Új Néplap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-26 / 251. szám

ÚJ NÉPLAP - 2011. OKTÓBER 26., SZERDA TISZAZUG 5 A pénzügyi helyzet volt a testületi ülés egyik témája A közelmúltban a kunszentmár­toni önkormányzat pénzügyi és likviditási helyzetéről szóló tájé­koztatót tárgyalta meg a képvise­lő-testület. jauernik István, a pénzügyi és gazdasági bizottság elnöke kiemelte: a tájékoztató­ból egyértelműen kiderül, hogy tudták tartani a költségvetési rendeletben vállaltakat, a fizető- képesség megőrzését és a ren­deletek szigorú végrehajtását. A helyi adóknál az első félév ered­ménye időarányosan megfelelő­nek mutatkozik, de ez köszön­hető az elmúlt évről elmaradt tartozások behajtásának, így a második félév teljesítése még kérdéses. Dobáné Szabó Julianna pénz­ügyi osztályvezető az adóbevéte­lekkel kapcsolatban kiegészítést tett, hogy a határidőhöz közelít­ve újabb összegek folytak be az önkormányzat számlájára. Min­dent elkövetnek, hogy a decem­berre előírt 130 millióhoz minél közelebb kerüljenek. Dr. Czuczi Mihály polgármes­ter bejelentette, hogy aláírta a megbízási szerződést az Inter- plex Kft. területvásárlásával kap­csolatban, ami mintegy 10 millió forintról szól. Amennyiben meg­valósul a beruházás, 25-30 fős munkahely-növekedést is jelent­het a városnak. A polgármester megemlítette, hogy az Unitrade M&M Kft. is hozzáfogott egy több mint 400 millió forintos be­ruházáshoz. ■ ,lu Duatlonversenyt rendeztek Tiszakürtön A közelmúltban immáron ötödik alkalommal rendezték meg Ti­szakürtön a Kürtkerülő duat- lont. A helyi sportolókon kívül Kunszentmártonból, Csépáról, Szelevényről és Szentesről is ér­keztek résztvevők. Az összesí­tett eredményeket tekintve a há­zigazdák öt első helyezésnek örülhettek. Az érmeket és okle­veleket a Tiszakürt Községi Sportegyesület képviseletében Fehérné Szőke Erika elnökségi tag és Katona József elnök adták át. A legeredményesebb tisza- kürti versenyzők Váradi Ivett és Fehér Erik lettek. ■ Rabszöktetés alagúton át? legendák Úgy tartják, Rózsa Sándort így szabadították ki Minden településnek megvannak a helyi le­gendái. Kunszentmár­toniján ilyen Rózsa Sán­dor raboskodása, illetve szökése, valamint hogy több elítéltet is felakasz­tottak a városban. A mú­zeum történészei azon­ban szkeptikusak ezek valóságtartalmával kap­csolatban. Pusztai Gabriella a sötétzárkát mutatja, ahová azokat csukták be, akik engedetlen raboknak bizonyultak Németh Gergő Mindkét legen­da erősen kötő- ^ dik a kerületi börtönhöz, ahol ma a Helytörténeti Múzeum talál­ható. Az intéz­mény munkatár­sai kutatásokat folytattak, hogy alá tudják támasz­tani vagy éppen megcáfolják ezeket a történeteket - A legenda sze­rint több betyár is raboskodott itt, a börtönben, köztük állító­lag Rózsa Sándor is itt töltötte a büntetését, ám mi erre nem ta­láltunk semmilyen írásos em­léket- tudtuk meg Pusztai Gab­riellától, a Helytörténeti Múze­um igazgatójától. - Valószínű­nek tartjuk, hogy a korszak leg­ismertebb betyárja járhatott Kunszentmártoniján, igaz, csu­pán útban a szegedi Csillag bör­Rózsa Sándor Kunszenten is tön felé: egy éjszakára itt altat­ták meg őt a kísérői. A helyiek szintén sokat mesélik azt, hogy a raboskodó Rózsa Sándort tár­sai innen szabadították ki úgy, hogy a Körös partjáról egy mély alagutat ástak a