Új Néplap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-204. szám)

2011-08-06 / 183. szám

EGYHÁZMEGYEI www.eger.egyhazmegye.hu Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK info@eger.egyhazmegye.hu II. évfolyam, 8. szám 2011. augusztus AUGUSZTUS ÜZENETE: „Magyarok fénye, ország reménye, Légy áldott, Szent István király!” (Szent István Himnusz) Új plébános a bazilikában Csizmadia István mezőkövesdi plébánost az Egri Bazilikába he­lyezte Ternyák Csaba érsek. A káptalan tagja is lesz, mivel ka- nonoki kinevezést is kapott. Az új plébános augusztus elsejétől foglalta el új állomáshelyét.- A mezőkövesdi Szent László Egyházközség plébánosa voltam az elmúlt három évben. Két káp­lán segítőmmel együtt Szihalom, Mezőszemere, Mezőnyárád, Me­zőkeresztes, Tárd és Csincse hí­veiről is gondoskodtunk. Igye­keztünk összefogni ezt a hét egy­házközséget, különösen nagy ki­hívásnak számított azoknak a vi­lági munkatársaknak a megta­lálása, akik a pap nélküli egy­Csizmadia István: „Ami az Egri Bazi­likában történik, arra kíváncsian fi­gyel az egyházmegye minden híve’’ házközségekben segítik a mun­kánkat. Kezdeményezéseiket paptársaimmal együtt megpró­báltuk felkarolni, s úgy érzem, szép eredményeket értünk el minden településen. Már csak azért is, mert a képviselő-testü­letek mindenütt mellénk álltak.- Váraüanul ért a belvárosi plé- bánosi kinevezés, de mivel hu­szonöt évet Egerben éltem, isme­rem és szeretem ezt a várost. Örömmel vállalom az újabb kihí­vást. Tisztában vagyok azzal is, hogy az Egri Bazilika nemcsak a városé, hanem az egész főegyház­megyéé. Arra törekszem, hogy színvonalasan folytassuk azt a sokszínű tevékenységet, ami ed­dig a főplébániát jellemezte. Szá­mítok azokra a világi munkatár­sakra, akik eddig segítettek elő­dömnek, Mándy Zoltán atyának. Csizmadia István 1956-ban született Kisvárdán. A helyi, idén 100 éves jubileumát ünneplő Bes­senyei György Gimnáziumban érettségizett, majd a hajdan köte­lező kétéves katonai szolgálat után kezdte meg Egerben teológi­ai tanulmányait.- Szerettem a szemináriumi életformát - mondja. - Kispap- ként, majd papként is szívesen éltem e falak között. Érdekelt a teológia, különösen a liturgia. Nem véletlen, hogy e témakörből választottam újmisés jelmonda­tomat: „Ő általa, Ő vele és Ő ben­ne!” A szentelés utáni kápláni he­lyeim Rakamaz, Nyíregyháza és Eger voltak. Az akkori főpásztor, Seregély István érsek harminc- három éves koromban Rómába küldött, hogy spiritualitást tanul­jak. Hazatérve az Egri Szeminári­umban várt rám a spirituális fel­adat, megbíztak a kispapok lelki vezetésével. Talán még a nyolc, káplánként megélt évemnél is fel- emelőbb és megrendítőbb volt a I bontakozó papi hivatások szolgá­iéi lata. A Phd tudományos fokozat megszerzése után, 2000-től érsek úr rám bízta az Egri Hittudomá­nyi Főiskola és Szeminárium, va­lamint a Szent János Továbbkép­ző Központ vezetését. A rektori munkát 2008-ig végeztem. A pap­nevelés mellett különösen nagy figyelmet fordítottam a vüágiak, a hitoktatók képzésére. Akadt olyan is, aki szóvá tette, hogy „a Szent János Továbbképző Köz­pont kedvesebb a rektornak, mint a szeminárium”. De akkor ezt kellett tennünk, erősíteni kel­lett a világi munkatársak képzé­sét, hogy felkészülten és hitele­sen tudják közvetíteni Krisztus és az Egyház üzenetét.- Új helyemen építeni kívánok azokra a hagyományokra, ame­lyek évtizedek'óta jellemzik ezt a közösséget. Az egyházmegyé­nek az Egri Bazilika a szíve. Ami itt történik, arra kíváncsian fi­gyel az egyházmegye minden hí­ve, sőt minden magyar katolikus is. Úgy kell tehát tenni a dolgun­kat, hogy erre a figyelemre mél­tók lehessünk. ■ Homa János Érseki tárlatvezetés. Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiájánál Ternyák Csa­ba egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke tartott tárlatvezetést július elején. Egy sorozat befejező része volt ez, amelyet az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány szervezett idén márciustól. írá­sunk a következő oldalon olvasható. Nemcsak az Égri Főegyházmegye területéről, hanem az egész országból, sőt a határon túlról is jöttek a fiatalok Egerszalóki ifjúsági találkozó A cél: az élet szolgálata „Életünk csak akkor értelmes emberi élet, ha valakiért, valaki­kért élünk, ezért az elkötelező­dés kérdése különösen fontos a fiatalok körében. A családi élet­ben is meg kell tanulni Istentől az áldozatos szeretetet” - így ad­ta meg Ternyák Csaba egri érsek a nyitónap szentmiséjében a XXIX. egerszalóki ifjúsági talál­kozó és lelkigyakorlat alaphang­ját. Július 13-án délutánra nem­csak az Egri Főegyházmegye te­rületéről, hanem az egész ország­ból, sőt a határon túlról is jöttek a fiatalok, hogy a Család évéhez kapcsolódó előadásokon, kiscso­portos beszélgetéseken, műhely- foglalkozásokon, érdekes liturgi­kus és zenei események egész során vegyenek részt. „A nagyszerű és boldog ,/ családokért küzdünk ezek- K ben a napokban” - fogalmaz- V ta meg kiindulópontként a bevezetőjében Kerényi Lajos piarista szerzetes, aki a kezde- ^ tektől, 1982-től vezetője a lelki- gyakorlatnak. A találkozó máso­dik napján elhangzó előadásá- I ban az önmagunkkal és a társa- | dalommal kialakított harmóniá- 1 ról beszélt. Később erről lelki- | gyakorlatos elmélkedést is tar- = tott. Meg kell teremteni azt a lég­kört, amelyben megnyugszunk, amelyben érzelmileg gazdagod­ni tudunk - emelte ki. Végül a zárónap reggelén egy felszólítást fogalmazott meg: „a lelket ki ne oltsátok!” Az anyag természeténél fogva nem a rend, hanem a káosz felé tart. Éppen ezért az anyagba lelket kell lehel­ni, oltsunk lelket mindenhova! A vasárnapi záró szentmisében a napi evangéliumhoz kapcsoló­dott Kerényi atya, feltéve a kér­dést: „Uram, miért engeded, hogy annyi konkoly keveredjen a jó ter­més közé?” Az Úr erre ezt mond­ja: szabad akaratot adtam, ti pe­dig tudtok győzni. Azt igazolta megdöbbentő példákon keresz­tül, hogy az isteni erő nagyobb, mint a gonoszságé. De arra is fi­A lelket ki ne oltsátok! - kérte előadásában Kerényi Lajos atya gyelnünk kell, hogy közössége­ink ne legyenek kirekesztőek, mert akkor mi leszünk az okai mások eltévelyedésének. Az esti szentmiséket többnyi­re főpapok tartották. Pénteken Bíró László tábori püspök, az MKPK családreferense mondta el szentbeszédében, hogy az utóbbi években nagymértékben csökkent a házasságkötések szá­ma. Éppen ezért kell megfontol­ni a Szentatya szavait: ha Euró- * pa elengedi a kereszténységet, akkor a jövőjét engedi el. Az eu­rópai ember a racionalitást he­lyezi előtérbe, ezért a humaniz­mus értékei a peremre szorul­nak. Nekünk a gyökereket kell keresni - fogalmazta meg. Ki­emelte az intenzív kapcsolat fon­tosságát, amelyben az Istennel való kapcsolatnak is helye van. A Biblia nem versenyezteti a fér­fit és a nőt, mint az emancipáció, hanem egymást kiegészítő társ­nak tekinti. Szombat este, a Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén Beer Miklós váci megyés püspök az evangéliumi búza és konkoly pél­dázat nyomán tette fel a kérdést: mit vár tőlünk a teremtő Isten? Azt várja, hogy legyünk az élet hordozói - válaszolt -, a célunk az élet