Új Néplap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 205-229. szám)
2011-09-16 / 217. szám
12 TÜKÖR ÚJ NÉPLAP - 2011. SZEPTEMBER 16., PÉNTEK bűnügy Vádemelési javaslat uzsora és csalás miatt. A gyanúsítottak tagadnak, a sértettek vallanak. Egy tiszaigari család magára ismert korábbi riportunkból. TUDJA A FALU, KI KESERÍTI AZ ÉLETÉT A megyei rendőr-főkapitányság a napokban lezárta a nyomozást a tiszaigari N. László és társai ellen, akiket az év elején vettek őrizetbe uzsora és más bűncselekmények gyanújával. Akkoriban nagy port kavart az esetről szóló hír, hiszen ez volt a megyében az első, uzsora miatt indult büntetőeljárások egyike. Gelei J.-L. Murányi L. — Bűnszövetségben, élet vagy testi épség elleni, vagy más, hasonlóan súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntette és más bűncselekmények megalapozott gyanújával rendelt el nyomozást 2011. január harmadikán a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya id. N. László és társai ellen — tájékoztatta lapunkat Pásztorné Kovács Ágnes főhadnagy, sajtóreferens.-A most befejeződött nyomozás megállapításai szerint idősebb N. László, a felesége, valamint két fiuk az elmúlt évek alatt Tiszaigar településen több személynek pénzt adtak kölcsön, amit akár háromszáz százalékos kamattal kértek vissza, és a pénz visszaszerzése érdekében sokszor súlyosan megfenyegették, olykor bántalmazták is a sértetteket. Akadt olyan személy, akit arra kényszerítettek, hogy több alkalommal hitelt vegyen fel, amit a részükre át kellett adnia. Ez a sértett több mint egymillió forintot adott így át a Pontosan tudni lehet, kik azok a faluban, akik egyre több ember életét keserítik meg, kihasználják mások elesettségét. zsarolóknak. Az eljárás során a négy gyanúsítottat előzetes letartóztatásba helyezték, de a bíróság később az egyiküket sza-. badlábra helyezte, és lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el vele szemben. A nyomozás során öszszesen hat sértett sérelmére elkövetett zsarolásra és más bűncselekményekre derült fény. Az ő káruk több millió forint. Az elkövetők a nyomozás során tagadták a bűncselekmények elkövetését, vallomást nem tettek. A főkapitányság id. N. László és társai ellen 5 rendbeli zsarolás és 1 rendbeli csalás bűntette és 1 rendbeli garázdaság vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt az ügyet 2011. augusztus 31-én vádemelési javaslattal megküldte a Tiszafüredi Városi Ügyészségnek. Lapunk idén februárban helyszíni riportban számolt be egy ügyről, amelynek főszereplői egy család tagjai, és az ő áldozataik voltak. Célszerű — jogi — okok miatt azonban sem a települést, sem pedig a szereplőket nem neveztük meg, az érintetteket fiktív monogramokkal jelöltük. M.-éknek neveztük a gyanúsított családot, P. Ferencnek a hitelfelvételre kényszerített helybélit. Fiktív névvel illettük P. Ferenc sógorát is, aki akkor így nyilatkozott nekünk P. Ferenc kálváriájáról:- Az igazán nagy bajok tavaly kezdődtek: behálózták ezek az M.-ék, elszedték a pénzét, és bankhiteleket vetettek fel vele maguknak. Nem tudott a sógor szabadulni tőlük. Odacsalogatták a kocsmájukba, hitelbe itatták, a nyugdíját aztán elszedték. Felvetettek vele előbb nyolcszázezer forintot, aztán utána még többet is. A feljelentés előtti napokban - írtuk — három nap, három éjszaka nem ment haza P. Ferenc. Kiderült, M.-ék kocsmájában volt végig. A sógor váltig állította: fogva tartották! A szerencsétlent a harmadik napon kábult, legyengült állapotban találták meg gyerekei, a kocsma sarkában gunynyasztva. Hazatámogatták, de a rá következő napokban már nem tudott enni, teljesen lefogyott, s január 2-án kórházba kellett vinni. A rendőrségi feljelentést a hozzátartozók tették meg. A beteg sértett hosszas kórházi kezelés után elhunyt, ám vallomását még megtette. A februári riportunkban egy másik, M.