Új Néplap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 205-229. szám)

2011-09-08 / 210. szám

6 2011. SZEPTEMBER 8., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG A BUX index 2011. szeptember 7-én 18800 18 600 18400 18200 18 000 17 800 17 600 17 400 PonK Záróérték: 18486 Előző napi záróérték: 17847 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2011117 Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Jst Media 228 7,54 7 ORC 1645 6JS1 _ 2 Mól 17050 5,24 3719 OTP 4281 4,66 7384 TVK 2 525 3,90 1 Egis 15 340 2,88 22 Synergon 250 2,45 6 E-Star 8 000 2,23 9 FHB 629 2,11 24 VESZTES FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Émász 16300-2,13 1 A BUX index az elmúlt napokban BÉT-áruszekció (forint/tonna, 09.07.) Új elszámolási ár MALMI BÚZA 2011. december 50800 TAKARMANYBUZA 2011. december 47 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. november 51000 OLAJNAPRAFORGO 2011. október 99500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. szeptember 7-én 1€ 1$ 1CHF i f i 275,74 Ft 195,69 Ft 228,53-0,03 Ft 1,31 Ft-0,69 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 09.07.) Vételi Eladási Budapest Bank 269,49 286,15 CIB Bank 265,47 287,59 Citibank 264,34 286,36 Erste Bank 268,61 284,09 FHB Bank 268,24 284,26 K&H Bank 269,54 285,06 MKB Bank 269,88 283,72 OTP Bank 269,10 282,90 Raiffeisen Bank 270,70 282,88 A kabinet letörné a lobbit települések A kormánypártban is heves viták várhatók Több település vezetői jelez­ték: nem szimpatikus szá­mukra az, ahogy a kor­mány átalakítaná az önkor­mányzatok feladatait. A ke­vés ellenzéki vezetésű vá­ros többé-kevésbé nyütan ellenáll, de a kormánypár­tiaknál is jelentős érdekel­lentétek vannak. Sztojcsev Iván - Braunmüller Lajos A csongrádi megyeszékhely nem adja át iskoláit az államnak - jelentette be Botka László, Szeged polgármestere. A szocialista vá­rosvezető ezt arra reagálva mond­ta, hogy a kormányzati tervek szerint az általános iskolák, de Hoffmann Rózsa oktatási állam­titkár tájékoztatása alapján akár a középiskolák is automatikusan állami fenntartásba kerülnének. Botka nem vállalt nagy kocká­zatot, amikor közölte: a város job­ban ért a helyi oktatási ügyek­hez, mint az államtitkárság. Egy­re valószínűbb - bár a kormány­zati tervek részleteire még várni kell -, hogy az önkormányzatok egy szerződéssel visszavehetnék az iskoláikat. A helyzetet bonyo­líthatja: mi történik, ha a kor­mány nem írja alá a szerződést. Az iskolák sorsa azonban csu­pán egy a sok pont közül, amely­ben a települések vezetői szembe­kerülhetnek a kormánnyal. Ezek­ben a napokban ül össze a Fidesz frakciója többnapos tanácskozás­ra, és az egyik legkeményebb vi­tára az új önkormányzati törvény kapcsán számítanak. A képvise­lők közt ott ül az a 75 kormány­­párti politikus, aki valamelyik vá­rosnak vagy budapesti kerület­nek a polgármestere, a megyei közgyűlésekben helyet foglalók­ról nem is szólva. Egy olyan pont volt eddig, amelyben a polgármesterek már komolyabb eredményt tudtak el­érni, igaz, nem a nagyvárosokból érkezők. Szinte biztos kikerül az önkormányzati törvény eredeti munkatervéből az az ötlet, amely DÖNTŐEN AZ EGYSÉGES minőségi elvárásrendszerrel indokolta több nyilatkozatában Hoff­mann Rózsa a kormányzat azon szándékát, hogy a közok­tatási intézményeket állami tu­lajdonba vegyék. Bár a sokszor eladósodott önkormányzatok helyett az állam finanszírozná ebben az esetben a feladato­kétezres lélekszám alatt meg­szüntette volna