börtönig. Ez nem lehetetlen, de dokumen­tummal nem tudjuk alátámasz­tani. Egyébként a föld alatt a vá­ros irányából a Körös felé téglá­ból kirakott, boltíves csatornák húzódnak, amik helyenként olyan nagyok, hogy egy ember állva is elfér bennük. Mint Pusztai Gabriella el­mondta, a kerületi házat és a börtön épületét szintén egy boltíves csatorna köti össze, ami valószínűleg vízelvezetésre szolgálhatott. A múzeum felújí­tásakor a munkások kiásták ezt a csatornát, ami párhuzamosan fut az épület végéig, de egy, a fal felé kanyarodó bekötő részt is felfedeztek. A szökésekkel kap­csolatban kollégája, Hegedűs Krisztián kutatásában több ér­dekes történetet is talált. 1812- ben két rab többször is megás­ta a celláját, ám mivel tervük kiderült, leláncoltatták őket, így nem sikerült kereket oldaniuk. 1835-ben három báránytolvajt igyekezett az egyik társuk az ál­lítólag a börtönőröktől megszer­zett titkos kulccsal sikertelenül kiszabadítani. Az igazgató hozzátette, a má­sik gyakran emlegetett téma, hogy volt-e Kunszentmárton­iján kivégzés. Ezzel kapcsolat­ban is vizsgálódtak levéltári ira­tok között. Ami biztos, hogy a Kutatnák a várnagyi lak rejtélyes titkát is a múzeum jelenleg raktárként használja az úgynevezett vár­nagyi lakot. Ez egy darabig szolgálati lakásként is funkci­onált. Sokáig lakott itt egy Ve­res nevű tanító a feleségével és hat gyermekével. A furcsa­ság az, hogy az itt töltött idő alatt, eddig tisztázatlan körül­mények között, az asszony és mind a hat gyermeke meg­halt. A múzeum munkatársai a jövőben ezt a rejtélyes esetet is szeretnék kutatni. 19. század első felében a kis­kundorozsmai hóhér volt meg­bízva a kivégzések végrehajtá­sával Kunszentmártonban.- Biztos, hogy voltak halálos ítéletek, de annak írásos nyo­mát, hogy ezeket végre is hajtot­ták, nem találtuk - mesélte Pusztai Gabriella. - A kunszen­tiek szerint volt egy hely, ahol az akasztásokat végrehajtották. Ezzel kapcsolatban csupán egy földrajzi névben lévő utalást ta­láltunk, egy bizonyos akasztófa­töltést. Valaki azt mondja, hogy még látta a bitófa egy darabját, viszont ezzel mi, mint helytör­téneti emlékkel, nem találkoz­tunk. Az igazgatónő még egy érde­kes történetet felidézett az 1950- es évekből. Ekkoriban a börtön járásbírósági fogházként műkö­dött. Az egyik leghíresebb rab Szabó József táncmester volt, akit az 1956-os események utón csuktak be, s aki gyanús körül­mények között halt meg. A hiva­talos közlemény szerint öngyil­kos lett az egyik cellában. Pusz­tai Gabriella szerint viszont — bár ezt megerősítő irat nincsen - a módszeres kínzásokból ere­dő sérülésekbe halt bele. Ajaksoriak emléke előtt tisztelegtek A szanda család és az egyko­ri jaksoriak kezdeményezésé­re Benke Tibor és családja a keresztet felújíttatta, s mellé a haranglábat újra felállíttat­ta a hajdani iskola helyszí­nén. A haranglábat Manzin- ger József cserkeszőlői ács­mester készítette, Z. Horváth István festette és Németh György faragta. A haranglá­bat és a keresztet Kövesdy Zsolt atya szentelte fel. Szilágyperecsenben vendégeskedtek A KÖZELMÚLTBAN a Kun- szentmártoni Általános Mű­velődési Központ 41 tanuló­ját, nevelőjét látták vendégül az erdélyi szilágyperecseni testvérintézményben. Meg­rendezték a hagyományos hagymafesztivált is, mely­nek részeként a kunszenti Napsólyom Baranta