-ékhez köthető esetről is írtunk, amit az egyik helybeli kocsma ////, ,f> #//// mim $ fi //// ; Idősebb Németh László állítása szerint ártatlanul gyanúsítják őket különféle bűncselekmények elkövetésével. tulajdonosnője mesélt el sűrű konspiráció közepette. Állította: M.-ék kiforgatták a vagyonából, kitúrták a saját lakásából is.- Félek - nyilatkozta a kocsmárosné. — Amiken keresztülmentem, azt még az ellenségemnek sem kívánom. Buta módon hagytam, hogy a fiam korabeli M. D. elcsavarja a fejemet. Rövid idő múlva odaköltözött hozzám, nem sokkal később pedig, kihasználva, hogy állandó gyógyszeres kezelésre szorulok, rábeszélt: öt évre adjam bérbe neki a kocsmát. Attól kezdve a családja átvette ott a hatalmat. Amikor utolsó elkeseredésemben azt mondtam, elmegyek a rendőrségre, D. megdühödött, és bezárt a saját házam egyik szobájába, az ajtót, ablakot pedig beszögelte. Tíz nappal később a rendőrség szabadított ki. Az asszony állítólagos fogva tartása miatt feljelentést tett, de a rendőrség, bizonyítékok híján megszüntette a nyomozást. A bérleti szerződés érvénytelenségét polgári perben igyekezett azóta kimondatni, de a bűóság nem látott okot a változtatásra. Februári riport további eseteket is sorolt: házakról, portákról, amik gyanús körülmények között kerültek át az M. família bir-Közel száz uzsoraügy a bíróságok előtt az országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint jelenleg 98 ügyben folytatnak eljárást uzsorások ellen. A legtöbb büntetőügy Borsod-Abaútj-Zemplén megyében folyik. Az olykor havi 100 százalékot is elérő kamatok miatt természetesen ennél sokkal többen kényszerülnek modern kori rabszolgaságba. Mint azt az ORFK-tól megtudtuk, a 98 folyamatban lévő nyomozásból vagy feljelentés-kiegészítésből 27 ügy Borsod megyében zajlik, utána SzabolcsSzatmár (20) és Jász-Nagykun-Szolnok megye (10) következik. az eljárások során 141 elkövető került a rendőrség látókö rébe, közülük 28 ember előzetes letartóztatás, 2 lakhelyelhagyási tilalom, egy pedig őrizetbe vétel hatálya alatt áll Augusztusban uzsora, vagy azzal összefüggő tevékenységek miatt 9 eljárást fejeztek be: 4 esetben bizonyíték, vagy bűncselekmény hiányában meg szüntették az eljárást, két ügyben vádemeléssel, háromban pedig a feljelentés elutasításával zárult a nyomozás. A befejezett ügyekben összesen 10 embert hoztak összefüggésbe a bűncselekményekkel. tokába, furcsa vételárakról, nagyobb házakból kisebbekbe szoruló helybeliekről, becsapott emberekről, akiket azonban hiába kérdeztünk. A település polgármestere ezt mondta akkor: pontosan tudni lehet, hogy kik azok a faluban, akik egyre több ember életét keserítik meg, akik kihasználják mások elesettségét, akik miatt félelem ütötte fel a fejét a településen. Hozzátette: az egyik ilyen éppenséggel az M. család! Németh László konkrétumok nélkül próbálta megvédeni családja becsületét Nyár közepén - mellesleg nem sokkal az után, hogy a bíróság szabadlábra helyezte a tiszaigari id. N. Lászlót — csengett a telefon a szerkesztőségben:- Halló, Németh László vagyok Tiszaigarról... - mutatkozott be a hívó. — Nem ismerős a név? Annak a Németh családnak a tagja, amelyikről februárban annyi rosszat összeírtak a lapjukban. Akarnak-e velünk Is beszélni, akarják-e megismerni a mi álláspontunkat is, vagy beérik a faluban keringő kósza, nem bizonyított állításokkal?