Új Néplap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 205-229. szám)
2011-09-22 / 222. szám
2 ÚJ NÉPLAP - 2011. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK MEGYEI TÜKÖR Háromnapos filmfesztivál- 1969 óta vannak filmfesztiválok a megyeszékhelyen, amelyek képzőművészeti témájúak — mondta el Demeter István fesztiváligazgató.- Mikor indult a tudományos filmfesztivál?- 1990-ben kaptuk a felkérést a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, hogy a képzőművészeti filmszemlék mellett, páratlan években szervezzünk egy fesztiváltársat. Mi a tudományos filmfesztivál mellett döntöttünk. Egyébként ezek a rendezvények a világon egyedülállóak, hiszen mindenféle filmes fesztiválok vannak, de ilyen tiszta profilűak csak itt léteznek.- Kihívást Jelent egy ilyen fesztivál megszervezése? Kik a résztvevők, a zsűri tagjai?- Ez egy egész éven.át tartó munka. Azt is mondhatjuk, amint befejezzük az egyiket, már kezdhetjük is a másikat. Igazán embert próbáló feladat, hiszen az idei fesztiválra is 30 országból 140 filmet neveztek, aminek az egyharmada került a verseny kategóriába. Nagyon erős volt a mezőny, a kizsűrizett filmek között is számos olyan volt, amely bármely televíziós csatornán megállná a helyét. A filmek összetétele rendkívül változatos, a természetfilmektől a történettudományokig terjed, rendkívül izgalmas témákat dolgoznak fel. A zsűri igazi szakemberekből áll. Az elnöki tisztséget dr. Falus András akadémikus látja el, mellette Bollók Csaba és Babiczky László rendezők a tagok. Demeter István w Közel háromszáz településen adakoznak a minden Gyermek Lakjon Jól Alapítvány országszerte 297 településen több mint 15 ezer család részére osztott jószágokat. Összesen több mint félmillió naposcsibét és 111 ezer naposkacsát adtak át az ország minden táján. Az érintett településeken az összes, két vagy több gyermeket nevelő és gyermekvédelmi támogatásban részesülő család bekerült a programba. A tiszaßredi kistérségben Abádszalók, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős és Tomajmonostora rászoruló családjai jutottak így háziállatokhoz. az alapítvány közölte, hogy az önkormányzatok és az önkénteseik visszajelzéseit alapul véve 2011-ben indított vetőmag és kis-haszonállat akcióját a tiszafüredi kistérségben 80 százalékos sikerrel zárta. Az elképzelés szép és jó: egy alapítvány haszonállatokat és etetésükhöz takarmányt biztosít rászoruló családoknak, akiknek így nem okoz gondot, miből adjanak enni gyermekeiknek. Az már a magyar valóság, hogy a gyakorlatban ez nem mindig így működik. Szilvási Zsuzsa Árfolyama is volt a csibének akció Vajon valóban minden gyermek jóllakott az adományból? ni, hogy az a napos csirke meg is érje a vágásérett kort? Ezért aztán bizony előfordul, hogy a néhány hónapja büszkén átvett állatoknak ma már nyomuk sincs.- Nézzék meg, még arra sincs pénzünk, hogy körbekerítsük a portát, hát honnan tudjuk, hová lett a jószág? — panaszkodik egy tiszaburai asszonyka. Maga is iskoláskorúnak tűnik még, de már két gyermek kapaszkodik belé. - Etettük, gondoztuk őket, de szép lassan eltünedeztek. Merthogy az állatokkal együtt kapott takarmányból jó, ha néhány hétig lehet etetni a jószágokat. Utána meg nem hogy a gyerekek, de a csirkék, kacsák sem kapnak enni. —Vajon a fővárosból nézve miért tűnik törvényszerűnek, hogy vidéken mindenki profi növénytermesztő és állattenyésztő? — kérdezi kissé ironikusan T. Ferenc, aki tomajmonostoriként maga is végigkísérte a budapesti alapítvány különleges akcióját. - Persze, nyilvánvaló, hogy a mi térségünkben, ahol egyébként is igen nehéz munkát találni, s nagyon sokan kényszerülnek segélyből élni, igenis lenne rá idő és lehetőség, hogy a kertben megtermeljék a konyhára valót. Csak egy kicsit kellene rendbe hozni a düledező ólakat, hogy a baromfinak, disznónak helye legyen. Ám ehelyett inkább az utolsó forintokat is a piacon, meg a hentesnél költik el. Pedig akár el is lehetne adni a megtermeltből, csak időt és energiát kellene fordítani rá. De mivel a legtöbben már a saját szüleiktől sem látták, hogy igazán jóízűt dolgoztak volna, vajon honnan tudnák, mit kell ten! Ma már sajnos nem igaz, hogy mindenki, aki vidéken él, ért a növénytermesztéshez és az állattenyésztéshez. Képünk illusztráció. Hogy görény járt erre vagy csak elkóboroltak, nem tudni. Pedig milyen jó lett volna, ha addig se kell ételre költeni, amíg ezek kitartanak! A faluban azt beszélik, sok helyen meg se melegedtek az ajándékba kapott állatok, máris túladtak rajtuk, sok esetben alig pár száz forintért. Az uzsorások már akkor megszabták az árukat, amikor még csak a hírük érkezett meg. Olyan embert persze nem találni, aki maga is eladta volna a csirkéit. A település polgármestere, Farkas László úgy véli, a többség számára kitűnő lehetőség volt az alapítványi kezdeményezés, de tagadhatatlan, hogy nem mindenki nevelte fel úgy az állatokat, ahogyan azt tervezték.