Egyesü­let tagjai látványos bemuta­tóval színesítették a progra­mot. A kunszenti küldöttség kirándulást tett Zsibróra és Zilahra is. Könyveket vásároltak a Márai-program révén a könyvkultúra támogatá­sát célzó projektben, a Má­rai-program révén bővült a kunszentmártoni Városi Könyvtár könyvállománya. A megítélt pályázati összeg­ből 84 szépirodalmi és 68 szakirodalmi kötettel gyara­pították a könyvtár polcait, összesen több mint félmillió forint értékben. Felszerelést kapott a labdarúgócsapat PATYi Ferenc, az egykor Kunszentmártonban prakti­záló dr. Patyi Ferenc állator­vos fia különleges felajánlá­sával támogatta szülőváro­sát. Egykoron a KuTE-ban futballozott, együtt játszott Tóth Mártonnal, a csapat je­lenlegi edzőjével. Értesülve a klub nehézségeiről, egy garnitúra komplett felszere­lést adományozott a labdarú­gócsapatnak. SZ0U0N.hu További Tiszazug környéki hírek a SZOUON.hu hírportálon. Hívja az Új Néplap újságíróját! NEMETH GERGŐ elsősorban a Tiszazugban élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerű­en panaszát, még inkább örö­mét szeretné megosztani kollé­gánkkal, ne habozzon, tárcsázza a 56-516-746-os telefonszámot hétköznapokon! í)j Néplap 3 _______ =• Be népesülnek a vízpartok sg. j «—«■Sw—« wtHWSJgsra Az ügyintézésre megy el a támogatásuk egy része probléma A tiszazugi mozgássérültek A Mozgássérültek Tiszazugi Egyesülete 1993-ban alakult, je­lenleg Kunszentmárton, s egy­ben a térség legnagyobb civil szervezeteként tartják őket szá­mon a maguk 859 fős taglétszá­mával. Az egyesület évről évre szűkösebb költségvetésből gaz­dálkodik, ám a nehéz helyezet ellenére is igyekeznek gondos­kodni mozgássérült társaik ér­dekvédelmi képviseletéről. A kö­zelmúltban Czink Imréné elnök kereste meg lapunkat egy, a mozgássérülteket kardinálisán érintő probléma kapcsán.- A mozgássérültek által egy­szeri alkalommal igényelhető, 150 ezer forint értékű akadály- mentesítési támogatással kap­csolatban drasztikus változások történtek - fogalmazott az elnök. - Eddig 3000 forint jelentkezett költségként a támogatás lehívá­sakor. Ezentúl egy pénzintézet viszi az ügyintézést, s a költsé­gek 50 ezer forintra ugrottak. Ez azt jelenti, hogy 100 ezer forint marad csak tisztán a mozgássé­rülteknek, hogy az egyébként sem olcsó, de szükségszerű vál­toztatásokat a lakásukban végre tudják hajtani. A legnagyobb fáj­dalmunk az, hogy a Nemzetgaz­dasági Minisztérium ezzel kap­csolatban nem egyeztetett az or­szágos szövetségünkkel. Czink Imréné hozzátette, éves szinten térségükből 150-200 ta­got érint kedvezőtlenül ez a vál­fordultak a minisztériumhoz Czink Imréné a panaszos levelükre érkezett választ mutatja tozás, ami most tovább bővülhet, mivel az alapszabályukat módo­sítván a Tiszazugon túlról is tud­nak mozgássérülteket a köreik­be fogadni. Éppen ezért pana­szukat megfogalmazták és eljut­tatták a minisztériumba, ahon­nan azt a választ kapták, hogy kivizsgálják az általuk felvetett problémát. — A másik negatívum, amit sajnos ki kell hogy emeljek, hogy a térség akadálymentesíté­se sem történt meg teljesen - mondta Czinkné. - Zömében a környékbeli önkormányzatok­nál ez már megvalósult, de van­nak olyan intézmények, amit na­gyon nehezen tud egyedül meg­közelíteni egy mozgássérült. ■ <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents