Új Néplap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 205-229. szám)

2011-09-05 / 207. szám

KOZELET Bokros Lajos MDF-es európai parlamenti képviselőtől 280 millió, Dávid Ibolyától, a párt egykori elnökétől 78 millió forintot követel a párt jogutódja, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség. Makay Zsolt pártelnök szerint Dávid előnyte­len szerződéseket kötött, Bokros pedig nem adta vissza EP-mandátumát a pártnak. Megszűnik az eljárás Képíró halála miatt megszűnik a Képíró Sándor ellen háborús bűntett vádjá­val indult büntetőper a vád­lott halála miatt - közölte a Fővárosi Bíróság. A bíróság július közepén kihirdetett elsőfokú ítélete bizonyított­ság hiányában mentette fel Képírót, ám ez ellen felleb­bezett az ügyész bűnösség megállapítása érdekében, a védelem viszont azért, hogy bűncselekmény hiányában mondják ki a felmentést. A volt csendőr százados szom­baton hunyt el. Kormánybiztost a parlagfű ellen? az lmp támogatná, hogy kormánybiztost nevezzenek ki a parlagfű elleni küzde­lem koordinálására, az öko­párt rövid és hosszú távú mentesítési program kidol­gozását sürgeti. Szabó Rebe­ka, az ellenzéki párt képvi­selője arra hívta fel a figyel­met, hogy csaknem kétmil­lió ember szenved parlagfű­allergiától, „a kormány még­sem képes hatékony lépése­ket tenni a gyomnövény visszaszorítására”. Csökkentené a tb-járulékot az MSZP AZ MSZP szeretné, ha az Országgyűlés elfogadná az MSZP-nek a többkulcsos adórendszerről és a tb­­járulék csökkentéséről szó­ló javaslatait - mondta Tö­rök Zsolt. A szocialisták szóvivője közölte, hogy a többkulcsos, progresszív és igazságosabb adórendszer több pénzt hagyna az embe­rek zsebében. Másik elkép­zelésük szerint a tb-járulék csökkentése lehetőséget biztosítana az újabb mun­kahelyek megteremtésére. Lezuhant egy kisrepülőgép Fejérben A BICSKEI REPÜLŐTÉRRŐL szállt fel és iskolakört repült az a magyar kisgép, amely vasárnap délután lezuhant - közölte a Közlekedésbiz­tonsági Szervezet. A negye­dik fordulónál, néhány tíz­méteres magasságban meg­billegtek a szárnyai, majd meredeken a földnek csapó­dott. Az egyik utas életve­szélyesen, a másik utas és a pilóta súlyosan megsérült. Indul a tanév az egyetemeken is felsőoktatás Schmitt Pál maradásra biztatta az egészségügyi hallgatókat Az államfő szerint a szülőföld rögösebb útján kell meghálálni a taníttatást Arra kérte a leendő orvo­sokat az államfő, hogy a diploma megszerzése után is maradjanak Ma­gyarországon. Az oktatási tárca szerint az egyete­mek kiemelt feladata, hogy ne hagyják elveszte­getni a tehetségeket. Vég Márton Maradásra kérte az orvostan­hallgatókat Schmitt Pál köztár­sasági elnök vasárnap a Sem­melweis Egyetem tanévnyitóján. A mégis külföldre utazókat mi­előbbi visszatérésre szólította fel. Arra biztatta az elsőéves hall­gatókat, hogy a várható nehézsé­gek ellenére is tartsanak ki Ma­gyarországon, és azzal hálálják meg taníttatásukat, hogy boldog­ságukat nem a „könnyebb élettel kecsegtető külföldön, hanem a szülőföld rögösebb útján” pró­bálják elérni. Tudni kell: a köz­­társasági elnöknek mindhárom lánya Amerikában él. „A magyar emberek egészségéért fáradoz­ni biztosan felemelő érzés lesz. Akarjanak minél többet tudni, tájékozódjanak szenvedéllyel, ta­nuljanak nyelveket, töltődjenek művészetekkel és sporttal, hasz­nálják bölcsen