Új Néplap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 205-229. szám)

2011-09-26 / 225. szám

4 MENEDZSEROLDAL UJ NÉPLAP- 2011. SZEPTEMBER 26., HÉTFŐ Korabeli fotók, mai mobillal, képszerkesztő nélkül Az egyre tökéletesebb digi­tális fényképek készítése közben néha nosztalgiával gondolunk a régi, fekete-fe­hér, esetenként megsárgult, kifakult felvételekre — írja a Techline.hu. Ilyen hangula­tú fotókat könnyen készíthe­tünk mai is, mindössze egy ingyenes Android alkalma­zásra van szükségünk. Az Android Marketból le­tölthető Old Photo program egy gombnyomásra olyanná varázsolja a felvételeinket, mintha azok a múll század­ban vagy legalábbis egy múlt századi géppel készül­tek volna. A kép színeit és azok telítettségét kedvünkre változtathatjuk, és az elké­szült régi fotót a családdal együtt kényelmesen néze­gethetjük, illetve megoszt­hatjuk barátainkkal a közös­ségi oldalakon is. m M. K. Tömörítsük ki archívumainkat automatikusan Az Unpack Monitor egy olyan ingyenes és hordozható alkal­mazás, amely magától, meg­határozott időközönként tö­möríti ki az adott mappában található tömörített fájlokat — írja a pcworld.hu. Képes ke­zelni a RAR, ZIP, 7Z, ISO és HJ Join kiterjesztésű archívumo­kat is. Telepítés után az értesíté­si területen kell keresnünk a programot, amely alapeset­ben tíz percenként ellenőrzi a beállított mappánkat tömö­rített fájlok után. Ha talál ilyet, azt kicsomagolja, majd kérés esetén további műve-, letek is elvégezhet. Az Un­pack Monitor a kitömörítés után törölheti a kicsomagolt archívumokat, áthelyezhet videofájlokat, automatiku­san leállíthatja a kitömörí­tést, ha nincs egy GB-nál több szabad hely, ellenőriz­heti az almappá­kat is, illetve fe­lülírhatja a meg­lévő fájlokat. @ A képzés nem kidobott pénz felmérés A munkavállalók tanulnának, de kis cégek nem szívesen áldoznak rá Azok a vállalkozások vészelték át jobban a gazdasági válságot, ahol folyamatosan képezték a dolgozókat. Képünk illusztráció. Azzal szinte mindenki tisztában van, hogy mun­kaerő-piaci versenyké­pessége szempontjából fontos képeznie magát. Ám a lakosság harmadát csak akkor érdekli bár­milyen tanfolyam, ha az állam vagy a munkáltató támogatja a részvételt. Teleki József Tanulni, tanulni, tanulni—hang­zott régen a jelmondat. Élethosz­­szig tartó tanulás - hirdeti az Eu­rópai Unió. Úgy tűnik, mindket­tőt igencsak beleverték az embe­rekbe. Hiszen az idősebbek és fi­atalabbak egyaránt tisztában vannak azzal, hogy folyamatosan képezniük kell magukat. A Ku­tatócentrum felmérés szerint majdnem mindenkiről el is mondható, hogy élete során (is­kolai tanulmányain felül) leg­alább egyszer részt vett valami­lyen képzésen. Sokan pedig szí­vesen iskolapadba ülnének új­ra. A megkérdezettek 87 száza­léka akkor is képezné magát, ha meg lenne elégedve az aktuális állásával. Ugyanakkor az állam­nak, illetve a munkaadónak is nagy szerepe van abban, hogy valóban beülünk-e újra az isko­lapadba: a lakosság harmadát csak akkor érdekli egy tanfo­lyam, ha azt támogatja az állam, vagy a munkáltató. Ez persze cseppet sem kido­bott pénz a vállalatok részéről. Egy másik, több országban vég­zett kutatás szerint elmondha­tó, hogy azok a vállalkozások, amelyek folyamatosan képezték alkalmazottaikat, jobban átvé­szelték a gazdasági válságot, emellett hamarabb sikerült talp­ra állniuk a beszűkült piacokon, szemben azokkal, ahol csak idő­szakosan egy-két munkavállalót képeztek, vagy esetenként nem is volt képzés. Mindemellett jel­lemzően azok a társaságok pro­dukáltak nagyobb eredménye­ket, ahol az eredeti profilt kibő­vítve, újabb tevékenységekkel bővítették kínálataikat, ame­lyekhez elengedhetetlen volt a munkatársak képzése. Az is ki­derült, hogy újabb alkalmazot­tak helyett Inkább a több felada-Támogatásra is pályázhat a munkáltató a megyében idén 390 millió forintot fordíthat a munkaerő­piaci képzésekre a munka­ügyi központ. Ezekbe elsősor­ban álláskeresőket kívánják bevonni. De ha egy munkálta­tó csak képzéssel tudja meg­tartani a dolgozóját, akkor kérheti a munkaügyi központ segítségét. A képzéshez a munkáltatóknak hozzá kell járulni, de ez történhet úgy is, hogy termet, eszközöket bizto­sít az oktatáshoz. AZ ÚJ SZÉCHENYI-TERVBEN ÍS rendelkezésre áll pályázati forrás a mikro- és kisvállalko­zások munkahelyi képzései­nek segítésére. Ezzel elsősor­ban a gazdaságfejlesztési pá­lyázatokon sikerrel szerepelt cégeket kívánják segíteni. $ It S E & : 2 > C : 2 § '& E-© <n If Ó/> Ófl ■I 8 -S Ifi N M ff GO -o> Mikor számolnak a tanfolyammal?. tot ellátó, meglévő csapattal va­lósították meg. Mindezek