- Miből gondolja, hogy az ön családjáról szólt a történet, hiszen mi sem a nevüket, sem Tiszaigart nem emlegettük a cikkben? - kérdeztünk vissza. — Ugyan már...! A történetek alapján mindenki ránk ismert a faluban! A telefonáló ifjabb, és az előzetes letartóztatásból nem sokkal előbb kiengedett idősebb Németh Lászlóval abban a kocsmában találkoztunk, aminek bérlője a család másik fia, az előzetesben lévő Dusán. A „műintézmény” már hónapok óta zárva tart, mert az év elejei letartóztatások után egyre rosszabbul ment az üzlet - osztották meg velünk Némethék a gondjukat. Elmaradtak a kuncsaftok, másik kocsmába járnak azóta.- Nehéz anyagi helyzetbe kerültünk - tette hozzá ifjabb Németh, aki egyébként a letartóztatás előtt már esztendőkön át Budapesten dolgozott biztonsági őrként, és januárban kényszerből jött haza. - Miután az egész családot bevitték, itthon kellett maradnom a tizenkét éves húgommal. Most egy csirketelepen dolgozom, és napi harminc kilométert biciklizem ezért a szomszédos településre - magyarázta. Aztán a tárgyra, a mondandójuk lényegére tért. Hosszan bizonygatták apjával, hogy amit februárban leírtunk, azt bizony ők nem követték el, az csak a falu rosszindulatú pletykája.-Nem igaz, amit R Ferenc sógora nyilatkozott maguknak! Mi nemhogy bántottuk volna R-t, inkább még támogattuk is. Gyakran az anyukám főzött, és adott neki enni! Az valóban megesett, hogy valamelyikünket megkért: vigyük el a- bankba, és segítsünk már kölcsönt felvenni a keresztfiának. Olyan is volt, hogy én vittem el autóval, de nem a miénk lett a pénz!- Abban a februári riportban egy autóvásárlásról is szó esett... - vetettük közbe.- Ugyan már! - csattant fel egyszerre apa és fia. - Azt az autót mi magunk vettük, a saját pénzünkből!- Egy autóvásárlásnak nyilván megvannak azok a dokumentumai, amelyek bizonyítják, hogy ki a vevő és az üzemben tartó...- Természetesen! A papírok otthon vannak, majd átküldjük a másolatukat interneten. Azokból majd megláthatnak mindent! A küldeményt azóta is hiába várjuk... — Maguk azt is írták, hogy mi kamatozunk, uzsorások vagyunk - folytatták Némethék a „listát”. - És hogy házakat szereztünk a tartozások fejében. Hát ez sem igaz!- Mi azért láttunk az általunk felkeresett faluban egy-két csereportát, amelyeknél szemmel látható volt az értékaránytalanság... (Egy, a riportban csak D. U- nak nevezett férfi nevét például egy fura ingatlancsere kapcsán emlegették nekünk februárban a falubeliek. Ő egy kétszintes házat „adott” cserébe egy régi, rossz állapotú parasztportáért. A látható értékkülönbözet — vélte a falu - nyilvánvalóan az uzsoraadósság törlesztésére ment.) —Ez hazugság! Danitól szívességből vette át az öcsém a házát- magyarázta a helyzetet ifjabb Németh. - Kétmillió forint bankhitellel volt megterhelve, és ők már nem tudták fizetni a törlesztést. Az öcsém ezért, hogy segítsen rajta, átvállalta a tartozást, és még egy egymilliót érő házat is adott érte neki.- Ha ez így van, s tényleg a maguk cseréjéről van szó, akkor nyilván ennek az ügyletnek is megvannak a maga dokumentumai. Megnézhetnénk?- Hát persze! Néhány nappal később, egy kora reggeli, országúti találkozás alkalmával, sebtiben belekukkanthattunk egy ingatlanadásvételi szerződés fénymásolatába. „Gondos" kezek átsatírozták, olvashatatlanná tették benne a vételárat, és még néhány fontos információt, de - vélhetően gondatlanságból - benne maradtak az „átvett” ingatlanon lévő terhek. Kétmillió helyett mintegy háromszázezer forintról volt az iratban szó, amit a vevő átvállal. Az egyensúly ezzel felborult! Nemcsak az elcserélt ingatlanok, hanem a kimondott szavak és a valóság között is! Tavasszal P. Ferenc sógora mutatta meg nekünk azt a ma már üresen álló házat, ahol kölcsönfelvételre beszélték rá rokonát Némethék
