Új Néplap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 205-229. szám)
2011-09-03 / 206. (207.) szám
2011. SZEPTEMBER 3., SZOMBAT 7 GAZDASÁG Döbbenetes adósságnövekedés államosítás Az egészségügy teljesítette a megszorításokat, elvárható a stabilizálása A magyar lakosság ellátáshoz 100-110 jól felszerelt, megfelelő szakorvosgárdával gyógyító kórház is elég az egészségügyi közgazdász szerint A kórházak államosítása előtt meg kell állapodni arról, ki állja a 45 milliárd forintot meghaladó adósságuk cechjét, de azt is el kell dönteni, ki fizeti vissza az önkormányzatoknak a gyógyítás fejlesztésére fordított milliárdokat. Úgy tűnik, nincs szükség 160 kórházra, hatvanat más feladatra kell átalakítani. Nógrádi Tóth Erzsébet Támogatja a kórházak állami kézbe adását a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, mert csak egységes irányítással lehet takarékosabb az egészségügy gazdálkodása - mondta lapunknak Gémesi György elnök. Pénzforrások híján egyébként sem képesek fenntartani a 30-40 ezres lélekszámú városok, de a megyék sem a gyógyító intézményeiket. Ám a tulajdonváltás előtt meg kell állapodni arról, hogyan kapják vissza a jelenleg tulajdonos önkormányzatok a kórházakba invesztált pénzüket, a pályázatokhoz nyújtott önrészt, a hitelekből végrehajtott beruházásokat, amelyek törlesztőrészleteit ma is fizetik - tette hozzá Gémesi. „Meg kell egyezni az intézmények felhalmozott adósságának sorsáról is” - hangoztatta a Magyar Kórházszövetség elnöke. Rácz Jenő szerint ugyanis mára egy havi működésnek megfelelő összeggel tartoznak a beszállítóknak, amit a tulajdonváltástól függetlenül valakinek ki kell fizetni. Nagy a baj, hiszen a háttéripar mára a „nem biztosan megtérülő adósságnak” minősítette a kórházi kintlévőségeiket, ami eddig még nem fordult elő, az ágazat mindig biztos piacnak számított. Az egészségügyért felelős államtitkárság múlt héten hozta nyilvánosságra, hogy június végén 127,7 milliárd forint volt a kórházak kifizetetlen számlája, az első negyedévhez képest 9 százalékkal, 10,8 milliárd forinttal emelkedett. Ebből a határidőn túli kötelezettség három hónap alatt 41,8 milliárdról 45,1-re duzzadt. A tendencia drasztikus növekedést jelez, amiből arra következtet a szövetség, hogy beavatkozás nélkül az adósság év végére elérheti a 60 milliárd forintot - mondta Rácz Jenő. A tartozások egyik oka lehet a túlköltekezés, ám Gémesi György inkább az ágazat alulfinanszírozásában keresné a bajt, ezért elkerülhetetlennek tartja a konszolidációt. Ezt sürgeti a kórházszövetség is, mivel számításaik szerűit csak a kamatok miatt évente 5-6 milliárd forinttal nő a tartozásállomány. Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke úgy tartja: mivel az egészségügy teljesítette az államadósság lefaragása miatt rá rótt pénzügyi előírásokat, elvárható az ágazat anyagi stabilizálása. Példaként hozta fel, Figyelik a betegmozgást folyamatosan monitorozza a betegáramlást az egészségügyi államtitkárság, mert a természetes határok mentén jelöli majd ki a nagytérségi ellátó rendszereket. Kiderült például, hogy a Fejér megyei intézmé: hogy csak a generikus gyógyszerek árának 20 százalékos csökkentésével - ezt a gyártók között meghirdetett vaklicittel érte el a biztosító - 20 milliárd forintot takarítanak meg az Egészségbiztosítási Alapban. így remény van arra, hogy hozzájussanak a kórházak az alap idei költségvetésében zárolt 15 milliárd forinthoz, ami ugyan töredéke az adósságállománynak, de némi lélegzetvételhez juttatja az intézményeket. Az elnök sokat vár az egészségügyi intézményrendszer átalakításától, hiszen a tervezett integrációval és erőforrás koncentrációval költséghatékonyabb lehet az ellátórendszer működése. nyék a területükön élő betegek 71 százalékát látják el, a többiek elsősorban Pest megyébe mennek. Ám az egyetemi klinikákkal rendelkező Csongrádban a betegek 95 százaléka megyén belül kap gyógykezelést Az átalakítás előkészítésébe már belefogott az ágazat vezetése, a 160 kórház közül húsznál funkcióváltást javasolt Szócska Miklós, négy intézmény pozitív választ is adott, de egyelőre nem nevezte meg azokat. Azt azonban elmondta, hogy a feladatváltással bővül az olcsóbban elvégezhető egynapos ellátás, a nappali kórházkapacitás és a hiányterületnek számító szociális ápolás. A funkcióváltók, az uniós forrásoknak köszönhetően a huszonegyedik századi színvonalon dolgozhatnak majd. Az egészségügyi államtitkárság terve szerint a „periférián, rossz minőségben, nem kellő szakembergárdával működő kórÁllamosítás elhalasztva nem Döntött múlt héten a fővárosi közgyűlés az önkormányzat 12 kórházának államosításáról Szócska Miklós egészségügyi államtitkár kérte a döntés elhalasztását, mert számos kérdésben további