Új Néplap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 205-229. szám)
2011-09-07 / 209. szám
ÚJ NÉPLAP - 2011. SZEPTEMBER 7., SZERDA 5 BEREKFÜRDŐ Az oldal a kiadó és az önkormányzat együttműködésével jelent meg. A költségeket az önkormányzat fizeti. Ok a legkisebb iskolások tanulás A tehetséggondozás is fontos feladat Az önállóság vagyongyarapodással is járt A fiatalok és a település érdekeit nézi a képviselő Színes nyári programok. A berekiek a Nagykunságot szeretnék a világnak bemutatni, de a világ is bemutatkozott itt az idén. Sokan voltak az indonéz napon, a testvérvárosi találkozón, a pálinkafesztiválon és az országos nyugdíjas-találkozón. A községben csángó gyerekek is nyaraltak és Vándor Károly repüléstörténeti gyűjteménye is itt látható. A berekfürdői Veress Zoltán Általános Iskolában rendkívül fontos a tehetséggondozás. A tanulóknak elsőtől biztosított az angol nyelv oktatása, az úszásoktatás. Az iskolában nagyon aktív a sportélet is, atlétikában és duatlonban sikeresek a bereki gyerekek. Szakköri keretek között például néptáncoktatás is van az oktatási intéz-' ményben, az énekkar pedig a községi rendezvényeken is fellép. Az iskolai alapítvány segítségével az elmúlt időszakban több olyan eszközt - például multimédiás számítógépeket, illetve verseny-kerékpárokat — vásároltak, amelyek segítik az Az elsős iskolaotthonos osztállyal Vincze Viktória (felvételünkön balra), oktatást és a versenyzést. ■ valamint Fodorné Horváth Judit tanítónők foglalkoznak Harminc éve lakik Berekfürdőben Klement Lajos és felesége, Marika néni. A nyolcvanöt éves férfi első perctől támogatta az önállósági kezdeményezést.- Berekfürdőnek mindig is megvolt a maga önállósága, ezért volt fontos, hogy Karcagtól jogilag is leváljunk - magyarázta a korábban mezőgazdasági mérnökként dolgozó Lajos bácsi. Az önállóság óta a községben a vagyongyarapodás is kézzelfogható. Az úthálózat jelentősen fejlődött, az önkormányzat mellett ehhez mi, lakosok is hozzájárultunk, elkészíttettük az útalapot. Szerencsére nemcsak mi, hanem a fiatalabbak is sajátjuknak érzik Berekfürdőt, támogatják a vezetőket. Remélem lesz lehetőség arra, hogy bővítsük a fürdőt, mert az a fiatalokat is itthon tartaná. Klement Lajos- Legyen honi szeretet bennük, hogy semmiképp ne öregedjen el a falu—érvel Lajos bácsi, aki szerint nagy érdem, hogy az idősek tisztelete megvan a faluban mind az önkormányzat vezetői, mind a fiatalok részéről. Ez biztató a következő húsz évre nézve. ■ Születése óta, azaz harminchárom éve él Berekfürdőben Hoszszú András, a Megbékélés Háza gondnoka, aki jelenleg települési képviselő is. Hosszú András — Húsz éve még általános iskolás voltam, de ma már látom, jó döntés volt Karcagtól leválni - kezdte a képviselő. - Nagy György képviselőtársammal azon dolgozom, hogy szórakozási lehetőséget biztosítsunk a fiataloknak. Nyáron már rendeztünk egy sikeres tehetségkutató fesztivált. A későbbiekben szeretnénk egy olyan helyet a fiataloknak, ahol nem kocsmai keretek között tudnak szórakozni, beszélgetni barátaikkal. Hosszú András úgy véli, szükség lenne egy önkormányzati fenntartású étteremre vagy konyhára is, ahol egész évben lehetne étkezni, mert most télen a vállalkozók bezárják éttermeiket. Más gyógyvizű településekhez hasonlóan szerinte egy palackozóüzem építése sem lenne rossz befektetés. ■ Jó döntés volt a leválás terv Továbbra is családias hangulatot szeretnének Falunap 2011 2011. SZEPTEMBER 8. 16.30 Kunkapu-avatás a Bőd László Művelődési Háznál 17.00 Könyvbemutató Elek György: Berekfürdő története Helyszín: Megbékélés Háza 2011. SZEPTEMBER 10. BEREK TÉR 13.00 Szolgálati kutyásbemutató 13.30 Szórakoztató műsor gyermekeknek 14.00 Ünnepélyes megnyitó 14.30 A Berekfürdői Hagyományőrző Néptánccsoport műsora 15.00 Nádirigó Népdalkor műsora 15.30 Bényei Gábor műsora 16.30 Operettműsor 17.00 Kocsis Lajos nótaénekes és barátai műsora Napközben berekfürdői kézműves-bemutatók is zajlanak Már közel harminc éve a német vendégek istápolója Könyv készült Berekfürdőről a húsz éve önálló faluról Elek György Berekfürdő története címmel írt könyvet. Üllő környékén már az őskortól éltek emberek, de a középkorban is virágzott a falu. A szerző a tájtörténeti változások, mellett a Berek határrészt alakító eseményeket is bemutatja 1927-től egészen a „magánfürdő”, majd a városi strand, szállók építéséig bemutatja a falut, de szól a tanyasi iskoláról, az üveggyárról, a 45-ös földosztásról és a község jelenéről is. A bereki strand a zöldövezetével, falusias nyugalmával a gyermekes családok és az idősebbek körében egyaránt népszerű Gyarmati Lajosné Mónika Németországban született, 1976- ban jött Magyarországra és 29 éve él férjével Berekfürdőben.