Új Néplap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 205-229. szám)
2011-09-20 / 220. szám
4 ÚJ NÉPLAP — 2011. SZEPTEMBER 20., KEDD ABONY ÉS KÖRNYÉKE heieeeqh Kerékpáros túra a '48-as sírokhoz az elmúlt vasárnap kerékpáros túrát szerveztek Abonyban. A résztvevők a múzeumnál gyülekezetek, majd a református temetőhöz vezetett az útjuk, méghozzá lovasokkal és lovas kocsis felvezetéssel. A túrázók a református temetőben felkeresték azon Abonyhoz köthető személyek sírjait, akik részt vettek az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban. A városvezető is köszöni a munkát jó hír, hogy Abonyban Mákká Béla vállalkozó anyagi támogatásával és a Corvin utca lakói munkájának köszönhetően elkészült az utca burkolatfelújítása. Ez több szempontból is értékelendő, hiszen sok utcára ráfér a javítás. Éppen ezért az elvégzett munkáért Abony önkormányzata nevében köszönetét fejezte ki Romhányiné dr. Balogh Edit polgármester. Már kikotorták az iszapot a laposból AZ ABONYi Mikes-lapos kotrásának első fázisában befejeződött az iszap kiemelése, amelyet jelenleg szárítanak, majd elszállítanak a kijelölt tározóba. A kitermelés után már látszik a leendő belvíztározó sziluettje, és elkezdődött a csapadékvíz-tározó mélyítése is. A kamiont még tovább keresik valószínűleg mégsem találták meg még azt a kamiont, amelyre Szolnoknál ráesett egy katonai ejtőernyős, aki a balesetben életét vesztette. Nemrég ugyanis Abonyban a rendőrök megállítottak egy olyan járművet, amelyre illett a leírás, de a vizsgálatok során kiderült, nem ez a keresett jármű, és a tulajdonos is cáfolta, hogy arra járt volna. A MAN kamiont ezért tovább keresi a rendőrség. SZ0U0N.hu További Abony és környéki hírek a SZ0U0N.hu hírportálon. Hívja az Új Néplap újságíróját! BARANYI GYÖRGY j elsősorban Abony és térsége I településein élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza az 56-516-743-as telefonszámot hétköznapokon! «ííiFifP tv awilOTi1—'t—V KHJ BMASffESftQ m M .___ Q* „ .u Benépesülnek a vízpartok -EL FlwSP' *>• «H «W"**-***' Ä Két bőrönddel menekültek Javítani kell az ivóvízen, mert uniós érték feletti az arzén Törteinek is részt kell vennie az ivóvízminőség-javító programban, mert arzénos a vizük. Godó János polgármester azonban hangsúlyozta: a víz természetesen ugyanolyan, mint eddig volt, azaz iható, ám mivel az európai uniós szabvány szerint lejjebb vitték a határértéket, így a településen is meg kell csinálni az arzénmentesítést. Mint hangsúlyozta, nagy késésben van az ország ebből a szempontból, mert 2009-ig véghez kellett volna vinni az ivóvízminőség-javítást, de nem igazán kezdtek hozzá. — Most 2015-ig áll rendelkezésre az uniós pénz. Ha nem tudjuk felhasználni, vagy addig az arzéntalanítás nem készül el, akkor büntetés járhat érte. Ráadásul utána saját forrásainkból kell végrehajtani a programot, úgyhogy szorít az idő — mondta a polgármester. - Mi egyébként azért nem próbálkoztunk eddig a pályázattal, mert nem volt az önerőre forrásunk. Most viszont olyan döntés született, hogy az állam hozzáteszi a tizenöt százalék önerőt, azaz így már nem kell anyagiakat ráfordítanunk. ■ KlímaSztár ijíjat kapott Újszilvás Tizenegy település pályázott az európai minta alapján hazánkban először meghirdetett Klíma- Sztár (ClimateStar) díjra, melyből a zsűri három település, köztük Újszilvás munkáját