egyeztetéseket házak feladatait központokba integrálják”, hogy a betegek jó minőségű és biztonságos ellátást kapjanak. A magyar lakosság ellátásához 100-110 jól felszerelt, megfelelő szakorvosgárdával gyógyító kórház is elég - mondta lapunknak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. A lakosság szükségleteinek megfelelően kialakított intézményhálózattal, a tárgyi és emberi erőforrás koncentrációjával, a betegszállítás és a mentőszolgálat megerősítésével megszüntethetek a párhuzamosságok, így takarékosabb lesz a gyógyítás, s jól járhatnak a betegek - szögezte le Gémesi György. lát szükségesnek A kormány határozata szerint a teljes fekvőbeteg ellátás állami feladat lesz, a kórházaktól ßggetlenül működő szakrendelőkért és az alapellátásért továbbra is az önkormányzatok felelnek BSBÖ Árfolyamrögzítés: benyújtották a javaslatot a kormány pénteken benyújtotta javaslatát a parlamentnek a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvény módosítására. Az árfolyamrögzítést kiterjesztenék a 2015. január 1-jét megelőzően lejáró kölcsönökre, és olyan devizakölcsönökre is alkalmaznák, ahol a fedezet egy része állami kezesség. Duplájára nőtt az idénymunka száma mintegy a duplájára nőtt tavaly július óta a mezőgazdasági és idegenforgalmi idénymunkát, valamint alkalmi munkát felölelő egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozók száma, 2010 júliusában 254 ezren, most közel 512 ezren voltak. Egy év alatt az egyszerűsített foglalkoztatásban részt vevő foglalkoztatók száma is majdnem a felével, 26 ezerről több mint 37 ezerre nőtt. Brüsszel is vizsgálja a munka törvénykönyvét AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG (EB) megvizsgálja majd, hogy az új munka törvénykönyvéről szóló törvénytervezet, hogy a majdan elfogadott törvény megfelel-e az európai uniós jognak - mondta tegnap Andor László, a bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős tagja Budapesten, miután találkozott a hat magyar szakszervezeti konföderációval. Andor beszélt az érdekvédőkkel Nem lesz általános tanítási óraszámemelés az iskolákban közoktatás Hoffmann Rózsa: A nagyobb állami szerepvállalás nem jár sem iskolabezárással, sem pedagóguselbocsátással „Sokan félremagyarázzák azt az egy éve hangoztatott összkormányzati szándékot, hogy az államnak nagyobb szerepet kell vállalnia a közfeladatok ellátásában” - hangoztatta tegnap Hoffmann Rózsa. Az oktatás államütkár az MTI-nek tegnap azt mondta, hogy nem államosításról van szó, hanem arról, hogy az állam a felelősségével és a jogaival hatékonyan élni fog. A szakmai irányítást veszi át az állam, de a fenntartás, az üzemeltetés, és az, hogy az iskola szervesen beépüljön a helyi közösség életébe, továbbra is a települések feladata és lehetősége lehet, ha vállalják a feltételek teljesítését. Hoffmann hangsúlyozta, hogy a jövő évtől sem fog többe kerülni egy iskola működtetése, de nagyobb arányt fog finanszírozni a költségvetés és kisebbet az önkormányzatok. „A nagyobb állami szerepvállalásból nem következik iskolabezárás, sem pedagóguselbocsátás” - hangsúlyozta az oktatási államtitkár. A KDNP-s politikus közölte, hogy a pedagógusbérek központi finanszírozásáról, hogy a kormányhivatalok állapítják meg, hol, hány pedagógusra van szükség. Országos átlagban 11 gyerekre egy pedagógussal számolnak. „Aki 30 ezres elbocsátásról beszél, mutassa be, hogy ezt milyen számokra alapozza” - mondta, és cáfolta azokat az állításokat, hogy Jövőre felmenő rendszerben indul a minden napos testnevelés a Széli Kálmán-terv 80-90 milliárdos elvonást jelentene a köznevelés rendszeréből. Az oktatási államtitkár megerősítette, hogy a koncepcióban heti 32 óra szerepel az iskolában eltöltendő munkaidőként, ám általános tanítási óraszámemelés nem lesz. Szerinte ezt az időt nem a tanáriban ülve kell eltölteni a pedagógusoknak, hanem úgy kell megszervezni az iskolai életet, hogy a gyerekekkel foglalkozzon a pedagógusok nagy része. Az egész napos iskolát az alsó tagozaton kötelezővé tennék, mivel a gyerekek több mint 70 százaléka napközis. Felső tagozaton a bevezetését követően bizonyos tanórán kívüli foglalkozások kötelezők, míg mások - például kézműves szakkör - választhatók lennének. Az iskolán kívüli délutáni foglalkozásokra az igazgató adhat engedélyt. A mindennapos testnevelés 2012. szeptembertől felmenő rendszerben fog működni, az alsó tagozat 1. évfolyamtól két, az 5. évfolyamtól két és fél órával nőne a tanulók kötelező óraszáma. Az államtitkár azt javasolja, hogy a pedagógus-életpályamodell 2013 szeptemberében lépjen életbe, de nem hagyható figyelmen kívül az ország akkori teherbíró képessége. Az új modell magasabb fizetési kategóriát jelent majd, a bérek átlagosan 30-50 százalékkal nőhetnek. ■ * %
