi marketingre költeni, ez rövid tá­von is sokszoros bevételt hozna hazánk konyhájára. A vezérigaz­gató emlékeztetett rá: 2011-ben a szervezetükben történt átcsopor­tosításoknak és az állami hozzá­járulásnak köszönhetően az elő­ző évinél 2 milliárddal többet tud­tak költeni marketingre, az en­nek is köszönhető turisztikai többletforgalomnak pedig csak az áfabevételei meghaladták a 12 milliárd forintot az idén. ■ N. M. i k i

Next

/
Thumbnails
Contents