Új Néplap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-204. szám)
2011-08-29 / 202. szám
4 MENEDZSEROLDAL ÚJ NÉPLAP - 2011. AUGUSZTUS 29., HÉTFŐ Kevesebb spam, több támadás a cégek ellen A támogatást nem elég elnyerni pályázatok Nem kidobott pénz a fejlesztések megismertetésére fordított forint Az idei első félévi kimutatások alapján egy tizedére esett vissza a küldött spam- ek, vagy hétköznapi nyelven mondva levélszemetek száma, amely korábban éves szinten elérte a több tízmilli árdot. Az egyik biztonsági szoftvereket fejlesztő cég véleménye szerint ez nagyban köszönhető annak, hogy az elmúlt időszakban a hatóságok több, ilyen üzeneteket küldő szervert is lefoglalt, illetve az üzemeltetőkre rekordösszegű, olykor több millió dolláros bírságot szabtak ki. A szakvélemények szerint ez a csökkenő tendencia megmarad, ellenben egy újabb veszélyforrás van feltörekvőben. A tapasztalatok szerint ugyanis egyre több célzott hackertámadás indul cégek, vállalkozások szerverei ellen, amely során bizalmas információkat próbálnak megszerezni. Legtöbb esetben személyes adatok után kutatnak, amelyeket később marketinges célok, direkt megkeresések formájában hasznosítanak. ■ ft U Laliid @ Európában magához tért az autópiac Az európai országokban idén július végéig 8 385 517 autó talált gazdára a Jato Dynamics adatai szerint, ami minimálisan (1,7 százalékkal) kevésebb, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A legnagyobb piac továbbra is Németország, ahol tíz- százalékos volt egy év alatt a bővülés, s ahol július végéig majdnem 1,9 millió kocsi kapott rendszámot. A hazai piac változatlanul gyengélkedik, az év első hét hónapjában 27 102 autó talált gazdára, ami jóval kevesebb, mint a feleakkora Szlovákiában (41 575) vagy a mindössze kétmilliós népességű Szlovéniában (37 685). ■ Az elmúlt három évben összesen 279 millió forint uniós pályázati pénzt vontak vissza az Észak-alföldi régióban pályázati szabálytalanságok miatt. Az egyik leggyakoribb ok a kommunikációs kötelezettség elmulasztása. Teleki József Az európai uniós pályázatokban vállalt célokat szigorúan ellenőrzik. A vizsték be a projektben történt műszaki változást, vagy a beruházás kommunikációját az előzetes tervtől eltérően valósítják meg. Kötelező, de nem minden esetben elszámolható! így lehetne jellemezni a pályázati rendszerbe beépülő kommunikációs kötelezettséget, azaz a disszeminációt. A társadalmi nyilvánosság biztosítása az Új Széchenyi-terven belül kiírt KMOP és GOP pályázatokban végrehajtásának szabályairól a pályázók keveset tudnak. Az Új Széchenyi- tervvel nemcsak a pályázatok egyszerűsödtek, de azok a szabályok is, amelyeknek a nyer teseknek meg kell felelniük. A legnagyobb, félmilliárd forintot meghaladó beruházásokat érintő első csomagban az eddig elvárt 35 kommunikációs elem 14- re csökkent. Az 50 és 500 millió forint közötti támogatást elnyert pályázóknak hét feltételt kell teljesíteniük, míg a legkisebb 50 millió alatti projekteknél csupán ötöt. gálatokkor az úgynevezett előrehaladási jelentéseket nézik át, de gyakran sor kerül helyszíni ellenőrzésekre is. Ha valamilyen szabálytalanságot találnak, akkor az azzal járhat, hogy nem fizetik ki a megnyert támogatás teljes összegét. Az Észak-Alföldön 2007 óta 1024 pályázó nyert eu rópai uniós forrást valamilyen beruházásra a Regionális Operatív Program kiírásain. Az elmúlt három évben összesen 150 szabálytalansági eljárást indítottak, jelenleg pedig 15 ilyen ügy van folyamatban. A szabálytalansági eljárások nyomán 2008-ban ó millió forintot, 2009-ben 30 millió forintot, tavaly pedig már mintegy 180 millió forintot vontak le a pályázati támogatásokból. Idén javulást mutatnak az adatok, eddig 63 millió forintra rúg a pályázóktól visszavont összeg. A leggyakoribb ok a közbeszerzési eljárások hiányossága. Számos esetben fordult elő, hogy nem jelentetA pályázati szabálytalanságok miatt visszavont támogatás a régióban WNffiNiQWG! miié MQKimHHMn Amiért megéri itt hirdetni! 