szolgálata legyen. ■ G. L. EGYHÁZMEGYEI HÍREK Szentmise az egri várban A hagyományoknak megfele­lően Ternyák Csaba egri ér­sek az egri várban lévő szé­kesegyház romjainál mond ünnepi szentmisét augusz­tus 20-án este fél hatkor. Világtalálkozó A BOLDOG II. JÁNOS PÁL PÁPA által életre hívott katolikus ifjúsági világtalálkozók so­rozatának következő állo­mása Madrid. A 26. ilyen összejövetelre is a világ minden részéről érkeznek fiatalok, hogy tanúságot te­gyenek keresztény elkötele­zettségükről. Az egri egy­házmegyéből két busszal mintegy 100-an indulnak útnak augusztus 8-án. Az út két részből áll: Siete Aguasban előtalálkozó au­gusztus 11-től, majd a világ­találkozó Madridban au­gusztus 16-21. között, ahol a Szentatyával is találkoz­hatnak a fiatalok. Keresztény nap Makiáron A ii. KERESZTÉNY NAPOT ren­dezik meg Makiáron, a ró­mai katolikus templomban augusztus 27-én, szomba­ton. A 14 órakor kezdődő programban többek között fellépnek a szendrőládi Cursillos csoport tagjai „A tékozló fiú” című darab­bal, majd a megjelentek elő­adást hallhatnak a család­ról. Balczó András világbaj­nok, olimpiai bajnok tanú­ságtétele után, 18 órakor Katona István püspök mu­tatja be a szentmisét. JEGYZET N agyboldogasszony ünne­pén nem a halálra és a mú­landóságra gondolunk, hanem az életre, mégpedig a föl­di után következő, el nem múló, boldog öröklétre. Hittel valljuk, hogy Isten, földi életpályája befe­jezése után rögtön felvette Máriát a mennyei dicsőségbe. Azt ünne­peljük ilyenkor tehát, hogy a Bol- dogságos Szűzanya testestül-lel- kestül felvétetett a mennybe. Nagyon ritka az olyan kopor­só, illetve az olyan sír, amely mellett az ember nem csügged el. Elhunyt szeretteink és baráta­ink mellett lehajtott fejjel állunk, és szomorúság tölti be lelkün­ket. Nem vigasztal meg az a tu­dat, hogy ez az emberi élet rend1- je, és az a gondolat sem, hogy előbb-utóbb mindnyájan sorra kerülünk. A gyász napjaiban nehezen tudunk megnyugodni. Ezért Mária mennybevétele olyan ajándék, amely által Isten megmutatja számunkra, hogy nem halálra teremtette ezt a vilá­got, hanem az ezen a földi életen keresztül kibontakozó, szebb, tel­jesebb öröklétre. Látható formá­ban is meggyőz bennünket arról, hogy mennyire igaz és reális le­hetőség az, amiről Szent Pál apostol ír a korinthusiakhoz írt levelében: „elsőként föltámadt Krisztus, majd pedig sorban fel­támadnak mindazok, akik Krisz­tushoz tartoznak”. Krisztus után Mária következik a hosszú sorban, hiszen ő az, aki leginkább Krisztushoz tartozott. Máriának a földi élettől való örök búcsúzásakor felemeljük te­kintetünket. Csak egyet akarunk: köszönetét mondani a gondvise­lő Istennek, az élet és halál urá­nak. Tiszteljük és szeretjük a Bol- dogságos Szűz Máriát, mégis, ezen az ünnepen elsősorban Is­tennek tartozunk hálával. Mária mennybevételét az embert terem­tő és üdvözíteni akaró Istennek köszönhetjük. Ő az, aki test sze­rint is megdicsőítette Máriát, már azonnal, földi életpályája befe­jezése után, neki köszönheti a mennybevételét. Ahogy minden üdvözült, úgy Mária is a megváltás kegyelmé­ből és Isten irgalmas jóságából nyerte el az örök életet. Amikor Mária földi életének végére gondolok, mindig Illyés Gyula szavai jutnak eszembe, aki a nagy magyar írónak, Né­meth Lászlónak a temetésén a sír mellett a következőket mondta: „Van sír, amely körül a gyász sú­lyával is a fejek akaratlanul is fel­emelkednek, és a tekintetek csak arra vágynak, hogy köszönetét mondjanak.” ■ Dolhai Lajos Mária mennybevétele \ # *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents