Új Néplap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 205-229. szám)
2011-09-12 / 213. szám
4 MENEDZSEROLDAL UJ NÉPLAP-2011. SZEPTEMBER 12., HÉTFŐ Mihez kezdenek a szolgáltatók a rögzített beszélgetéssel? : Érdekes problémát feszeget az egyik ismert internetes szaklap, az IT-Café. A kérdés, amire rávilágítanak nem : más, mint az, hogy a cégek, • szolgáltatók miként használhatják fel az ügyfelekkel folytatott rögzített beszélgetéseket. A nyilatkozó adatvédelmi biztos elmondta, hogy nem elegendő' a személyes : adatok, azaz az ügyféllel való telefonos ügyintézés céljaként a minőségbiztosítást és panaszügyintézést megjelöl; ni. Az adatkezelés célját úgy : kell meghatározni, hogy abból egyértelműen felismerhető legyen mind a hívó, mind a hívott fél érdeke. Az adatalany számára mindvé: gig nyilvánvalónak kell lennie, hogy az adatkezelés mely jog gyakorlása vagy kötelezettség teljesítése érdekében nélkülözhetetlen. Ezáltal válik lehetővé, hogy az ügyfél élhessen jogaival, tisztában legyen kötelezettségeivel, valamint, hogy a hangfelvételt az adatalany is felhasználhassa,, ha szükséges • egy vitás kérdésben —mondta a szakember. ■ Itt a 25 dolláros PC - nem csak fiataloknak Kecsegtető alternatívát kínál a számítógépes hálózat fejlesztésére egy amerikai cég. A gyártó jövő év elejétől kívánja világszerte megkezdeni a mikro asztali PC-je forgalmazását, amelynek ára mindösszesen 25 dollár. A gép lényegében egy zárt rendszerű PC lesz, amely j egy RISC processzor köré épül, nincsenek optikai meghajtói, háttértárként is csak memóriakártyákat képes fogadni. Ennek ellenére minden olyan programot képes futtatni, mint nagyobb társai, amellett, hogy az átlagos fogyasztása mindösszesen 1 Watt óránként. Az összeszerelt gép mérete nem haladja meg a 20x20 centimétert. ■ Ráfizet, aki nem foglalkoztat rehabilitáció Tízmilliós támogatás segíti a munkahelyek akadálymentesítését Hazánkban ma még kevés vállalkozás alkalmaz megváltozott munkaképességű dolgozót. Képünk Illusztráció. Az észak-alföldi vállalkozások akár 25 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak a munkahely akadálymentesítéséhez. A cél a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának bővítése. Jelenleg ugyanis meglehetősen kevés cég alkalmaz ilyen munkavállalókat. Pedig jó befektetés is lehet. Teleki József A törvény szerint a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozásának elősegítése érdekében köteles rehabilitációs hozzájárulást fizetni, ha az alkalmazottainak a létszáma meghaladja a húsz főt, és a megváltozott munkaképessé- g gű foglalkoztatottak száma nem éri el az 5 százalékot. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke az elmúlt időszakban többször változott. Jelenleg évente 964 500 forint minden kötelezően előírt megváltozott munkaképességű alkalmazása helyett. A magyarországi vállalkozások döntő többségének (97,6 százalékának) nem okoz többletterhet a hozzájárulás, rájuk ugyanis nem vonatkozik a fizetési kötelezettség, mert létszámuk nem éri el a 20 főt. A nagyobb cégeknél azonban jó befektetésnek is tekinthető megváltozott munkaképességűek alkalmazása, hiszen a minimálbér kifizetése kisebb terhet jelent egy vállalkozásnak, mint a hozzájárulás. Ennek ellenére ma Magyarországon a több mint 900 ezer megváltozott munkaképességű személynek csupán a 10-13 százalékát foglalkoztatják. Az Európai Unió fejlettebb államaiban ez az arány 