Új Néplap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-22 / 248. szám

4 ÚJ NÉPLAP - 2011. OKTÓBER 22., SZOMBAT SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE Az élet a mi nagy-nagy kalandunk színház Márai-bemutató parádés szereposztással a Szigligeti színpadán Kíváncsian várták a második premiert Huszár István feleségével és Montvajszkiné Bátor Annával (jobbra) a Békés megyei Szarvasról érkezett a premierre Az idősödő orvosprofesszor (Mécs Károly) és a jóval fiatalabb feleség (Huszárik Kata) az előadás egy kiélezett pillanatában Egy színházi estén két szenzáció és két művészi esemény: az egyik Márai Sándor, a zseniális szer­ző, a másik Mécs Károly, a nagyszerű színész. Valkó Mihály Mélységesen igaza van Márainak, hogy az élő szóval élő emberekről elmondott dolgok jobban érdekel­nek bennünket, mint például a be­tűkben konzervált gondolatok. A hús-vér emberek problémáit leg­közvetlenebbül a színház hozza közel az emberekhez. (Nem ezért szeretünk-e színházba járni?) Nos, ezúttal, ezen az estén is fé­nyes bizonyságát láthattuk ennek az igazságnak. Hogy egy dráma, a Kaland cselekménye ugyan a múlt század '30-as éveiben játszódhat, jxilgári környezetben - erre vall a díszlet is —, mégis oly közel érez­hetjük magunkhoz annak a da­rabbéli orvosprofesszornak a meg- rendítően szép drámáját, akinek karrierje csúcsán omlik össze éle­te, jóval fiatalabb felesége elhagy­ja, közvetlen munkatársában mér­hetetlenül csalódik, hogy még mé­lyen meg is érint bennünket. Akárcsak a feleség tragikus ka­landja, aki elveszítvén férjébe ve­tett hitét, menekül a számára egy­re hidegebbé váló környezetből egy másik férfi oldalán, abban a reményben, hogy megtalálja majd, amit otthonában hiába kere­sett: a boldogságot Közelgő halá­lának árnyékában!... De nemcsak belelátunk sorsuk problémáiba — közben az emberi lélek mélységei is feltárulnak, ami napjaink színházában ritkán esik meg -, ámde problémáik tovább­gondolásra is ösztönöznek. így ön- tudatlanul is részeseivé válunk az írói munkának, a zseni tűzijáté- kos szikrázásainak, ami jó dolog. Hogy mit is gondoljunk például a házastársak közötti nagy korkülönb­ségről, a hivatás túl szi­gorú gyakorlásáról, mi­lyen is legyen az öreg­séghez való viszonyulá­sunk - megöregedni csak szépen, tisztességgel, kapko­dás nélkül, méltósággal -, és sorol­hatnám. Olyan problémákkal szembesülünk izgalmasan, rejtel­mesen, mint hivatástudat szere­lem, boldogság, magány, csalódás, önzés és önzetlenség, öregség, ha­lál - életünk lényeges problémái -, melyek számunkra is kalandot jelenthetnek. Mert mindenkinek megvan a maga kalandja! S hogy mindezt oly közel érez­hetjük magunkhoz, abban orosz­lánrésze van a kitűnő színpadi megvalósításnak. Málnay Levente gondos, igényes, ihletés rendezé­sének, aki egy igazán feszesre hú­zott, feszültségekkel teli, lendüle­tes előadást produkál, melyet egész szívünkkel dicsérhetjük. Miként a színészek feledhetetlen pillanatokkal megajándékozó já­tékát is, élen a valóban szenzáci­ós Mécs Károllyal, akire az idősö­dő orvosprofesszor szerepét mint­ha ráöntötték volna. Aki talán nem is játssza, hanem valósággal éli an­nak fájdalmas, megrendítő drámá­ját. Közvetlen egyszerű eszközök­kel érteti meg velünk ennek az igazán bölcs, józan, nagyvonalú, finom embernek a lelkivilá­gát, és nagy intelligen­ciával tesz szordínót, a túlontúl érzékeny je­lenetekre. Igaznak hat minden szava, mert mélyről fakad, hangsúlya van minden gesztusának, sőt csendjeinek is. Amikor például összeomlásának pillanatában né­mán és hosszan néz maga elé, szí­vünk érverését is megállítja, éle­sen égeti be magát agy velőnkbe is. Külön is megemlítendő zengő hangja, szép, tiszta beszéde, amelyben megérezhetjük—üdítő­en —, hogy az igazi színművészet a beszéd művészete is. (Csak erről az utóbbi időben mintha elfeled­keztek volna.) Mécs Károly sze­replése, bizony mondom, piros be­tűs ünnep a színház életében. Elismeréssel adózhatunk, még­hozzá nagy-nagy örömmel Huszá­rik Kata hibátlan, elmélyült játé­kának, ahogy nemes egyszerűség­gel formálja meg a halálra ítélt gyönyörű asszony figuráját, s ahogy a mostoha sorsa miatt láza­dó, több megértésre vágyó nő ösz- szetett, bonyolult érzéseit is oly ér­zékletesen, emlékezetesen tolmá­csolja. Király Attila a „csábító har­madik”, a professzor tanársegéd­ének alakjában főképp az öntuda­tos szeretőt jeleníti meg. Gombos Judit egy megsebzetten szerelmes doktornő, akinek vérzik a szíve, mert