Új Néplap, 2011. november (22. évfolyam, 256-279. szám)
2011-11-12 / 265. szám
ÚJ NÉPLAP - 2011. NOVEMBER 12., SZOMBAT TŰKOR 13 Jönnek a járások a közigazgatásban Jász-Nagykun-Szolnok megye településeinek lélekszám szerinti megoszlása 0-500 501-1000 1001-2000 2001-3000 3001-5000 5001-10000 10000 fölött törvény Nagy átalakulások, alapvető reform előtt a teljes magyar önkormányzati rendszer Dr. Lengyel Györgyi: cél, hogy hatékony, költségtakarékos és ügyfélközpontú közigazgatás jöjjön létre A kormány mostanában új önkormányzati törvénytervezetet készít, aminek egyes részei akár már a jövő év január elsején hatályba léphetnek. Újabban egyre több részlet kerül napvilágra a tervezetből, és látszik: alapvető változásokra számíthatunk. L. Murányi László A tervezetről és az új önkormányzati koncepcióról dr. Lengyel Györgyivel, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormány- hivatal vezetőjével beszélgettünk.- Mi tette szükségessé egy merőben új törvény megalkotását?- kérdeztük elsőként.- A rendszerváltozáskor megszületett törvénnyel a helyi közösségek visszakapták az önkormányzáshoz való jogukat, és kiépült a ma is létező, ugyanakkor nagyon szétaprózott önkormányzati rendszer. Gondoljuk végig, az országban több mint ezerhétszáz olyan település van, amelynek a lakossága nem éri el az ezret, de ezeken a településeken is teljesen önálló önkormányzatok működnek. E törvény megalkotásakor nagyobb hangsúlyt helyeztek a demokratikus működés, a kormányzati túlhatalmat megakadályozó garanciák kiépítésére, mint a gazdaságossági, hatékonysági, valamint szakmai szempontokra. Az elmúlt húsz évben azonban, a nagyfokú önállóság ellenére, egyre szűkült az önkormányzatok mozgástere...- Az állami szerepvállalás és a költségvetési normatívák szűkülésével párhuzamosan... — Én még másik két alapvető okot is látok. Egyfelől, az önkormányzati rendszer belső ellentmondásait, működési zavarait, másfelől pedig az állami szerep- vállalás tisztázatlanságait. Az elaprózódott településszerkezetből eredő problémákon a társulási rendszer erősítésével lehet enyhíteni.- Önkormányzati társulások most is működnek! — Az eddig alkalmazott módszerek azonban, amelyek az ön- kormányzatok önkéntes társulásának, illetve a közös hivatali szervezet működtetésének ösztönzésén alapultak, nem hoztak komolyabb eredményt. Nem váltották be a hozzá fűzött reményeket a többcélú társulások sem, mert általuk nem javult a hatékonyság, nem emelkedett a szolgáltatások színvonala sem.- Úgy tűnik, hogy az új törvény alapvetően átalakítja az önkormányzatok jog- és feladatkörét. — Az átgondolaüan állami feladat- és hatáskör-telepítés következtében az önkormányzatok nemcsak azokról a közszükségletekről kénytelenek jelenleg gondoskodni, amelyekben helyi elemek is vannak. Számos olyan feladat megjelent a rendszerben, amely nincs összhangban a helyi adottságokkal. Manapság közel háromszáz törvény mintegy négyezer-ötszáz önkormányzati feladat- és hatáskört határoz meg, és ez a mennyiség alapvetően áttekinthetetlenné teszi a rendszert. számát, mennyiségét, a másik oldalon ví szont folyamatosan csökkentette a finanszírozási forrásokat. A hiányzó összegeket a helyhatóságok hitelekből igyekeztek pótolni. A sorozatban tapasztalható csődközeli- Mára a végletekig el is adósodtak az önkormányzatok...- Ez a probléma nagyrészt oda vezethető vissza, hogy az állam fokozatosan növelte az ellátandó önkormányzati feladatok Veszélyes mértéket öltő önkormányzati adósságok az önkormányzati reform vezérfonala tehát, hogy hatékony, takarékos, ugyanakkor jól működő rendszer jöjjön létre a jelenlegi helyen. 2005 és 2010 között megötszöröződött az önkormányzatok adósság- állománya, és 2011 végére már több mint 1830 milliárd forint tartozás nyomhatja az önkormányzati szektor vállát — áll a PrícewaterhouseCoo- peis legfrissebb elemzésében. a gki Gazdaságkutató eg}' másik számsort közölt idén. Eszerint, eg\’fővárosi lakosra 214 helyzetekhez persze hozzájárultak egy-egy önkormányzat megfontolatlan döntései is.- Mi a kormányzat alapvető szándéka a mostani törvényalkotással?- Modem, korszerű, költségtakarékos, feladatcentrikus rendszer kiépítése, amely lehetőséget biztosít a demokratikus működésre, az önkormányzáshoz való kollektív jogok érvényesülésére. Az önkormányzati önállóságot azonban az eddigieknél szigorúbb keretek között tervezi szabályozni a kormány. A közigazgatás színvonalának emelése érdekében szükség van a térségi összefogás kiteljesítésére, új, akár kötelezően előírt társulási rendszer kialakítására. Meg kell szilárdítani az önkormányzatok pénzügyigazdasági helyzetét, és ezért az eddigi normatív támogatási rendszer helyett egy új, feladatfinanszírozó rendszert kell kiépíteni. Szigorítani kell a gazdálkodási folyamatok ellenőrzését, el kell érni az önkormányzati adósságok radikális csökkentését. A teljes önkormányzati gazdálkodás, így a hitelfelvétel szabályainak