40-50 százalék, amit a közösség 2020-ra 75 százalékra szeretne emelni. A több száz szervezet bevonásával készült online vizsgálatból kiderült, hogy hazánkban 2010-ben a munkaadók nagyjából 50 százaléka foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozót, de a kötelező ötszázalékos szintnél kevesebbet, és 23 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nincs ilyen munkatársuk. A három éve végzett első kutatáséhoz képest a tavalyi adatok kismértékű javulást mutatnak a munkahelyi esélyegyenlőség terén: négyről ötre nőtt az egyegy szervezetnél foglalkoztatott hátrányos helyzetű csoportok száma, s főként a középvállalkozásoknál. A hagyományos fogyatékossággal élők közül egyébként a mozgáskorlátozottaknak vannak a legjobb esélyeik a munkaerőpiacon, míg az értelmi fogyatékosok jutnak a legnehezebben munkához. Hazánkban még kevés vállalkozás alkalmaz megváltozott munkaképességűeket, s ennek Megváltozott munkaképességű álláskeresők a megyében (fő) 2000 ■ 1500 1592 CM 1000 te oo CM <T> tH N u. Z 500 t/i < cc cc O UL 1 2008 2009 2010 2011 a szakemberek szerint több oka is van. Az egyik, hogy a munkaadók nehezen érik el ezt a célcsoportot, a fogyatékos emberek pedig még mindig ritkán mernek jelentkezni egy-egy meghirdetett pozícióra, mert úgy gondolják, nincs esélyük az elhelyezkedésre. A másik ok, hogy nem elég felvenni őket, megfelelő munkát találni számukra, de sok esetben az akadálymentesítésre a megfelelő munkakörnyezet kialakítására is szükség van. Ez pedig plusz költségekkel jár. Ezt mérsékelheti egy, a napokban megjelent pályázat. A cél azoknak a munkahelyeknek a fizikai, illetve infokommunikáfogyatékosságbarát munkahely elismerésre pályázhatnak azok a munkáltatók, amelyek vállalják, hogy folyamatosan fejlesztik a fogyatékos emberek toborzásával, foglalkozta-1 fásával, megtartásával kapcsolatos gyakorlatukat. A díjat tavaly alapította a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, az Amerikai Kereskedelmi Kamaciós akadálymentesítése, ahol megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak. A pályázat keretében az Észak-Alfóldön és öt másik régióban összesen 721,9 millió forint áll rendelkezésre. Az elnyerhető támogatás mértéke legfeljebb 25 millió forint, amely viszsza nem térítendő támogatás. A támogatást elnyerő munkáltatónak vállalnia kell többek között azt, hogy a beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat a foglalkoztatás megkezdésétől számítva legalább 5 évig, kis- és középvállalkozások esetében legalább 3 évig folyamatosan fenntartja és működteti. ra, a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület és a Salva Vita Alapítvány. Az idei díjakat most szeptemberben adják át, de a cégek — mérettől függetlenül — folyamatosan pályázhatnak az elismerésre. A vállalkozásoknak három hónapon belül, illetve két éven belül megvalósítandó célkitűzéseket kell bemutatniuk. Díjazzák a példamutató vállalkozásokat Alkalmaz megváltozott munkaképességűeket? CSONTOS SÁNDOR, ű Hegß- West Kft ügyvezető igazgatója: - Rá vagyunk kényszerítve, hogy alkalmazzunk. Hiszen ez olcsóbb, mint ha fizetem a rehabilitációs hozzájárulást. Ugyanakkor nem sok munkát kereső megváltozott munkaképességű jelentkezik nálunk. Úgy érzem az egész törvény elhibázott. Az állam hibája, hogy olyan sok nálunk a leszázalékolt. E probléma megoldását pedig egyszerűen áttolják a vállalkozókra, mondván fizessenek vagy