eldobta őt a szeretője. Kar- czag Ferenc vidéki körorvosa szürkeségével, alázatosságával igen jellegzetes. Villanásnyi sze­repben Horváth György mint új­ságíró, Nánási Ágnes pedig mint asszisztensnő látható. Gondolatgazdag színházi este ez, melyről legfőbb tanulságként magunkkal vihetjük, hogy a leg­nagyobb csalódásra is gyógyír le­het a munka - ahogy visszatalált hozzá a Kaland orvosprofesszora is -, mely értelemmel tölti meg az életet. Kedveltem ezt az előadást, és a végén felhangzó ütemes tapsok azt mutatták, hogy ezzel a kelle­mes érzéssel nem is voltam egye­dül. Olyan művészi élményben le­hetett részünk, amely által min­denképpen nemesebbek lettünk. ■ Megöregedni csak szépen, tisztességgel, kapkodás nélkül, mél­tósággal. Dr. Bujdosó Györgyit Balázs Péter színldlrektor fogadta Kiss József, a Szigligeti Színház művészeti vezetője (balra) Debreczeni Lászlóval és feleségével Hegyvári György feleségével, Hajnalkával várta az előadást Közös séta a betegség ellen összefogás A Jóreménység Klub odafigyel a martfűiekre Immár intelligens iskolába járnak a diákok Együtt sétáltak a martfűiek is a mellrák ellen. Az országos kam­pányhoz kapcsolódva Martfűn a jóreménység Klub Egyesület szervezésében a művelődési központtól a polgármesteri hiva­talig tettek rövid sétát a rákelle­nes küzdelem hónapján, vagyis októberben. A jótékony összefo­gásban a klub tagjai mellett részt vettek pártolók, testvérklu­bok, valamint a tiszaföldvári, rá- kócziújfalusi és martfűi polgár­őrség tagjai is. A sétán részt vett a rendez­vény fővédnökeként Martfű pol­gármestere, dr. Kiss Edit is, aki hangsúlyozta: a mellrák megelő­zése érdekében megpróbálják felhívni a figyelmet arra, hogy igenis tenni kell beteg embertár­saik védelmében.- Jelentős ez az összefogás azoknak is, akik segítséget vár­nak, és jelentős nekünk is, hi­szen így tudjuk felmutatni szoli­daritásunkat és tenni akarásun­kat az egészségért — mondta a városvezető. Az összejövetel gyertyagyújtással ért véget. ■ Egy úgynevezett „Intelligens is­kola” létrehozása volt a célja a rákócziújfalui általános iskolá­ban közelmúltban megvalósult fejlesztésnek. Mindez első­sorban az informatikai infrast­ruktúra fejlesztésével valósult meg, vagyis az idei tanévre inte­raktív oktatási eszközök kerül­tek a Herman Ottó Általános Is­kolába a diákok és a pedagógu­sok örömére. A fejlesztés pályázati segítség­gel valósulhatott meg, a telepü­lés önkormányzata közel négy és fél millió forintot nyert egy pá­lyázaton. Ebből az összegből kü­lönböző informatikai eszközöket vásároltak az oktatási intéz­mény számára, valamint peda­gógusok vesznek majd részt szakmai jellegű oktatáson. A informatikai projekt célja egy olyan, a korszerű tudásala­pú társadalom követelményei­nek megfelelő oktatási informa­tikai hálózat és oktatási módsze­rek létrehozása az iskolában, amelyek hatékonyan támogatják az iskolai oktatásban résztvevő tanulók és természetesen a ta­nárok munkáját. Mindehhez persze az oktatásnak is olyan szintre kell fejlődnie, hogy a mo­dern információs és kommuni­kációs technológiára támaszkod­va tartalmában és módszertaná­ban is a társadalom kihívásai­nak megfelelő módon nyújtsa szolgáltatásait. ■ Tágabb irodában intézhetik már az ügyeket A közelmúltban felújították Zagyvarékason a polgármesteri hivatal melléképületét. Ennek köszönhetően a szociális ügyin­tézés immár nem a főépületben, hanem egy tágasabb és jobban kihasználható irodában törté­nik. Pozitívum, hogy ezzel végre megszűnt a már megszokott to­longás is, s a felújításnak kö­szönhetően egyébként a háttér­munkát is külön helyiségben végzik az illetékes munkatársak. A kivitelezésre már nagy szükség volt - a végeredményt a munkatársak és ügyfelek is örömmel fogadták - hiszen a fő­épület már évek óta túlzsúfolt és az ügyintézéshez szűkös volt. ■ R.Á. Nagyon fontos a megfelelő életmód Máté Gizella, a Jóreménység Klub vezetője a mellrákbeteg­ség elkerülése érdekében fel­hívta a figyelmet az egészséges életmódra, a megfelelő táplál­kozásra, a stressz helyes keze­lésére. Mint az a Martfű.hu hírportálon is olvasható, a klubvezető hangsúlyozta a szűrővizsgálatok jelentőségét.- A FIGYELEMFELKELTŐ akciók­nak köszönhetően Magyaror­szágon egyre többen mennek el szűrésre. Mi, a jóreménység Klub tagjai úgy gondoltuk, hogy a kampányhoz csatlako­zó sétánkkal városunk, közvet­len környezetünk figyelmét az egészségmegőrzés fontosságá­ra irányítjuk - emelte ki.

Next

/
Thumbnails
Contents