szinte a teljes ön­kormányzatiságot. Ehelyett csak a hivatal szűnik meg, és valószí­nű, hogy csupán a legkisebb he­lyeken. Jelentősen nőhet a váro­sok adókivetési joga is, ez szintén komoly engedmény a kormány­tól. A központi támogatások fel­­használását azonban szigorúb­ban ellenőriznék, több intéz­ményt átvenne az állam, és az sem kizárt, hogy a polgármeste­rek nem kerülhetnének be a par­lamentbe. Önkormányzati forrásunk sze­rint a kormány eltökélt célja csök­kenteni a polgármesteri lobbi ere­jét, a hatáskörök jelentős meg­nyirbálásáért cserébe pedig az anyagi segítséget próbálnák fel­ajánlani. Többek között így sze­kat, azt az államtitkár is elis­merte, hogy ettől még a fenn­tartási költségek nem csökken­nének. így lehetőség nyílna az állam számára, hogy fenntartó­ként érvényesítse elképzeléseit az intézmények életében. Azok az önkormányzatok, amelyek a köznevelési koncepcióban foglalt feltételeknek megfelel­rezhetik meg a megyei jogú váro­sok támogatását. A legnagyobb települések, amelyek érdekelt Kosa Lajos debreceni polgármes­ter sokáig hatékonyan képviselte a Fideszen belül, akkora gazdasá­gi bajban vannak, hogy forrá­sunk úgy véli, a megmentésükért a függetlenségük egy részét, akár a megyei jogú városi poszt pusz­ta létét is feláldoznák. Arra, hogy egy polgármester miért nyomja majd meg a T. Házban az igen gombot olyan döntésekre, amelyek a hatáskö­rüket csorbítják, Tarlós István adott a kormánypárti városveze­tők közül elsőként választ. A fő­polgármester szerint nem érde­mes egy ciklusban gondolkozni, a polgármestereknek eszébe fog jutni, hogy 2014-ben ki jelöli őket. nek, visszavehetnék oktatási intézményeik irányítását Hoff­mann közölte: valószínűleg az önkormányzatok mindent megtesznek, hogy a fenntartá­sukban működő, nagy presztí­zsű intézményeket megőrizhes­sék. Ezért a nevesebb gimná­ziumok a jövőben is kötődné­nek a fenntartó városukhoz. Huszonhat állami felsőoktatási intézmény maradhat Mindössze két állami fenntartású felsőoktatási intézménytípust kü­lönböztet meg a felsőoktatási koncepció, így 2015-től csak tudo­mányegyetemek és főiskolák len­nének Magyarországon - érte­sült az MTI. Az addig terjedő idő­szakban köztes intézménytípus­ként működnének az egyetemek, ám 2015-ig vagy integrálódniuk kellene egy tudományegyetembe, vagy főiskolává kellene alakul­niuk, ha állami finanszírozásban szeretnének tovább létezni. Emel­lett csak a magánegyetemmé vá­lás, vagy a megszűnés lehet jár­ható út számukra. A dokumen­tum szerint így 2ó állami felsőok­tatási intézmény lenne 2012-től. Néhány hónappal ezelőtt sok vi­tát váltott ki az a - később hang­súlyosan cáfolt - értesülés, amely szerint a Budapesti Corvinus Egyetem megszűnne. Erről ugyan nincs szó most, de a kon­cepció az egyetem kategóriába so­­rolja az intézményt, vagyis 2015- ig a fenti módokon mindenkép­pen' át kellene alakulnia a Corvinusnak. Az államilag fenntartott, vala­mint az egyházi egyetemek és fő­iskolák mellett erősödne a ma­gánintézmények szerepvállalása és működése, azzal a feltétellel, hogy az akkreditációs eljáráson meg kellene felelniük. A magán­­egyetemek és -főiskolák fenntar­tásához, ületve működéséhez az állam a finanszírozás oldaláról csak különleges, nemzetstraté­giai szempontból indokolt, egye­dileg elbírált esetekben, szerző­dés alapján járulna hozzá. „Már rég nem a szabályozási koncepciónál kellene tartanunk, hanem kész normaszövegnek kellene napirenden lennie” - nyi­latkozta a lapunknak Halmai Pé­ter. A