foglalkoztassanak. A munkahelyek akadálymentesítésére fordított forintok szerintem jobban hasznosulnának, ha azzal is a munkahelyek megtartását támogatnák. ILONKA BOLDIZSÁR. aJÓSZSÜ- tőház cégvezetője: - Ha nem alkalmaznánk megváltozott munkaképességűeket, akkor olyan tetemes összeget kellene befizetnünk az államnak, amely igen komoly terhet jelente a vállalkozásunknak. Éppen ezért a jogszabályban előírt mértéknek megfelelően mi is foglalkoztatunk megváltozott munkaképességűeket. Ez az esetünkben két főt jelent, akik napi hat órában dolgoznak a társaságunknál. Alkalmazásukhoz a mi esetünkben nem volt szükség külön beruházásra,vagy akadálymentesítésre, találtunk ugyanis olyan munkakört, feladatot, amit el tudnak látni.- A biliárd az egyik legkulturáltabb sport - álltja Marton Ferenc. Az egykori Stukkó Kft. tulajdonosaként ismerté vált szolnoki üzletember, a volt Nívó Klub üzemeltetője szerint ugyanis tudás és érzék egyszerre kell ehhez a sporthoz. Ő maga már tizenéves kora óta biliárdozik. Persze akkoriban még szinte minden vendéglátóhelyen akadt biliárdasztal. A játék is más volt, karambolbiliárdot játszottak. Mára a vendéglátóhelyek többségéből eltűnt ez a lehetőség. A karambol helyett pedig a snooker és a pool vált kedvel. tebbé. Egy valami azonban nem változott, a társadalmi élet, a baráti társaságok központja mafontosabb kellék maga a golyó, amelyet a korai időszakban fából, majd a későbbiek folyamán az elitebb helyeken elefántcsontra cserélték. A modern ipar fejlődésével ezt váltotta fel a műgyanta. Technikai fejlesztésekkel, szabályok kialakításával, továbbá a játék pénzügyi dimenziójának felfedezésével 1850-től alakultak meg az első játékosszervezetek és jöttek létre az első bajnokságok, mely folyamat Angliában már a 19. század elején beindult. A kihívásos meccs később is - különösen a profiknál — elidegeníthetetlen és kedvelt elem maradt. Jóval a 20. század kezdete előtt lejátszották már az első bajnokságokat. ■ radt a biliárdasztal. A szolnoki Nívó Klubban is é köré szerveződött az élet.- Ez nem üzlet volt, hanem kikapcsolódás. Nem lettem rabja a játéknak, de ha volt egy kis szabadidőm, azt szívesen töltöttem az asztal mellett a barátokkal - mondja Marton Ferenc. A biliárdot már a XV. század óta játsszák különböző formákban. Konkrét eredete nem tisztázott, sokan francia, mások angol eredetet sejtenek. Mindenesetre a XVI. századtól már az uralkodóházak, úriemberek kedvtelései közé tartozott. Ma közel 35 fé- % leképpen játsszák, de minden § esetben egy szabály megmarad, ami nem más, mint hogy a fehér A biliárdot ma közel harmincötféleképpen játszák. Képünk illusztráció. golyóval kell a többit eltüntetni az asztalról. A golyók mozgatásához használt dákó a XVII. század végére érte el ma is ismert formáját, ugyanis ekkortájt kezdték a vékonyabbik végével lökni a golyókat. Az 1800-as években pedig rákerült a végére a jól ismert bőrdarab is. Magának az asztalnak is érdekes története van, hiszen korábban fadeszkákból ácsolt lapon játszották, amibe bevésték a lyukakat. Később azonban egyre elterjedtebb lett a pala alkalmazása, ami máig a legelterjedtebb alapanyaga a játékfelületnek, amelyet különböző minőségű és színű, de homogén felületű posztóval szoktak borítani. Az egyik leg-Biliárd, az úriemberek és a társasági élet kedvelt sportja szórakozás A játék különböző formái már évszázadok óta nyújtanak kikapcsolódást az üzleti életben