és józanul az eu­rópai nyitottságból adódó lehe­■ Papp Magor: Az ösztön­­díj alkalmatlan az or­vosok elvándorlásának megakadályozására. tőséget” - magyarázta Schmitt Pál. A Semmelweis Egyetemen az idén több mint kétezer első­éves hallgató kezdi meg a tan­évet az intézmény hat karán. Az egyetemen végzett korábban a Magyarországon dolgozó orvo­sok 42, a fogorvosok 70 százalé­ka, a gyógyszerészek fele, vala­mint az egészségügyi szakdol­gozók 27 és a testnevelő tanárok 80 százaléka. „A rezidenseket segítő lépé­sek csak akkor lehetnek sikere­sek, ha a szakorvosi béreket is Zavaros, mint a közélet? „MAGYARORSZÁGOT SZELLEMI értelemben újjá kell építeni” - jelentette ki Pálinkás József, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke a Debreceni Egyetem tanévnyitó ülésén. Az Akadémia elnöke szerint a magyar felsőoktatás több évti­zedes útvesztői után most is keresi az utat: az oktatás és a kutatás legjobb szervezeti ke­reteit, finanszírozásának leg­hatékonyabb módját. „Felső oktatási rendszerünk éppen olyan zavaros, mint a közéle­tünk. Ugyanakkor nem változ­tatható meg egyik napról a másikra, de az sem lehetsé­ges, hogy mástól várjuk a vál­tozást” - vélte Pálinkás József. Szerinte túl sokan készítenek felsőoktatási koncepciót, és túl kevesen újítják meg saját tantárgyukat. rendezik” - mondta a rezidens­szövetség elnöke. Papp Magor szerint csak azok a rezidensek pályáztak az egészségügyi ál­lamtitkárság által meghirdetett rezidensösztöndíj programra, akiket a családjuk támogatni tud és külső segítséget is kapnak az állami támogatás mellé. Hang­súlyozta: az ösztöndíj az orvosok elvándorlásának megállítására alkalmatlan. Ezt jól jelzi, hogy a program 620 helyére összesen 141 rezidens jelentkezett. Az ösztöndíjasok öt évig havi nettó százezer forintot kapnak, ha leg­alább tíz évig Magyarországon dolgoznak majd, és nem fogad­nak el hálapénzt. ■ Hoffmann Rózsa: Az egyetemek egyik kiemelt feladata, hogy ne kallód­janak el a tehetségek. „A kormány szándéka, hogy talpra állítsa, erősítse a felső­­oktatást” - jelentette ki Hoffmann Rózsa Szegeden. Az oktatási államtitkár szerint az egyetemek egyik kiemelt fel­adata, hogy a tehetségeket ne hagyják elkallódni. Leszögez­te: a befejezéséhez közeledik a felsőoktatást újraszabályozó törvény megalkotása, amely­nek elsődleges célja, hogy az ország megőrizze, sőt fokozza versenyképességét. „A tehetségek elvesztegetésé­­hez vezetnek azok az elképzelé­sek, amelyek szerint úgy lesz színvonalasabb a felsőoktatás, ha kevesebb gyerek juthat be” - mondta Lannert Judit. A Tárki- TUDOK Zrt. vezérigazgatója úgy látja: a színvonalat nem azzal le­het elérni, ha leszűkítik a felső­fokú oktatáshoz hozzáférők kö­rét, hanem ha már a korai sza­kaszban beavatkoznak, és minél jobban felhúzzák azokat a gyere­keket, akiknek a családi háttere nem elég szerencsés. A világ pe­dig a magyarral ellenkező irány­ba halad: nemcsak az érettségi­zők, hanem a felsőfokú alapkép­zést elvégzők száma is egyre emelkedik. Nyelvvizsga nélkül néhány évig még sikerülhet a felvételi A FIDESZ ÜGYVEZETŐ ELNÖKE szerint a felsőoktatásban létre kell hozni egy „elitligát”, hogy tényleg versenyképessé váljon az ország. „A felsőoktatás ar­ra való, hogy a nemzet érde­kének megfelelően a magyar társadalom felső tíz százalé­kát képezze, amely világvi­szonylatban is versenyképessé teszi az országot. Jelenleg rossz a rendszer, amelyben a saját elitünket képezzük” - hangsúlyozta Kosa Lajos. Sze­rinte a magyar felsőoktatás több vonatkozásban tévúton jár. Agyrémnek nevezte a fejkvótarendszert, s kijelentet­te: néhány elitintézmény - így a Debreceni Egyetem is - meg­különböztetett finanszírozása elengedhetetlen. „Itt az ideje, hogy megnevezzük azokat az egyetemeket, karokat, doktori iskolákat, amelyek tényleg versenyképessé tudják tenni az országot" - mondta Kása. JELENLEG ÚGY TUDNI, hogy OZ Új felsőoktatási törvényt még a téli szünet előtt elfogadhatják „Vissza kell terelni az elitegye­temeket a kijelölt pályára” - mondta Dux László. A felső oktatásért felelős helyettes ál­lamtitkár szerint az elmúlt év­tizedben lezajlott folyamatok egy homogén masszává tették a felsőoktatást. Szerinte egy­szerre zajlik a gyakorlatorien­tált, alacsonyabb színvonalat követelő tömegképzés, és ugyanott kellene oktatni azo­kat, akik a csúcsteljesítmény­re, kreatív gondolkodásra al­kalmasak. Dux közölte, a tör­vény elfogadása után hagy­nak 3-4 év felkészülési időt a diákoknak, így a felvételi kö­rülmények jelentősen nem vál­toznak. Tehát akinek nincs nyelvvizsgája, az az elkövetke­ző években még bejuthat felső­­oktatási intézménybe. 3 I A legerősebb Lukács Krisztián, a hajdúszoboszlói kapitányság törzszász­lósa pózol egy serleggel, miután megnyerte a Magyarország Legerősebb Rendőre elnevezésű versenyt Hajdúszoboszlón. A megmérettetés négy versenyszámból állt, többek között egy 7,5 tonnás kamiont kellett elhúz­niuk, 150 kg-os malomkövet kellett cipelni, és rönknyomás is szerepelt a feladatok között. Kadhafi utolsó bástyái . Líbia A lázadók a NATO segítségével nyomulnak előre A NATO líbiai katonai laktanyá­kat, egy rendőrségi tábort és egyéb célpontokat bombázott va­sárnapra virradóra Szirt, illetve Hun város közelében. Az észak­atlanti szövetség légiereje tá­kilenc ember, köztük hat ka­tona és három civil veszítette életét vasárnap Szíria középső részén, amikor egy fegyvere­sekből álló banda tüzet nyitott autóbuszukra. A Mahardá­­ban elkövetett támadásban 17-en sebesültek meg. Péntek óta huszonheten haltak meg madta a Tripolitól 140 kilomé­terre délkeletre lévő Bani-Valid város környékén található lő­szerraktárat, a háborúban köz­ponti szerepet játszó Miszráta város felkelői pedig ellenállás Szíriában a biztonsági erők és a hadsereg műveleteiben. Az ENSZ szerint mintegy 2200 ember - többségében civil - veszítette életét azóta, hogy március közepén országos til­takozás kezdődött Aszad el­nök rezsimje ellen. Több mint 10 ezer embert vettek őrizetbe. nélkül foglaltak el két katonai tá­bort a város szélén. A Bani- Validot körbezáró lázadók ké­szek erővel bevenni a területet. Több ezer fegyveres felkelő gyűlt össze a sivatagban elterülő vá­ros környékén, a legközelebbi erők 15 kilométerre vannak Bani-Valid központjától. A város­ban meghatározó többségű var­fala törzs tagjai megosztottak abban, hogy csatlakozzanak-e a felkelőkhöz. A legnagyobb líbiai törzs tagjai inkább megadják magukat, mintsem egymás vé­rét ontsák. Moammer Kadhafi lí­biai vezető múlt héten úgy fogal­mazott, a varfala egyike fesz azon törzseknek, amelyek a vég­sőkig védelmezni fogják őt. ■ Péntek óta huszonhét halott Szíriában t

Next

/
Thumbnails
Contents