Új Néplap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 205-229. szám)

2011-09-20 / 220. szám

4 ÚJ NÉPLAP — 2011. SZEPTEMBER 20., KEDD ABONY ÉS KÖRNYÉKE heieeeqh Kerékpáros túra a '48-as sírokhoz az elmúlt vasárnap kerék­páros túrát szerveztek Abonyban. A résztvevők a múzeumnál gyülekezetek, majd a református temető­höz vezetett az útjuk, még­hozzá lovasokkal és lovas kocsis felvezetéssel. A tú­rázók a református temető­ben felkeresték azon Abony­­hoz köthető személyek sírja­it, akik részt vettek az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban. A városvezető is köszöni a munkát jó hír, hogy Abonyban Mákká Béla vállalkozó anyagi támogatásával és a Corvin utca lakói munkájá­nak köszönhetően elkészült az utca burkolatfelújítása. Ez több szempontból is érté­kelendő, hiszen sok utcára ráfér a javítás. Éppen ezért az elvégzett munkáért Abony önkormányzata ne­vében köszönetét fejezte ki Romhányiné dr. Balogh Edit polgármester. Már kikotorták az iszapot a laposból AZ ABONYi Mikes-lapos kot­rásának első fázisában befe­jeződött az iszap kiemelése, amelyet jelenleg szárítanak, majd elszállítanak a kijelölt tározóba. A kitermelés után már látszik a leendő belvíz­tározó sziluettje, és elkezdő­dött a csapadékvíz-tározó mélyítése is. A kamiont még tovább keresik valószínűleg mégsem talál­ták meg még azt a kamiont, amelyre Szolnoknál ráesett egy katonai ejtőernyős, aki a balesetben életét vesztette. Nemrég ugyanis Abonyban a rendőrök megállítottak egy olyan járművet, amelyre il­lett a leírás, de a vizsgálatok során kiderült, nem ez a ke­resett jármű, és a tulajdonos is cáfolta, hogy arra járt volna. A MAN kamiont ezért tovább keresi a rendőrség. SZ0U0N.hu További Abony és környéki hírek a SZ0U0N.hu hírportálon. Hívja az Új Néplap újságíróját! BARANYI GYÖRGY j elsősorban Abony és térsége I településein élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza az 56-516-743-as telefonszámot hétköznapokon! «ííiFifP tv awilOTi1—'t—V KHJ BMASffESftQ m M .___ Q* „ .u Benépesülnek a vízpartok -EL FlwSP' *>• «H «W"**-***' Ä Két bőrönddel menekültek Javítani kell az ivóvízen, mert uniós érték feletti az arzén Törteinek is részt kell vennie az ivóvízminőség-javító program­ban, mert arzénos a vizük. Godó János polgármester azonban hangsúlyozta: a víz természete­sen ugyanolyan, mint eddig volt, azaz iható, ám mivel az európai uniós szabvány szerint lejjebb vitték a határértéket, így a tele­pülésen is meg kell csinálni az arzénmentesítést. Mint hangsú­lyozta, nagy késésben van az or­szág ebből a szempontból, mert 2009-ig véghez kellett volna vin­ni az ivóvízminőség-javítást, de nem igazán kezdtek hozzá. — Most 2015-ig áll rendelkezés­re az uniós pénz. Ha nem tudjuk felhasználni, vagy addig az ar­­zéntalanítás nem készül el, ak­kor büntetés járhat érte. Ráadá­sul utána saját forrásainkból kell végrehajtani a programot, úgy­hogy szorít az idő — mondta a polgármester. - Mi egyébként azért nem próbálkoztunk eddig a pályázattal, mert nem volt az ön­erőre forrásunk. Most viszont olyan döntés született, hogy az állam hozzáteszi a tizenöt száza­lék önerőt, azaz így már nem kell anyagiakat ráfordítanunk. ■ KlímaSztár ijíjat kapott Újszilvás Tizenegy település pályázott az európai minta alapján hazánk­ban először meghirdetett Klíma- Sztár (ClimateStar) díjra, mely­ből a zsűri három település, köz­tük Újszilvás munkáját díjazta. A Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség által, Magyarországon első alkalommal meghirdetett, Európában már többször siker­rel megvalósított KlímaSztár fel­híváson a helyi szintű tevékeny­ségek fontosságát kívánják hang­súlyozni. Újszilvás a közintézmé­nyei fűtési rendszerének korsze­rűsítése geotermális energia hasznosításával témában pályá­zott. A geotermális energiával va­ló fűtés felváltja az eddigi földgáz­felhasználást. A földgáz és az elektromos áram együttes éves költségének 45 százalékát taka­rítja meg ezen beruházással az önkormányzat. Ehhez kapcsoló­dik a jelentős szén-dioxid-kibo­­csátás csökkentése is. ■ Karácsonyra rendőrőrs lesz? közbiztonság Három települést szolgál majd ki sors Kőröstetétlenen talált végleg otthonra a házaspár Ha minden ideálisan alakul, ak­kor karácsony környékén ismét lehet rendőrőrs Jászkarajenőn, amely három települést látna el: Jászkarajenő mellett Kőröstetét­­lent és Törteit is - tudtuk meg Palya Istvántól, Jászkarajenő polgármesterétől. Mint megírtuk, a jászkaraje­­nőiek vissza szeretnék kapni a rendőrőrsüket. Mivel ez a fent említett három települést érinti, így a polgármesterek közösen fordultak ez ügyben egy bead­vánnyal a belügyminiszterhez és az országos rendőrfőkapi­tányhoz. Jászkarajenőn ugyanis 2007-ig működött rendőrőrs, ám akkor létszámgondokra hivat­kozva megszüntették.- A Pest megyei rendőrfőkapi­tánytól, Simon Tamástól megvan az ígéret, hogy a létszámuk ala­kulásával visszaállítják a három település rendőrőrs­ét nálunk - mondta Palya István. - Az eddigi ígéretek sze­rint, ha minden megfelelően alakul, akkor nagy valószí­nűséggel mintegy ajándékként karácsonyra vissza is állíthatják a rendőrőrsöt. Persze semmi sem százszázalékos még, de egyelőre erre lehet készülnünk - mondta a polgármester, hozzátéve: a me­gyehatárokon kell a bűnözést mindenféleképpen megállítani, visszaszorítani. Márpedig e tér­■ Három megye határa húzódik itt, ezért is kell megállítani a bűnözőket. ségben három megye (Pest, Jász- Nagykun-Szolnok és Bács-Kis­­kun) találkozik. Ráadásul hatal­mas az itteni tanyavilág, hatezer hektárnyi, és azt is meg kell védeni a bűnözőktől.- Ezért is nagyon várjuk mindannyi­an, a lakossággal együtt, mert szük­ség van a rendőrőrsre. Mi bizto­sítjuk továbbra is a helyet az őrs­nek Jászkarajenőn, amely a há­rom települést kiszolgálja. Egyébként a Pest megyei főkapi­tány, Simon Tamás korábban Szolnok megye főkapitánya volt, úgyhogy jól ismeri ezt a térséget - hangsúlyozta Palya István. ■ Konzerválnak. Az abonyi Abonyi Lajos Múzeumi Kiállítóhely gyűjtemény­vezetője, Győré Zsófia és édesapja az intézmény állandó kiállításán sze­replő tárgyak konzerválását végzi. A munkával szeptember 30-ig kell ké­szen lenni, amelyre az önkormányzat 700 ezer forintot nyert pályázaton. Nagy nap volt szeptem­ber 2-a Jónás Sándor és családja életében. Ekkor tette le ünnepélyesen az állampolgársági esküt az erdélyi születésű férfi, négy családtagjával együtt. Kőröstetétlen éle­tében is ez volt az első ilyen esemény. Baranyi György gem a kisebbik lányunkkal, Magdikéval és Zoltánnal átjöt­tek az orvoshoz Magdika miatt, és itt maradtak Magyarorszá­gon. A következő évben pedig megtörtént a családegyesítés: a többi gyerekkel együtt, 1989. jú­lius 1-jén léptem át a magyar ha­tárt. Mindent eladtunk, amink volt a világon, két bőrönddel ér­keztünk. Szolnokon több helyen is lak­tak, míg végül nyolc éve Kőrös­tetétlenen telepedtek le. Megvet­tek egy házat, felújították úgy­­ahogy, de mint mondják, még költeni kellene rá, csakhogy ke­vés a nyugdíj. Kolozsváron egyébként vasesztergályosként dolgozott Jónás Sándor, a felesé­ge pedig a gyerekek mellett ház­tartásbeli volt. Szolnokon aztán a Hetényi Kórházba elszegődött rendésznek, kilenc évvel később onnan ment nyugdíjba.- Nagy örömmel mentünk az — Nem is gondoltam volna, hogy Jónás István és felesége, Ilona ilyen szép, megható ünnepség Kolozsvárról települt át lesz az állampolgársági esküből, ami számunkra nagyon fontos volt. A polgármester mondta elő­re az eskü szövegét, majd el­hangzott a Himnusz, pezsgő­vel koccintottunk, és virágot is kaptunk. Ezt a napot sosem felejtem el! — mondja meg­hatottsággal a hangjában a 67 éves Jónás Sándor. Egyszerre öten tet­ték le az esküt, raj- ^ ta kívül a fele­sége, a 65 éves ló­­nás Szilvia Ilona és , ) öt gyermekük kö­zül hárman: a 44 éves Sándor, a 39 éves Mária és a 24 éves Magdol­na. A másik két fiuk közül Zol­tán már koráb­ban felvette a ma­gyar állampolgár­ságot, míg a 42 éves Károly jelen leg Romániában oda nősült, és hamarosan ő is él a lehetőséggel. Sándor bácsiék szívesen beszélnek az életükről. Ő Kolozsvár mellett, Bogártel­kén született, felesége azon­ban Nyíregyházán. Csak­hogy utóbbit édesanyja elvit­te Kolozsvárra, ahol született, s így ismerkedhettek meg végül egymással a kincses városban. Ám a Ceausescu-rendszerben élni nagyon nehéz volt, magyar­ként még inkább.- Mindenki menekült onnan. Nagyon sokan jöttek abban az időben át, még románok is. Ma- g gyárul nem lehetett ott beszélni, 1 az utcán énekelni, mert rögtön I jött a rendőr - magyarázta Jó- § nás Sándor. - így döntésre ju- g tettunk mi is: 1988-ban a felesé- 2 Az állampolgársági eskü szövege „Én,....esküszöm, hogy Magyaror­szágot hazámnak tekintem. A Magyar Köztársaságnak hű állampolgára le­szek, Alkotmányát és törvényeit tiszte­letben tartom és megtartom. Hazá­mat erömhöz mérten megvédem, ké­pességeimnek megfelelően szolgá­lom. Isten engem úgy segéljen!” eskütételre. Igaz, kissé későre vettük, mert korábban is szeret­tük volna letenni, de az egyre húzódott. Ám most a gyors, egy­szerűsített eljárás erre alkalmat kínált, amivel éltünk is. Az újságíró persze próbál az érzelmekre hatni. Rá is kérde­zek Sándor bácsitól: nem sajnálják, hogy ott kellett hagyniuk Erdélyt? A vá­lasz talán kissé megle­pő az egyfajta Erdély­­nosztaigiához szokott csonkaországbeliek­nek: - Nem sajnál­juk. Persze elmegy az ember látogatni, és jólesik látni a szép tájakat, hiszen mégis csak ott szüle­tett és élt. Azonban már semmi kötődésünk nincs, mert a nagyobb fiunk is jönni fog most már a felesé­gével és az unokákkal. A test­véreim Angliában élnek, min­denki otthagyta Kolozsvárt. Amikor még éltek a szüleim, hozzájuk jártunk ki. Legutóbb két éve voltunk kint, akkor is y'szomorú alkalomból, az uno- Jllf kaöcsém temetésén... Csendben, szerényen telnek a mindennapjaik Tetétlen. Kis­kertet is műveltek, csakhogy a belvíz miatt ezt most nem lehe­tett megtenni. Volt baromfi, ser­tés is, de már nincs értelme, mondja Jónás úr, mert nagyon drága a takarmány.- Elvagyunk, sokszor az unokákra vigyázunk. Nagyon szeretjük ezt a csendes falut, mindenkivel jó a viszonyunk. A bejárati kapu sincs bezárva, nincs kitől félni. Mondha­tom, befogadott minket Magyarország és Kőröste­tétlen is - int búcsút a ka-

Next

/
Thumbnails
Contents