Pannon, illetve Szent Ist­ván Egyetem professzora szerint ezért a meglévő szöveg ismereté­nek hiányában nehéz megítélni a kormányzati szándékokat. Az is külön kérdés, mikor lesz kész normaszöveg - vetette fel Halmai. Alapvető ellentmondást lát ab­ban, hogy a konvergenciaprog­ramban és a kapcsolódó doku­mentumokban a kormány a felső­­oktatást érintő jelentős forráski­vonást helyez kilátásba, míg a re­torika szintjén a minőségi javulás a cél. Ennek egyidejű megvalósí­tása elvileg nem lehetetlen, de meglehetősen nehéz feladat len­ne - mondta Halmai. ■ B. L. Egységes minőség és elitgimnáziumok Megkönnyebbülés Németországban határozat Nem találták alkotmányellenesnek a görög mentőcsomagot Tízpontos csomag a hitelesek megsegítésére Angela Merkel kancellárral az élen a német kormány megköny­­nyebbüléssel fogadta az alkot­mánybíróság szerdai határozatát, amely - a korábbi aggodalmak ellenére - nem nyilvánította al­kotmányellenesnek a tavaly elfo­gadott görög, illetve euróövezeti mentőcsomagot. Norbert Lam­­mert, a Bundestag konzervatív el­nöke ugyanakkor a karlsruhei határozat másik részét emelte ki, a demokrácia győzelmének ne­vezve, hogy az alkotmánybíróság a jövőre vonatkozóan hasonló pénzügyi döntések esetére a par­lament számára az eddiginél na­gyobb beleszólást követelt. Merkel és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter egyaránt úgy értékelte, hogy az alkotmánybí­róság határozata a kormány ed­digi európolitikáját erősítette meg. A parlament nagyobb bele­szólását Angela Merkel termé­szetesnek nevezte, pénzügymi­nisztere pedig azt állította, a kor­mány eddig is a Bundestag bevo­nására törekedett. Berlini értesülések szerint a brüsszeli Európai Bizottság ugyancsak elégedetten fogadta a korábbi mentőcsomagokat támo­gató alkotmánybírósági határoza­tot. Az esetleges bírósági elutasí­tás nemcsak a német kormány dolgát nehezítette volna meg, de kiszámíthatatlan politikai, illetve pénzügyi lavinát indíthatott vol­na el Európában. ■ Merkel: i Megerősítették a nemet kormány európolitikáját A hitelesek terheinek csökkenté­sét eredményező, kivitelezhető és hosszú távú megoldást jelen­tő tízpontos javaslatcsomagot is­mertetett Simor András, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöke Matolcsy György gazdasági mi­niszterrel tegnap Budapesten. A jegybank szakértői által össze­állított csomag képes hosszú tá­von biztosítani a stabilitást, s fo­kozatosan és érdemben csök­kentené a hitelesek terheit - mu­tat rá az MNB közleménye. A jegybank hosszú idő óta igyek­szik felhívni a figyelmet a devi­zahitelezés kockázataira. „A jegybank olyan megoldá­sok kidolgozását támogatja, amelyek segítik az arra rászo­rulókat, de a fizetőképes adóso­kat nem sodorják a nemfizetés irányába” - hangoztatta a talál­kozón Simor. Egyetértenek a bankok bevonásával, de arra fi­gyelmeztetnek: a pénzintézetek tehervállalása nem veszélyez­tetheti a pénzügyi rendszer hosszú távú stabilitását. A kor­mány továbbra is elkötelezett amellett, hogy további védelmi intézkedésekkel segítse a leg­sérülékenyebb társadalmi cso­portok, így a devizahitelesek helyzetét is. Az Országgyűlés hétfőn dönthet a devizakölcsö­nök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítéséről szóló törvény módosításáról. ■ * 1 í I I Labdába rúghatnak? Ahogy minden városban, Egerben sem lehet tudni még, kié lesz az iskola, és bizonytalan az is, más ügyekben mekkora mozgásteret enged a kormány a városoknak.

Next

/
Thumbnails
Contents