szigorításával, az átgondolatlan gazdasági döntések visszaszorításával. — Új szintként létrejönnek újra a járások? — Az államigazgatás, amint a neve is mutatja, az állami feladatok megjelenése és az állami tevékenységek üzemszerű ellátása, központi és területi szinten. ezer forint adósság jutott 2009 végén, a megyei jogú városok lakóinak vállát 170, a városi polgárokét 134, a községekben lakókét pedig 44 ezer forint nyomta. (Az arányok azóta sem változtak, a mértékek viszont valószínűleg igen.) a teljes önkormányzati adósság 75 százalékát a főváros és 18 kerülete, a 23 megyei jogú város, 56 város és 1 község „termelte ki”. Az ország csaknem 3200 önkormányzatából 99 a felelős a hiány túlnyomó részéért, derül ki GKI adataiból. Az önkormányzatiság, az önkormányzati igazgatás ugyanakkor a közösségi lét egyik formája, amelyben vannak igazgatási feladatok is. A tervek szerint 2013. január 1-től létrehozandó járások az államigazgatás legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egységei lesznek. Kialakításuk során a történelmi hagyományok mellett figyelembe veszik a településszerkezeti különbségeket is. Cél az, hogy hatékony, költségtakarékos és ügyfélközpontú közigazgatás jöjjön létre.- Folyik a „számháborúzás” a kiszivárgott információkkal: úgy hírlik, az ezerfősnél kisebb települések önkormányzatai funkcióikat vesztik; a háromezer lakos alatti, azonos járásban lévő, szomszédos községeknek közös önkormányzati hivatalt kell üzemeltetniük. Mit lehet tudni erről?- Nem szeretnék ebbe a „számháborúba” én is beszállni, különösen, hogy előkészítés alatt álló törvényjavaslatról van szó. Erre a tervezetre még további egyeztetések várnak, illetve egy parlamenti vita is, tehát a részletek még változhatnak. Konkrét számok nélkül annyit lehet biztosan tudni, hogy az ön- kormányzatok feladatainak újragondolása, ezzel együtt az ellátandó feladatok csökkenése óhatatlanul magával vonhatja az önkormányzati hivatalok számának csökkenését. A közös ön- kormányzati hivatalok felállítása körüli részletek azonban még kidolgozásra várnak. Nem bővítenék járdafelületet az óvodánál A tiszapüspöki önkormányzat több mint 89 millió forintot nyert pályázat útján, önerőből pedig négymillió forintot biztosítanak a helyi óvoda 19. századi épületének felújításához, átalakításához. A munkálatok ideje alatt az általános iskolában kapnak helyet az ovisok. Az óvodai résznek külön bejárata van, melynek zárját nemrégiben javították meg. Járdafelületet nem bővítenék, mert egyéves időtartamra nem lenne célszerű, a fal melletti járdát használják. Az óvodások szülei ezt elfogadták. Egy burkolatlan részt homokkal fedtek le, jó idő esetén abban tudnak homokozni a gyerekek. ■ N. I. Dobogos helyen vegeztek a veszélyhelyzeti felderítők Az ország megyéinek legjobb tűzoltói és veszélyhelyzeti felderítői mérték össze tudásukat a minap Baján a nyolcadik Országos Tűzoltó Szakmai és negyedik Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportok Országos Szakmai Vetélkedőjének döntőjén. A versengésen az országrészi selejtezőkről továbbjutott tűzoltó csapatok, illetve Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportok (VFCS) vehettek részt. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság veszélyhelyzeti felderítői első helyezettként jutottak tovább az országos döntőbe. A kétnapos megméretésen - ahol a résztvevők egyéni és csapatversenyben is számot adtak tudásukról - a tűzoltók komoly tűzoltási és műszaki mentési munkálatokat végeztek, a VFCS-k pedig radioaktív, valamint különböző veszélyes vegyi anyagok jelenlétében hajtottak végre életmentési és felderítési feladatokat. A gépjárművezetők egy professzionálisan felépített gyakorlati pályán bizonyíthatták képességeiket. A megyénk színeit képviselő veszélyhelyzeti felderítő csoport az előző országos döntők hagyományához híven ismét jól szerepelt, csapatversenyben harmadik helyezést ért el. A csapat tagjai Kocsis Zoltán tű. főhadnagy, Klemann László pv. hadnagy és Nagy Attila pv. főhadnagy voltak. ■ N. G. Spárga hetvenévesen. Molnár Ferenc kunhegyesi nyugdíjas közel a hetvenedik évéhez is megcsinálja a spárgát. A szobafestő, bútorasztalos végzettségű férfi sokáig dolgozott Tengizben, majd a rendszerváltozást követően Németországban. Felvételünk a város főutcáján örökítette meg. Péksüteményért tört be a boltba az elkövető Karcagon tolvaj járt egy állandóan nem lakott ingatlan alsóépületében a minap. Onnan azután porcelán étkészletet, tányérokat, konyhai eszközöket, valamint két doboz édességet vitt el. De mint azt Szabó Zita őrnagytól, a megyei rendőr-főkapitányság sajtószóvivőjétől megtudtuk, nem ez volt az egyetlen helyszín a megyében, ahol hívatlan látogató járt. Ugyanis Cibakházán az egyik élelmiszerbolt kenyértárolóját feszítette fel egy elkövető csütörtökön hajnalban, majd péksüteményekkel megrakottan távozott, tájékoztatta szerkesztőségünket a történtekről Szabó Zita őrnagy. ■
