Új Néplap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 205-229. szám)

2011-09-05 / 207. szám

4 MENEDZSEROLDAL •ÚJ NÉPLAP-2011. SZEPTEMBER 5.. HÉTFŐ Cipő alakú hordozható hangszóró a laptopokhoz Hogy kerül a cipő az asztal­ra? - kérdezhetik a Stiletto néven piacra került leg­újabb, számítógépes hang­szóróikat látva. Élethű magas sarkú cipő­hasonmásokat készített a Gimme Tunes, minden bi- > zonnyal a női vásárlókat megcélozva. A Delux.hu in­formációi szerint a különle­ges hangszórók többféle színben, többek között vörös­ben, rózsaszínben és feketé­ben kaphatóak, így a számí­tógéphez legjobban illőt le­het kiválasztani. Állítólag jó hangminőséget biztosítanak a hangszórók, pedig teljesít­ményük mindössze 6 watt. A cipőhangszórók teljesen hordozható­ak, az energiaellá­tást a laptop USB- portja biztosítja. ■ Egy fapadoson árulják a legjobb bort Megfelelő bort választani re- j pülőre nem is egyszerű fel­adat A szakértők szerint a re­pülővel a magasba emelked­ve az ízérzékelés tompul, de ami ennél is nagyobb gond, a bor esetleg nem szobahőmér­sékletű, ráadásul az alacso­nyabb oxigéntartalom miatt nem úgy szellőzik, mint a föl­dön. A légitársaságoknak eze­ket mind figyelembe kell ven­niük, amikor eldöntik, milyen bort kínálnak az utasaiknak. Ezekre a szempontokra az a, szakértőkből álló zsűri is fi­­: gyelemmel volt, mely a világ legnagyobb légitársaságai­nak járatain kínált borokat vizsgálta és osztályozta. Tu- j catnyi vörös és fehér nedűt kóstoltak végig. A legjobb pe­dig a Louis Mondeville Cotes de Gasgogne nevű francia fe­hérbor lett, melyet az Easyjet kínált utasainak. A fapados utakat kínáló cég olyan nagy­hírű légitársaságokat előzött meg, mint az AirFrance, a Bri­tish Airways, az Emirates vagy a Virgin Atlantic. ■ Lekártyázott agrárkölcsönök esélyt adnak Kamattámogatás és állami kezességvállalás is segíti a iim Szeptember 1-jével igé­nyelhető az Agrár Szé­­chenyi-kártya. A prog­ram az ágazatban tevé­kenykedők finanszírozási gondjain kíván enyhíteni. Mindezzel teljessé válik a Széchenyi-kártya Prog­ram, melynek kibővítése még tavaly indult el. Laczi Z.-Teleki ]. A Széchenyi-kártya Program csaknem tíz esztendeje indult el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Vál- | lalkozókés Munkáltatókor- |! szágos Szövetségének ősz- f szefogásával, hogy kedvez­ményes hitellel forráshoz segítse az átmeneti pénz- l ügyi nehézségekkel küzdő ■ kis- és középvállalkozókat. Az agráriumban tevékeny­­kedőknek azonban nem volt elérhető a konstrukció, égé- « szén mostanáig. Az Agrár Széchenyi-kártya az ágazat egészét felöleli, így a mezőgazdasági termelőknek, feldolgozóknak, forgalmazók­nak, valamint a vadászatban, halászatban, erdészetben érde­kelteknek is elérhető lesz. Kis- és középvállalkozások mellett természetes személyek, azaz ős­termelők, családi gazdálkodók, kistermelők igényelhetnek ked­vezményes hitelt. A kölcsön szabad felhasználá­sú hitel, így forgóeszközök vá­sárlására is felhasználható lesz. Az igényelhető legkisebb összeg 500 ezer forint, a legnagyobb 25 millió forint lehet. A futamidő egy, kettő és három év is lehet. A konstrukcióhoz a magyar állam - a Széchenyi-kártya Program más elemeihez hason­lóan — kétszázalékos kamattá­mogatást és kezességvállalási díjtámogatást is biztosít. Utóbbi­nak a felét vállalja át az állam. A kormány a költségvetésből 600 millió forintot biztosít a kamat- és kezességi díjtámogatásra, amely a számítások szerint bő­ven megtérül, hiszen milliárdos hiteleket mozgat majd meg. Az igénylőnek 15 millió forint hitelösszegig egy, felette két le­zárt, teljes éves gazdálkodói múlttal, továbbá a Mezőgazda­­sági és Vidékfejlesztési Hivatal-P»; ;• \mmv f ’ m; v p $ IH'Wí'lfii"' II DB b ■: Áthidaló megoldás lehet az agrárkártya arra az időszakra, míg a gazda hozzájut a pénzéhez. Képünk illusztráció. nál (MVH) regisztrációs szám­mal kell rendelkeznie. Kizáró okot jelent ugyanakkor a köztar­tozás és lejárt hiteltartozás is. A biztosíték 15 millió forintig a magánszemély készfizető ke­zességvállalása is elegendő. Ám 15 millió forint felett ingatlan vagy ingóság bevonása is szük­séges. A hitelkeret igénybevétel­ét bankkártya teszi egyszerűb­bé a vállalkozó számára. De egyéb, szokásos módokon (pél­dául átutalás, banki vagy ATM- ből történő készpénzfelvétel) is igénybe vehető, felhasználható a a támogatott hitel. A kártyát a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövet­sége, a megyei kereskedelmi és iparkamarák, valamint a KA­­VOSZ irodáiban lehet igényelni országszerte. Egyelőre az OTP és a Volksbank kapcsolódott be a hitelfolyósításba, a későbbiek­ben a Széchenyi-kártya Prog­ramban részt vevő többi pénzin­tézet is csatlakozik. Széchenyi-kártya-hitelek jellemzői _______ ___ ___Felvehető összeg Kamattámogatás Futamidő Folyószámlahitel__________25 millió Ft_______1 százalék_______1+1 év Forgóeszközhitel 25 millió Ft 2 százalék 3 év Beruházási hitel __50 millió Ft __2 százalék 10 év Agrár Széchenyi-kártya____25 millió Ft_______2 százalék_________3 év Csökkenhet a „kicsik” versenyhátránya A SZÉCHENYI-KÁRTYA Program tavaly kapott új lendületet. Hi­szen éppen egy éve vált hozzá­férhetővé a forgóeszközhitei, és a beruházási kölcsön. Az év eleje óta pedig lehetőség van az önerőhitelfelvételére, mely a pályázati források jobb kihasz­nálásában segíti a vállalkozá­sokat. Ebbe a sorba illeszkedik a Agrár Széchenyi-kártya is, melynek bevezetéséről már a nyár elején döntött a kormány. a remények szerint az Agrár Széchenyi-kártyával csökken­het a mezőgazdaságban tevé­kenykedő kisvállalkozások versenyhátránya, mérsékelhe­­tőek lesznek a finanszírozási költségeik is. De hozzájárul­hat a nagyvállalatok, vala­mint a kis- és közepes vállal­kozások hitelei közötti kamat­szint csökkentéséhez. Emellett bővülnek a hitelintézetek által túl kockázatosnak tartott ag­rárágazati mikro- és kisvállal­kozások támogatási lehetősé gei. Mindezek révén pedig hozzájárulhat vidéken a mun­kahelyteremtéshez és megőr­zéshez. gazdálkodókat Élni fog az új lehetőséggel? Hubai Imre. a Nagykun Gaz­dakör elnöke: -Az Agrár Széchenyi-kártya egy olyan forrás a gazdálkodók számá­ra, amellyel áthidaló megol­dást nyújt a termelés finan­szírozásának gondjaira. Új­ra feltölthető, így folyamatos fedezetet tud biztosítani a ve­tőmag, a növényvédő szerek, a műtrágyák, az üzemanyag, a gépalkatrészek mindan­nak a megvásárlásához, ami termeléshez szükséges. Mindezek miatt én magam is gondolkodom az igénybe­vételén, hiszen az állami ka­mattámogatásnak és kezes­ségvállalásnak köszönhető­en az egyik legkedvezőbb hi­tellehetőségnek látom. Luzsi József, a Magánerdő­tulajdonosok és Gazdálko­dók Országos Szövetsége el­nöke: — Vegyes érzelmekkel fogadom ezt az új lehetősé­get. Az alapelgondolást jé nak tartom, mert egyébként kevés a banki hitellehetőség. Az erdőgazdák forráshoz tudnak ezáltal jutni abban az időszakban, amikor nincs árbevételük, és így képesek fedezni kiadásaikat. Gond a biztosítékkal van, hiszen ha nem fizet a hazai és külföldi vevő, akkor a gazdálkodó saját háza, összes vagyona is rámehet az üzletre. Ilyen feltételekkel szerintem keve­sen fognak élni az Agrár Széchenyi-kártya kínálta le­hetőségekkel. A felelőtlenül felvett hitelre is rámehet a vállalkozás. Egy londoni börtönből indult világhódító útjára a fallabda sport A játék előtt nemcsak a játékosokat, a labdát i hogy megfelelően pattanjon A squash vagy magyarul fallab­da egy, a teniszhez hasonló, ütők­kel, teremben játszott sportág. Úgy tartják, a játék egy londoni börtönben jött létre, majd isko­lákban tett szert nagyobb nép­szerűségre. Előbb keményebb, „gyorsabb” labdával játszották, később rájöttek, hogy puhább labdával változatosabbak az üté­sek, a játék pedig jóval nehe­­■ zebb. A játék elnevezése: squash (kb: szétlapít), a puha labda vi­selkedésére utal. Kezdetben egy­szerre több, egymástól eltérő labdajáték-változat létezett. Ezek közül kettő vált nagyon népsze­rűvé: a „soft ball” és a „hard ball”. A világ legnagyobb részén a soft ball terjedt el, de leginkább olyan országokban lett nagyon népszerű, ahol a brit hadsereg állomásozott. Mivel a játékot egy több oldaláról zárt teremben játsszák, a fallabdamérkőzések a közönség számára viszonylag nehezen hozzáférhetők. Az utóbbi évtizedekben vált gyakor­lattá, hogy a pálya hátsó falát üvegből készítik, de léteznek csak egy irányban átlátszó, ple­xifalú pályák is. A játék elválaszthatatlan ré­szét képezi a mérkőzést megelő­ző ötperces bemelegítés. Ennek célja nemcsak az, ami a legtöbb sportágban, vagyis hogy a játéko­sok szervezete felkészüljön a ter­helésre, a labdának is fel kell me­legednie, mert csak így pattan : = • mk Üzletembereknek kiváló kikapcsolódást nyújt a fallabda. Képünk illusztráció. megfelelő mértékben. A bemele­gítés után az ütő megpörgetésé­­vel döntik el, hogy ki adogat elő­ször. Aki megnyeri a pörgetést, az adogat. A játékos abban az esetben nyeri meg a labdamene­tet, ha ellenfele a határvonalakon kívülre vagy a szemközti fal leg­alján lévő, fémmel borított sávra, (az úgynevezett tinre) üti a lab­dát, illetve ha egyáltalán nem tud beleütni, mielőtt az másodszor is pattanna a padlón. A labdame­net közben a játékosok megüthe­tik a labdát közvetlenül a levegő­ben (röpte) vagy az után, hogy egyet pattant a padlón. Az oldal­só és a hátsó falak is használha­tóak a labda főfalra való vissza­juttatására. Adogatásnál a játékos a levegő­be dobja a labdát és még mielőtt az lepattanna a földre, megüti a főfal irányába. A labdának a főfa­lon az adogatóvonal és a határvo­nal közé eső területet kell érinte­nie, és úgy kell visszapattannia, hogy az éppen „használt” adoga­tónégyzettel ellentétes oldali hát­só pályanegyedben érjen padlót. Magyarországon a fallabda csak 20 éve honosodott meg, de ma­napság egyre népszerűbb. Egyre több squashpálya épül, már szin­te minden városban találunk. A Magyar Fallabda (Squash) Szö­vetség adatai alapján hazánkban havi rendszerességgel már 30- 40 ezren űzik ezt a sportot. ■ Forrás: wikipédia

Next

/
Thumbnails
Contents