díjazta. A Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség által, Magyarországon első alkalommal meghirdetett, Európában már többször sikerrel megvalósított KlímaSztár felhíváson a helyi szintű tevékenységek fontosságát kívánják hangsúlyozni. Újszilvás a közintézményei fűtési rendszerének korszerűsítése geotermális energia hasznosításával témában pályázott. A geotermális energiával való fűtés felváltja az eddigi földgázfelhasználást. A földgáz és az elektromos áram együttes éves költségének 45 százalékát takarítja meg ezen beruházással az önkormányzat. Ehhez kapcsolódik a jelentős szén-dioxid-kibocsátás csökkentése is. ■ Karácsonyra rendőrőrs lesz? közbiztonság Három települést szolgál majd ki sors Kőröstetétlenen talált végleg otthonra a házaspár Ha minden ideálisan alakul, akkor karácsony környékén ismét lehet rendőrőrs Jászkarajenőn, amely három települést látna el: Jászkarajenő mellett Kőröstetétlent és Törteit is - tudtuk meg Palya Istvántól, Jászkarajenő polgármesterétől. Mint megírtuk, a jászkarajenőiek vissza szeretnék kapni a rendőrőrsüket. Mivel ez a fent említett három települést érinti, így a polgármesterek közösen fordultak ez ügyben egy beadvánnyal a belügyminiszterhez és az országos rendőrfőkapitányhoz. Jászkarajenőn ugyanis 2007-ig működött rendőrőrs, ám akkor létszámgondokra hivatkozva megszüntették.- A Pest megyei rendőrfőkapitánytól, Simon Tamástól megvan az ígéret, hogy a létszámuk alakulásával visszaállítják a három település rendőrőrsét nálunk - mondta Palya István. - Az eddigi ígéretek szerint, ha minden megfelelően alakul, akkor nagy valószínűséggel mintegy ajándékként karácsonyra vissza is állíthatják a rendőrőrsöt. Persze semmi sem százszázalékos még, de egyelőre erre lehet készülnünk - mondta a polgármester, hozzátéve: a megyehatárokon kell a bűnözést mindenféleképpen megállítani, visszaszorítani. Márpedig e tér■ Három megye határa húzódik itt, ezért is kell megállítani a bűnözőket. ségben három megye (Pest, Jász- Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun) találkozik. Ráadásul hatalmas az itteni tanyavilág, hatezer hektárnyi, és azt is meg kell védeni a bűnözőktől.- Ezért is nagyon várjuk mindannyian, a lakossággal együtt, mert szükség van a rendőrőrsre. Mi biztosítjuk továbbra is a helyet az őrsnek Jászkarajenőn, amely a három települést kiszolgálja. Egyébként a Pest megyei főkapitány, Simon Tamás korábban Szolnok megye főkapitánya volt, úgyhogy jól ismeri ezt a térséget - hangsúlyozta Palya István. ■ Konzerválnak. Az abonyi Abonyi Lajos Múzeumi Kiállítóhely gyűjteményvezetője, Győré Zsófia és édesapja az intézmény állandó kiállításán szereplő tárgyak konzerválását végzi. A munkával szeptember 30-ig kell készen lenni, amelyre az önkormányzat 700 ezer forintot nyert pályázaton. Nagy nap volt szeptember 2-a Jónás Sándor és családja életében. Ekkor tette le ünnepélyesen az állampolgársági esküt az erdélyi születésű férfi, négy családtagjával együtt. Kőröstetétlen életében is ez volt az első ilyen esemény. Baranyi György gem a kisebbik lányunkkal, Magdikéval és Zoltánnal átjöttek az orvoshoz Magdika miatt, és itt maradtak Magyarországon. A következő évben pedig megtörtént a családegyesítés: a többi gyerekkel együtt, 1989. július 1-jén léptem át a magyar határt. Mindent eladtunk, amink volt a világon, két bőrönddel érkeztünk. Szolnokon több helyen is laktak, míg végül nyolc éve Kőröstetétlenen telepedtek le. Megvettek egy házat, felújították úgyahogy, de mint mondják, még költeni kellene rá, csakhogy kevés a nyugdíj. Kolozsváron egyébként vasesztergályosként dolgozott Jónás Sándor, a felesége pedig a gyerekek mellett háztartásbeli volt. Szolnokon aztán a Hetényi Kórházba elszegődött rendésznek, kilenc évvel később onnan ment nyugdíjba.- Nagy örömmel mentünk az — Nem is gondoltam volna, hogy Jónás István és felesége, Ilona ilyen szép, megható ünnepség Kolozsvárról települt át lesz az állampolgársági esküből, ami számunkra nagyon fontos volt. A polgármester mondta előre az eskü szövegét, majd elhangzott a Himnusz, pezsgővel koccintottunk, és virágot is kaptunk. Ezt a napot sosem felejtem el! — mondja meghatottsággal a hangjában a 67 éves Jónás Sándor. Egyszerre öten tették le az esküt, raj- ^ ta kívül a felesége, a 65 éves lónás Szilvia Ilona és , ) öt gyermekük közül hárman: a 44 éves Sándor, a 39 éves Mária és a 24 éves Magdolna. A másik két fiuk közül Zoltán már korábban felvette a magyar állampolgárságot, míg a 42 éves Károly jelen leg Romániában oda nősült, és hamarosan ő is él a lehetőséggel. Sándor bácsiék szívesen beszélnek az életükről. Ő Kolozsvár mellett, Bogártelkén született, felesége azonban Nyíregyházán. Csakhogy utóbbit édesanyja elvitte Kolozsvárra, ahol született, s így ismerkedhettek meg végül egymással a kincses városban. Ám a Ceausescu-rendszerben élni nagyon nehéz volt, magyarként még inkább.- Mindenki menekült onnan. Nagyon sokan jöttek abban az időben át, még románok is. Ma- g gyárul nem lehetett ott beszélni, 1 az utcán énekelni, mert rögtön I jött a rendőr - magyarázta Jó- § nás Sándor. - így döntésre ju- g tettunk mi is: 1988-ban a felesé- 2 Az állampolgársági eskü szövege „Én,....esküszöm, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. A Magyar Köztársaságnak hű állampolgára leszek, Alkotmányát és törvényeit tiszteletben tartom és megtartom. Hazámat erömhöz mérten megvédem, képességeimnek megfelelően szolgálom. Isten engem úgy segéljen!” eskütételre. Igaz, kissé későre vettük, mert korábban is szerettük volna letenni, de az egyre húzódott. Ám most a gyors, egyszerűsített eljárás erre alkalmat kínált, amivel éltünk is. Az újságíró persze próbál az érzelmekre hatni. Rá is kérdezek Sándor bácsitól: nem sajnálják, hogy ott kellett hagyniuk Erdélyt? A válasz talán kissé meglepő az egyfajta Erdélynosztaigiához szokott csonkaországbelieknek: - Nem sajnáljuk. Persze elmegy az ember látogatni, és jólesik látni a szép tájakat, hiszen mégis csak ott született és élt. Azonban már semmi kötődésünk nincs, mert a nagyobb fiunk is jönni fog most már a feleségével és az unokákkal. A testvéreim Angliában élnek, mindenki otthagyta Kolozsvárt. Amikor még éltek a szüleim, hozzájuk jártunk ki. Legutóbb két éve voltunk kint, akkor is y'szomorú alkalomból, az uno- Jllf kaöcsém temetésén... Csendben, szerényen telnek a mindennapjaik Tetétlen. Kiskertet is műveltek, csakhogy a belvíz miatt ezt most nem lehetett megtenni. Volt baromfi, sertés is, de már nincs értelme, mondja Jónás úr, mert nagyon drága a takarmány.- Elvagyunk, sokszor az unokákra vigyázunk. Nagyon szeretjük ezt a csendes falut, mindenkivel jó a viszonyunk. A bejárati kapu sincs bezárva, nincs kitől félni. Mondhatom, befogadott minket Magyarország és Kőröstetétlen is - int búcsút a ka-