- Nagyjából harminc százalékra tehető azoknak az aránya, akiknél már nincs meg a jószág - mondja. - Ez jórészt a tudatlanság számlájára írható, sokszor a rossz tartási körülmények miatt pusztultak el az állatok. S persze a hírek szerint valóban volt olyan is, aki gyorsan pénzzé tette őket. Ezért úgy tervezzük, hogy a következő hasonló akciónál ezeknek a családoknak már semmiképp sem adunk lehetőséget. Az abádszalóki Parázsó család ellenben valóban örömmel fogadta az alapítvány által kínált lehetőséget. Ők lassan már kacsavágásra készülődnek.- Korábban is neveltünk állatokat, így nagyon örültünk a lehetőségnek — meséli a háziaszszony, Tünde. — Három gyermeket nevelünk, így bizony jól jön, ha teli van a fagyasztó, mert biztonságot nyújt. Amit csak lehet, magunk termelünk meg, aztán eltesszük télre. A gyerekek sokat és szívesen segítenek a ház körül, a veteményesben és az állatoknál egyaránt - teszi hozzá. Kisfia mintegy nyomatékosítva az elmondottakat, kézen fog és azonnal körbevezet a kertben. Vigyázzban állnak a sorok a veteményesben, az állatok jól elkülönített, szépen rendben tartott ólakban szedegetnek. »en.- Csak egy részüket szeretnénk levágni, a többit tenyészteni fogjuk — magyarázza édesanyja. — A sajátjainknál is így teszünk, a tyúkok, libák, kacsák folyamatosan ülnek és költik ki a tojásokat. így azután biztosított az utánpótlás. Pár évtizede magától értetődő volt a falusi portán a baromfi ■ Nagyjából harminc százalékra tehető azoknak az aránya, akiknél már nincs meg a jószág. Pedagóguselbocsátástól is tart a szakszervezet A közoktatás rendszerének átalakítása során csak együtt vizsgálhatók a közoktatás, a szakképzés, a felsőoktatás és a foglalkoztatás kérdései - közölte Földváriné Jeneses Katalin, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) megyei elnöke. A önkormányzati rendszer átalakítására vonatkozó elképzelések tisztázása előtt viszont nem lehetséges dönteni, áll a PSZ közleményében. Hiszen elsődleges kérdés, hogy a közoktatás intézményei állami vagy önkormányzati fenntartás keretében működnek-e a jövőben. A szakszervezet nem tartja időszerűnek a közoktatás nagymértékű államosításának szándékát. Mivel szerinte a jelenlegi intézményrendszer átvétele több száz milliárd forintba kerülne és lehetőséget nyújtana közoktatási intézmények bezárására, pedagógusok elbocsátására. A NEFMI Közoktatási Államtitkársága több mint egy éve, a pedagógus életpálya-modell bevezetésével, magasabb keresetekkel kecsegteti a közoktatás dolgozóit. De még csak kísérletet sem tett a közoktatás gondjainak enyhítésére - állítja a PSZ. Emellett hangsúlyozzák, hogy a közoktatás átalakításának terveiről azonnal el kell kezdődniük az érdemi egyeztetéseknek a szakmai szervezetekkel, a szakszervezetekkel. ■ B. B. Szolnokon megvalósulhat az izotóplabor Évek óta visszatérő és megoldatlan probléma a Jász-Nagykun- Szolnok megyei betegek izotóp diagnosztikai ellátása, mostanáig távoli kórházakba kellett küldeni a betegeket ilyen jellegű vizsgálatra. Most azonban a Hetényi kórház a Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum vezetésével sikeres pályázatot nyújtott be a kórház onkológiai decentrumának fejlesztéseként nukleáris medicina osztály kialakítására. A konzorciumban megvalósuló fejlesztés 160 millió forint értékű, jelenleg a támogatási szerződéshez szükséges dokumentumok előkészítése zajlik. ■ Sz. Zs. Jubileum, a szolnoki Széchenyi István Gimnázium tegnap ünnepelte névadójának 220. születésnapját. Bemutatták az intézmény jubileumi, A 25. év című könyvét is. Képünk az ünnepi műsor egy pillanatáról készült. A képgalériát keresse a SZ0U0N.hu hírportálon. Megszépül két karcagi óvoda épülete Az önkormányzat sikeres pályázatának köszönhetően megújul a Jókai úti és a Táncsics körút 19. alatti óvodaépület. Tanévkezdésre a Jókai úti épületből más óvodába helyezték át a csoportokat, a Táncsics ovi 140 gyermeke a dolgozókkal együtt az önkormányzattól használatba kapott Dózsa György utca 4. szám alatti épületbe költözött átmenetileg. A Táncsics oviban kijavítják a tetőt, a szigetelést, kicserélik a parkettát, a járólapokat, a vizesblokkot, a nyílászárók egy részét. A Jókai utcán is hasonlóan teljes körű munkálatok kezdődtek, amelyek 40 millió forintból valósulhatnak meg. ■