2008 2009 A megye minden lakosa értesülhet egy-egy cég fejlesztéseiről nem számolható el, így a tájékoztatást saját forrásból kell finanszírozni. A jelenlegi forráshiányos időkben a dissze- minációra jellemzően nincs pénz, önerőből kell előteremteni. A nyertesek természetesen nem kockáztatják a támogatás elvesztését, ezért vállalják a plusz költségeket. Az a legszerencsésebb, ha egy jól kidolgozott és bevezetett vállalati marketing kiegészítése a disszemináció, de ezt a kis- és középvállalkozói réteg ritkán engedheti meg magának. A Magyar Disszeminációs Szövetség (MaDisz) szerint az is gond, hogy a tájékoztatási kötelezettség részleteiről, illetve lehetőségeiről, valamint A pályázatok előírásainak mindenben megfelelő megjelenés. Növelheti vállalkozása ismertségét • Kedvező ar-erték arany. • Magasan képzett szakemberek segítsége. Szakmai segítség a megjelenés tervezésében a tájékoztatási kötelezettségnek való megfelelésre költséghatékony megoldást kínál az Új Néplap. Lapunk ugyanis kedvezményes hirdetési lehetőséget alakított ki az Új Szé- chenyi-terv kiírásaira sikerrel pályázóknak. Sándor Zoltán értékesítési vezető kiemelte: a vállalkozásokat legmegfelelőbb megjelenési forma kiválasztásában személyes hirdetési tanácsadó segíti, aki abban is tud közreműködni. hogy a kötelezettségből üzleti előnyt lehessen kovácsolni. a sajtómegjelenést ugyanis úgy alakítják ki, hogy az mindenben megfeleljen a pályázati előírásokban szereplő követelményeknek, ugyanakkor hozzájáruljon a vállalkozás ismertségének növeléséhez is. Mindezek mögött komoly fejlesztői, újságírói és hirdetési tapasztalat áll, hogy minőségi szolgáltatás keretében történjék az együttműködés. Kötelező, de hasznos is! dr. túróczi Imre, a Szolnoki Főiskola rektora: - Egy vállalkozás számára már az is hasznos lehet, ha megismerteti, hogy sikerrel vett részt egy uniós pályázaton. Ez ugyanis a cég erejét, fejlő dőképességét is bizonyítja. Ugyanakkor a pályázatban előírt kommunikációs kötelezettségeknek való megfelelés arra is lehetőséget nyújt, hogy jobban megismertesse tevékenységét. Persze ez igazán akkor eredményes, ha eljut a célközönségéhez, a lehetséges vevőkhöz, partnerekhez. Erre pedig a költséghatékony megoldást a megyei lapok kínálják. Egy sajtómegjelenés segít dokúmen- tálni, hogy eleget tett kötelezettségének a pályázó. MOLNÁR LAJOS, OZAba-No- vák Kulturális Központ igazgatója: — Kettős célja a pályázatoknál előírt kommuni- ( kációs kötelezettségeknek. Egyrészt a fejlesztés ismertté tétele, másrészt a támogatást nyújtó unió népszerűsítése. Mindkettőt lehetővé teszik a sajtómegjelenések. Különösen igaz ez olyan beruházásoknál, melyek szélesebb körnek szólnak. Ilyenek például az infrastruktúra-fejlesztések, egy-egy intézmény bővítése, felújítása, iskolák korszerűsítése. Bizonyos esetekben, például egy közterület felújításánál, elkerülhetetlen a lakosság tájékoztatása. A támogatásokból megvalósuló rendezvényeknél pedig még közönségvonzó is lehet. Le sommelier * Borpince * Le sommelier * Borpince * Le sommelier * Borpince * Le sommelier * Borpince * Le sommelier * Borpince * Le sommelier A jó magyar borok legfőbb piaci ellenségei maguk a borászok kémia A hamisítókat ne csak a „vegyészek” között keressük, hanem a jó nevű borvidékek pincéi környékén is Országos borválogatást tartottak nemrég az egyik nagy multinacionális áruházlánc kereskedelmi vezetői. Különböző hazai borászatoktól bekértek kétszáz különféle mintát, és többek közt az egyik alföldi borász három termékét is kiválasztották közülük. A kereskedelmi főnök - tanúk füle hallatára - felhívta telefonon e három bor gazdáját, és azt kérte tőle: a beküldött száraz(!) kékfrankosból csináljon fél- édes(!) zweigeltet, mert most arra van inkább szükségük, és akkor megvan a megrendelés. A borász vita nélkül vállalta a „beavatkozást”. A borokkal ugyanis manapság, a mai fejlett körülmények között, mindent meg lehet csinálni. És mindent meg is csinálnak! A jó magyar borok legfőbb ellenségei maguk a borászok. Ha bemegy itthon az ember egy hi- permarketbe, ott több száz, helyenként akár ezer különféle bort is talál. Legyünk erősek: ezeknek legalább fele olyan termék, aminél olyan technikákat alkalmaztak, amelyekkel nagyon „belenyúltak” a borkészítés természetes folyamataiba. Hamisítottak? Döntse el ki-ki maga! Képzeljük csak el, hogy az egyik nagy, történelmi borvidékünk hegybírójának!!) pincéjénél időnként olasz kamionok állnak meg, s palackozott borokat pakolnak le róluk, hatalmas tételekben. A borász megveszi hatvan forintért palackját az olasz szállítmányoknak, majd átcímkézi azokat, és sajátként ad-, ja tovább a nagykereskedőnek száz százalékos felárral. Az olasz bor palackjain a borvidék emb- lematikus italának neve áll, és a boltokbajfpháromszáz. forintért már meg lehet kapni. A bort/amióta világ a világ, mindig hamisították. Álért honnan való például az évszázados lőre szavunk? Amikor régen a gazdák kipréselték a szőlőt, a visszamaradó borseprőt felöntötték vízzel, tettek hozzá cukrot, s abból lett a lőre. Emlékezhetünk: egészen a legutóbbi időkig hatalmas méretekben folyt itt az Alföldön, különösen a Du- na-Tisza-közén a borhamisítás. A köznyelv szellemesen csak csövidinkának hívta például azt a „bort”, ami az előbbi recept szerint készült, és kukoricával adtak neki némi színt. A kukoricacső volt a névadó. De gyakran színezték - színezik? - sáfránnyal is a sápatagra sikerült hamisítványokat. Máig rendkívül jövedelmező üzletnek számít Magyarországon az úgynevezett borászati adalékanyagok forgalmazása. Az egyik leggyakoribb ezek közül a glicerin, amivel „testessé”, „nehézzé” teszik a könnyebb vörösborokat, s amivel néhány éve az egyik magyar sztárborász is megbukott már. A műtanint szintén testesí- tésre használják, de alkalmaznak például színezékeket is. Természeteseket, amilyen például a meggy, a bodza, vagy bizonyos festőszőlők, amilyen az otelló is. Ha gyenge a must, tiszta alkohollal erősítik, ha kevés benne a sav, akkor borkősavat adnak hozzá, ha viszont sok, akkor tompítókat alkalmaznak. A legmegdöbbentőbb azonban talán az, hogy ma már boraromák is kaphatók a piacon. Chardonnay, sauvignon blanc, olaszrizling, vagy más borok aromái. A net- en már 18-20 ezer forintért kínálnak egy-egy húsz literes flakonnal. Ezek után meg se lepődünk már, hogy az ország egyik legnagyobb adalékanyag-forgalmazó cégének jómódú tulajdonosa kijelentette nemrég: manapság már, ha csak teheti, nem iszik magyar borokat. Rovatgazda: Kolozsvári András borszakértő
