Új Néplap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 205-229. szám)

2011-09-28 / 227. szám

12 UJ NÉPLAP - 2011. SZEPTEMBER 28., SZERDA TÜKÖR Górcső alatt a külföldi gyorshajtók és szabályszegők Nagyszabású közúti akciót szer­vezett a négyes főútra fókuszál­va a megyei rendőr-főkapitány­­ság tegnap. A cél kettős volt, egyrészt kiszűrni a forga­lomból a gyorshajtókat, másrészt migrációs ellen­őrzés keretében górcső alá venni azokat a külföldieket, akik jogellenesen tartózkod­nak Magyarországon. — El kell oszlatni azt a téves információt, hogy a rendőrség a külföldi gyorshajtókkal, sza­bálysértőkkel szemben nem tud hatékonyan fellépni, hi­szen a közlekedési jogsza­bályok legutóbbi változásai le­hetővé teszik a visszatartás rendszerét - hangsúlyozta Szabó Zita, a megyei rendőr­főkapitányság sajtószóvivője. ■ Csak a befizetést iga­zoló szelvény ellené­ben veheti újra kezébe a forgalmi engedélyét. Ennek értelmében, ha egy külföldi autóst gyorshatáson kapnak, leállítják, átadnak számára egy idegen nyelvű tá­jékoztatót, ami angol, német, orosz, román nyelven készült. Ezt követően a helyszínen in­tézkedő rendőr kitölt egy tájé­koztatót a jármű visszatartá­sáról, amelyben megjelöli a visszatartási helyszínt, elveszi a forgalmi engedélyt, tájékoz­tatja a jogszabálysértőt, majd átadja a bírság összegét tartal­mazó csekket. A külföldi veze­tő a visszatartási helyszínen hagyja a járművét, és befizeti a csekket. Csak a befizetést igazoló szelvény ellenében ve­heti újra kezébe a forgalmi en­gedélyét. Ha ennek nem tesz eleget, nyilvántartásba kerül, és ha az elkövetkezendő 5 éven belül ismét Magyaror­szágra érkezik, ellenőrzés alá vonják, azonnal alkalmazzák a visszatartás lehetőségét, de akár elő is állíthatják. Magyar autóvezetőkkel szemben is alkalmazhatják a visszatartást, ha már szabály­­sértésen kapták, és a bírságról szóló csekket nem fizették be. Ekkor ugyanis bekerül a nyil­vántartási rendszerbe. így egy újabb ellenőrzés során azonnal kiderül, hogy tartozása van, és ekkor a rendőrség visszatart­hatja a járművét. Akinek a cápa a barátja fotóművészet A jó felvétel az, ami megismételhetetlen Láttak már szardíniát? Sokat. Nagyon sokat. És nem konzervdobozban. Selmeczi Dániel azon sze­rencsés emberek közé tartozik, akiknek meg­adatott az a lehetőség, hogy megcso­dálja élőben e többmilliós halraj vonulá­sát a Horn-foknál. Joó Zsuzsa — A tengernek sok arca van. Az alatt a két és fél hét alatt, amíg egy gumicsónakban, a vízen rin­gatózva vártam a szerencsémet, ezekből az arcokból megismer­hettem néhányat - kezdi törté­netét a szolnoki Selmeczi Dáni­el fotóművész. — Júliusban utaz­tam Dél-Afrikába, hogy régi nagy álmomat váltsam valóra: lencsevégre kapjam a „szardí­niafutást”. Azt a minden évben megismétlődő csodálatos látvá­nyosságot, amikor e halak mele­gebb vizeket keresve, óriási ra­jokban indulnak el ívóhelyükre. A természetfotózás türelemjá­ték. Jókor, jó helyen kell lenned, erre időt kell szakítanod. Én több mint két hétig minden áldott nap 10 órát ültem egy csónakban bú­várruhában, kezemben a fény­képezőgéppel. Figyeltem a ma­darakat, a cápákat, akik egyedü­li segítőtársaim voltak a szardí­niák megtalálásában. 7-8 méte­res hullámokkal dacolva, meg­­küzdve a nap perzselésével és a széllel, napokon keresztül csak vártam... Akár az öreg halász - idézi fel afrikai emlékeit a fotós. De hiába volt a kitartás, a szar­díniákról nem készült kép. — A tenger nem állatkert, ahol ketrecbe zárva várják a lakók, hogy megbámulják és lefényké­pezzék az emberek. Hiába lát­tam a halakat messziről, mire odaértem a csónakommal, már csak pikkelyek sokasága jelez­te: jóllaktak a cápák. Én meg hoppon maradtam. De ezekre a ragadozókra nem tudok hara­gudni, nagyon a szívemhez nőt­tek az utóbbi években. A legjobb A Cocos-szigeteknél születtek a legjobb cápás képeim — \ mondta a természetfotós képeimet róluk