ellenére a munkahe­lyi képzések elsősorban a nagy­­vállalatokra jellemzőek. Az ilyen cégeknél az alkalmazottak negye­de vett már részt valamilyen tré­ningen, képzésen. A közepes vál­lalkozásoknál ez az arány alig ha­ladja meg a tíz százalékot, a kis­vállalkozásoknál még kevesebb a képzésbe bevont dolgozó. A szak­képzési hozzájárulást a mikrovál­­lalkozások 11, a kisvállalkozások 23 százaléka fordította saját dol­gozójának képzésére. A különböző képzéseken résztvevők aránya a megyében (%) kovács József, a Perfekt ré­gióigazgatója: -Egyre több esetben írja elő jogszabály a végzettséget egy-egy állás, po­zíció betöltéséhez. Ha ezek az előírások megváltoznak, ak­kor igyekeznek a munkálta­tók beiskolázni, tovább képez­ni dolgozóikat. A munkavál­lalók képzésének költségeit ugyan a cégek levonhatják a szakképzési hozzájárulásból, ám ezzel igazán a tíz főnél többet foglalkoztató vállalko­zások tudnak élni. Ez is az oka annak, hogy főleg a kö­zepes és nagyvállalatok élnek a tanfolyamok kínálta lehető­ségekkel. Tapasztalatom sze­rint a kereskedelem, az ipar és a szolgáltatások területéről jelentkezik a legtöbb igény a képzések iránt. bozóki Márta üzleti edző: Tapasztalatai szerint a vál­lalkozások, többnyire krízis, válság esetén vonnak csak be úf, külső szellemi erőfor­rásokat — akár képzés, akár tréning, akár pedig úgyneve­zett coaching, üzleti edzés formájában. Jellemző helyzet például, hogy a kisvállalko­zó csak azt észleli: mennyisé­gileg egyre többet dolgozik, a munkája hatékonysága azonban egyre romlik, és magán a kiégés jegyeit kezdi tapasztalni. Egyértelmű ta­pasztalatom az is, hogy a bajnak bizony már jó erősen kell „fájnia ” ahhoz, hogy az átlagos magyar vállalkozó vagy cégvezető külső forrást, tanácsadót, trénert vonjon bé a gondok megoldásához. Gaál Zoltán huszonöt országot hódított meg kétkerekűjével hobbi A Dreher Söröző egyik tulajdonosa imád motorozni, mert az nyújtja számára a legnagyobb kikapcsolódást Gaál Zoltán, a Dreher Söröző egyik tulajdonosa a motorozás nagy szerelmese. Ha teheti, két­kerekűjére pattan, és maga mö­gött hagyja a világot.- Muszáj olyan tevékenységet találnia mindenkinek, ami kikap­csolja az embert - kezdte Zoltán. - Mivel sokszor egész nap beszé­lek, tárgyalok, kell idő arra, hogy egy kicsit feltöltődjek. Ami engem igazán kikapcsol, az a motorozás. Gaál Zoltán tizennyolc évesen szerzett A és B kategóriás jogo­sítványt, de nem akkor szeretett bele igazán a motorozásba.- A katonaságnál határőr vol­tam, ahol motoros szolgálatot is kellett teljesítenem. Ott tetszett meg valójában az a szabadságér­zet, amit a jármű ad. Leszerelése­met követően ugyan nem az volt az első dolgom, hogy motort ve­gyek, fontosabbnak tartottam, hogy előbb lakásom, családom, majd egy vállalkozásom legyen. De miután ezek megvalósultak, megvettem az első motoromat is. Ez egy 1100 köbcentis Yamaha Dragstar volt. Három évig az­zal róttam az utakat, de végül el­adtam. Az újabb szerelmem egy 1500 köbcentis Hon­da Valkyrie volt. Ami­kor megvettem, akkor eldöntöttem, hogy ezen­túl csak Hondám lesz, mert annyira megsze­rettem ezt a márkát. Rit­ka példánynak számít, csu Zoltán szerint motorozás közben csak élvezni kell az utat pán öt vagy hat darab van belőle Magyarországon, amiről tudok. Három év után azt is eladtam, és tavaly vettem a jelenlegi motoro­mat, egy Honda Goldwinget. Ez a járgány 1832 köbcentis és hathen­geres - mesélte Zoltán. A cégvezető elárulta, van jó néhány motoros barátja, akikkel gyakran bejárják az ország egy­­egy vidékét. De van két olyan jó barátja is, akikkel többnapos, határon túli utakat szerveznek. — Sok élménnyel gazdagodom egy-egy túra alkalmával. Az egyik legemlékezetesebb utam Saint Tropez-be volt, ahonnan 1195 ki­lométer megtétele után érkeztem magyar földre egy nap alatt Ösz­­szesen huszonöt országban vol­tam már motorral. Legészakabb­ra Norvégiában, legnyugatabbra Franciaországban, legkeletebbre Törökországban és legdélebbre Görögországban jártam. Gáál Zoltán bevallotta, a kül­földi motoros utakra csak és ki­zárólag a barátaival jár.- Úgy gondolom, ha társas lé­nyek vagyunk is, kell néha, hogy csak magunk legyünk. A moto­ron nem kell senkihez szólni. Csak a gondolataival van az em­ber. Élvezni kell a tájat, az út ka­nyarjait, a napsütést és az esőt Szeretem a frissen szántott föld, a tavaszi mező és az őszi természet avarjának illatát — mondta Gaál Zoltán, aki hozzátette, következő motoros úti célja Moldávia. ■ A hozzájárulás a dolgozók képzésére is fordítható A munkahelyi oktatása nagyvállalatokra jellemzőbb

Next

/
Thumbnails
Contents