- Sosem akarok innen elköltözni, ezt a békességet nem találnám meg egy nagyvárosban. Gyarmati Lajosné Mónikát, mint a német vendégek istápolóját ismerik a faluban. Ez szó szerint így van, hiszen a háziorvosi rendelőben dolgozik körzeti nővérként és asszisztensként, így ha német nyaraló vendégek jönnek orvoshoz, a tolmácsolásban nagy segítséget nyújt nekik. De az üdülőtulajdonosoknak is segít a hivatalos ügyeik intézésében. Férje a kempingben dolgozik, ő németül, lengyelül és spanyolul is beszél. Lányaik és unokáik is szeretik ezt a kedves falut. ■ az előző testület - szögezi le a faluvezető, aki a fürdőnek meg kívánja őrizni a falusias, zöldöve-' zetes részét, ahol még a természet uralkodik. A község első embere eredmények tartja, hogy a nehéz gazdasági körülmények ellenére is sikerült biztosítani az általános iskola működtetését. A bereki gyerekek oktatását,’ taníttatását továbbra is elsőrangú feladatának tekinti az önkormányzat.- A munkahelyek érdekében a jövőben az idegenforgalom mellett más lehetőségeket is ki kell azonban alakítanunk — magyarázta dr. Hajdú Lajos. — Most vett meg egy számítástechnikával összefüggő üzemhez ipari területet egy cég, ami munkahelyeket jelent majd. Mivel rengeteg belterületi telkünk és hozzá plusz energiánk van, amit a melegvíz és a gázmotor biztosít, a jövőben ezt is szeretnénk hasznosítani. Azon gondolkodik az önkormányzat, hogy az idegenforgalom mellett mezőgazdasági, kertészeti vonalra is átáll. A bereki kertészet egykor nagyon híres volt. Az idei szezonról megtudtuk, a körülményekhez képest sikeres nyarat zárnak. Bár az idő nem volt Dr. Hajdú Lajos Húsz éve, 1991. szeptember 8-án volt Berekfürdő önállóvá válásáról a népszavazás. A húszéves évforduló apropóján beszélgettünk dr. Hajdú Lajos polgármesterrel. Munkatársunktól- Az elmúlt húsz év megítélésem szerint igazolta az akkori lakossági és civil kezdeményezést, a község önállóan is meg tud élni és fejlődik. A választópolgárok hatvan százaléka jelent meg a népszavazáson és több mint 90 százalék döntött az önállóság mellett. A község első polgármestereként az én feladatom volt a hivatal felállításának megszervezése, elindítása. 2009 októbere óta ismét én vezetem a községet-mondta dr. Hajdú Lajos, aki a két évtized sikerének tartja, hogy jelentős előrelépést tettek az utak megépítésében. Most pályáznak a főtér tehermentesítésére, egy elkerülő útra.- A másik nagy feladat a fürdő fejlesztése, melyhez a község teherbíró képességét figyelembe véve egy sokkal kisebb léptékű beruházást szeretnénk, mint mindig kegyes, a július kevésbé, de az augusztus nagyon jól sikerült. így a 2009-2010-ben meglévő nehéz adósságspirálból kijövőben vannak.- Szeptember 1-je volt az első olyan nap, amikor elmondhattuk, a fürdő és az önkormányzat jelen pillanatban fejlesztési hitelen kívül működési hiánnyal nem rendelkezik. Mivel a fürdőpiacon túlkínálat van, másrészt egyre kevesebb az emberek jövedelme, amit strandra költhetnek, fontosnak tartom a jövőben is a természet közeli állapot megtartását és nem egy műfürdő kialakítását. A jelenlegi hatalmas zöldövezetnek is betudható, hogy sikerült hosszú évtizedek óta fennálló vezető szerepünket megőrizni az idegenforgalom terén. A községben az utóbbi években a testvérvárosi kapcsolatok kiszélesedése és egyre inkább tartalommal megtöltése is fontos feladat. Idén Csíkszentkirályon egy turulszobor került felavatásra, Krasznahorkaváralján egy ugyanilyen székely kapu lett felállítva, mint a bereki hivatal előtt, most pedig Lukácsfalvára vittek egy Petőfi-domborművet.