készítettem, szinte barátok vagyunk. Mi, bú­várok egy nagy, buborékos, han­gos „valamik” vagyunk ezeknek az állatoknak, ezért inkább el­kerülnek, vagy kíváncsian tekin­tenek ránk. Egy szörföst hama­rabb megkóstolnak, mert össze­tévesztik más zsákmányállat­tal... Tudtad, hogy a zárlatos ke­nyérpirítók vagy a méhek tíz­szer több embert ölnek meg, mint ezek a tengeri állatok? Szí­vem szakad meg, amikor utazá­saim során étlapokon a cápa­­uszonylevest látom ajánlatként. Minden évben 100 millió cápát ölnek meg csak az uszonyukért, e ragadozók száma tizedére csökkent a 20 évvel korábbiak­hoz képest — meséli mély szo­morúsággal a hangjában, köz­ben pedig megmutatja a „nem sikerült” fotókat, melyek bárme­lyik „zöld” magazin címlapján megállnák a helyüket. De akkor milyen a jó kép? — kérdezem. - Ami megismételhe­tetlen - vágja rá röviden. - Mert szép fotót lehet készíteni jó tech­nikával, de ez még kevés, kell bele még valami más, valami több — magyarázza tovább Dáni­el, akinek képeit számos nívós magazin jelenteti meg. - Jövő hónapban Francia-Polinéziába megyek. A bálnák lassan elkez­dik hosszú útjukat a Déli-sark­ról, hogy borjaikat melegebi) vi­zekben hozzák világra. Nem sze­retnék lemaradni e látványról. A szardíniákkal nem volt szeren­csém, talán októberben tudok készíteni egy-két jó felvételt Föl­dünk legnagyobb emlőséről. Szí­­vem-lelkem és minden tapaszta­latomat beleadom a munkába. Van egy szlogenje a profi fotó­soknak: mondd el, mit látsz, mondd el, mit érzel. Ha a képe­ink ezt megteszik helyettünk, jó munkát végeztünk. És én a töké­letességre törekszem. Selmeczi Dá­niel teljes ,menetfelsze­relésben" Évente 4-5 hónap távol az otthontól SELMECZI DÁNIEL évente 4-5 hónapot tölt távol hazánktól. A 33 éves nőtlen fiatalember munkája egyben a hobbija is: búvárturizmusból él, főleg Egyiptomban vezet túrákat, a víz alatt. Bár az egyre népsze­rűbbé váló búvárkodás egyfaj­ta terhelést jelent a tenger­nek, Dániel biztos abban, hogy legalább ezek az embe­rek nem fognak a halpiacon cápauszonyt, csikóhalat vagy egyéb védett, feketekeres­kedelembe került halat vá­sárolni. Éremre kerül a szolnoki Tisza-parti meztelen szobor Szolnok egyik legrégebbi polgá­ri szerveződése az 1958-ban ala­kult, és azóta is tevékenykedő Éremgyűjtők és Numizmatiku­­sok Szolnoki Egyesülete. Az egyesület fennállása óta nem­csak gyűjtéssel, és értékőrzés­sel foglalkozik, hanem emellett maguk is igyekeztek jeles alko­tók által készíttetett művészi ki­vitelű érmekkel gazdagítani a hazai éremművészet kincsestá­rát. Elkötelezett szolnokiak lé­vén elsősorban városunk adja ezeknek a munkáknak a témá­ját, közülük is kiemelkedett a Szigligeti Edéről csegely formá­ban készült érem, vagy a Szol­nok új nagyszerű látványosságá­ról készült Tiszavirág híd-érem, amely az év legszebb érme cí­met is elnyerte. Amint azt Hunya Zoltán, az egyesület újraválasztott elnöke elmondta, következő tervük vá­rosunk egyik legszebb köztéri emlékművének, a Tisza partján álló világháborús emlékműnek az érem formájában történő megörökítése lesz, ezzel kíván­ják folytatni a Szolnok értékeit bemutató éremsorozatukat. ■ Szathmáry Az európai vidéki élet filmkockákon Filmszemlét rendeznek Martfűn Dokumentumfilmek a vidékről címmel november 11-13-án. Az alkotások a szervezők szándékai szerint bemutatják az európai vidéki ember és táj világát, s tük­rözik a vidéken élő emberek élet­­körülményeit, életérzéseit, jövő­képét.- Olyan alkotásokat szeret­nénk bemutatni, amelyek újsze­rű megközelítésben láttatják a vidéken élő emberek és a táj kapcsolatát, közös világát — fo­galmazott Báli István, az Agra­­ria-Apure Egyesület elnöke. A nagy érdeklődésre tekintet­tel meghosszabbították a határ­időt. A szemlére maximum 30 perces rövidfilmeket várnak DVD-lemezen szeptember végé­ig a rendezők: az Agraria-Apure Egyesület, az Európa Direct szol­noki információs központja, s Martfű önkormányzata. ■ L. Z.-v VALKÓ MIHÁLY ROVATA ________________________Tv-notesz__________________________________ Beleszólnak az anyósok is! Bár a valóságshow-t nemigen kedvelem, kíváncsiságom mégis rávitt, hogy egyik este, története­sen a múlt pénteken megnézzem ezt az ÖsszeEsküvőket, hogyan is fest az élet - ha van - ott, abban a bizonyos rezidenciában. Aho­vá anyósok is beköltözének, hogy azután kedvükre „kavarhassa­nak”. (Meg is teszik!) Leginkább abban, hogy kit is szemeljenek ki a lányok közül az ő kedves fiacs­kájuknak, akár majd menyasz­­szonynak is. Ahogy Kati mama is, aki közöttük a legjobban nyü­zsög, süt-főz - és nagyokat böl­­cselkedik. Amikor például arról van szó, milyen feleséget is vá­lasszon valaki magának, szerin­te egyáltalán nem jó dolog az, ha az illető olyan valaki mellett dönt, aki volt már családos, elvált, rá­adásul gyerekei is vannak. Hogy ő is másodjára házasodott!? El­váltán! Az más - ha másokról van szó. (Micsoda ósdi, álságos felfogás!) Egyébként hogy mit is láthattam? A lakók tesznek-vesz­­nek, tengenek-lengenek, míme­lik a valóságot. (Pedig itt is a lé(t) a tét.) Ha nincs jobb dolguk, már­pedig mi vóna, vizslatják egy­mást, gyanúsan nézegetik, kiben mi lakik, ki mit forgat a fejében, ha van is benne valami és nem üres. Netán taktikázgatnak is ki­csit. És be-beugranak egy felsé­ges medence hűsítő vizébe, ami­kor szeretnék magukat lehűteni. Mert „nagy hőség” lehet ám ott, abban a rezidenciában! Hogyha a fiúk többnyire félmeztelenül vagy fürdőruhában, a lányok pe­dig igencsak „hiányos” öltözék­ben „flangálnak”. Hogy formáik megmutatkozhassanak! Mindaz, amijük csak van. (Kell ez annak az éhes férfiszemnek!) És a ka­merák? Egy formás popsit vagy egy csinos cicit „véletlenül” min­dig megtalálnak. Van itt aztán el­ső éjszaka joga is, amikor vala­melyik fiú ágyba viheti egyéjsza­­kás kalandra azt a lányt, akit az - ő anyukája választ ki neki. (Ugye így már mennyivel érdekesebb?) Agyba is bújnak, de teljesen ma­gukra húzzák azt a takarót, így azután találgathat a néző, mi is történhetett a takaró alatt. (Ó, az a piszkos fantázia!) Különben az összecsapásban a jelöltek közül az győzött, aki elvált asszony, és akinek gyermeke is vagyon, Má­sa, szemben egy csinoska, ku­tyás hölggyel, Alexával. Lám, a szavazók - mert ők döntöttek így —, sokkal bölcsebbek mint a mi Kati mamánk. És ebben azért van valami biztató is. Ezek a valóságműsorok, azt hi­szem, egyre butábbak, mi pedig egyre okosabbak lettünk, és nem veszünk be mindenféle maszla­got, és nem csak azok, akik sza­vaztak. HIRDETÉS ZÖ LD LAN G-konf e rencia a Károly Róbert Főiskolán 2011-ben harmadik esztendejét zárja a Károly Róbert Főiskola rész­vételével megvalósuló ZÖLDLÁNG kutatási program. A Nemzeti inno­vációs Hivatal által támogatott pro­jekt célja a megújuló energiafor­rásokkal kapcsolatos kutatás, melynek eredményeként új termé­kek és technológiák fejleszthetők ki, ezek hozzájárulnak a megújuló energiaforrásokat hasznosító tech­nológiák gazdasági hatékonyságá­nak növeléséhez, azon belül a zöldenergia (biomassza) hatékony tüzeléses energetikai hasznosítá­sához. Szakmai konferenciát szervezett a főiskola, ahol az elmúlt három év tapasztalatait mutatták be. A „Zöldenergia-termelés és -haszno­sítás rendszere” című tanácskozás témája a zöldenergia és hasznosí­tási lehetőségeinek bemutatása volt. Ezek a lehetőségek a helyi vi­szonyok, adottságok kiaknázására fordíthatók. A konzorciumi tagok — a Károly Róbert Főiskola mellett az Egererdő Zrt., a gyöngyösi Város­­gondozási Zrt., a Hevesgép Kft., a Károly Róbert Kutató-Oktató Non­profit Kft. és az Afforest Kft. — és a kutatásokat végző szakemberek többek között bemutatták a fás szárú energetikai ültetvényeken végzett kísérletek eddigi eredmé­nyeit, a gépfejlesztési eredménye­ket, és a szennyvíziszappal kapcso­latos kísérleteket.

Next

/
Thumbnails
Contents