Új Néplap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-204. szám)

2011-08-27 / 201. szám

ÚJ NÉPLAP -2011. AUGUSZTUS 27., SZOMBAT 2 MEGYEI TÜKÖR TT OlvasóinK irtaK A biciklitolvaj nem sportoló Nemrég arról jelent meg egy cikk az Új Néplapban, hogy ke­resettek a drótszamarak, és ilyenkor, nyáron megugrik a ke- rékpártolvajlások száma. Lép­csőházakból, utcán lelakatolt kétkerekűek eltűnéséről szól­nak a hírek, és arról, hogy a me­gye több pontján is akcióba lép­tek a biciklitolvajok. Akik alig­ha sportolási szándékkal viszik magukkal a kétkerekűeket. Ez nem vigasztaló azoknak, akik rendszeresen közleked­nek kétkerekű járgányukkal. Ám mégis népszerű, és jó len­ne szerintem, ha még népsze­rűbb lenne ezekkel közlekedni. Nagyon sok autót látni nap mint nap egyetlen személlyel végigszáguldani a települése­ken keresztül, pedig kerékpár­ral olcsóbb lenne közlekedni­ük, hiszen nem kell a működte­téséhez üzemanyag, csak két erős láb. Egészséges is a kerék­pározás, hiszen aki ezzel jár, az végez némi fizikai mozgást, szabad levegőn mozog. Egyet­len gond van - persze a kerék- pártolvajláson kívül - mindez­zel: kevés a jó minőségű, kijelölt kerékpározásra alkalmas út a megyében. Bár igaz, hogy az utóbbi években szerencsére gyarapodott ennek a hossza. Az egyes városokban, települése­ken sok intézmény, iroda, bolt előtt nincs megfelelő kerékpár- tároló, és a bringások mind­egyike sem tanulja meg célsze­rűen használni, megfelelően oda elhelyezni a kétkerekűt. Érdekes, hogy külföldön, pél­dául Hollandiában, Belgium­ban igen népszerű a drótsza­már használata, több ezren közlekednek rajta a városaik­ban. Tanulhatnánk tőlük, hogy minél többen pattanjanak ná­lunk is nyeregbe. B. Zsolt, Szolnok Várjuk Olvasóink írásait az uj- neplap@axels.hu, vagy a zol- tanne.szundi@axelspringer.hu e-mail címre. LEVÉLCÍMÜNK: ÚJ NÉPLAP SZERKESZTŐSÉGE, 5001 SZOLNOK, MÉSZÁROS L. ÚT 2.) A nagy szárazság sietteti az érést földek Korábban kezdődhet a megyében a napraforgó, kukorica betakarítása A hetek óta tartó augusz­tusi kánikula mostanra a megyebeli földeken is ala­posan érezteti hatását. A száraz időjárás hatására a tavaszi vetésű növény- kultúrák érése erőtelje­sen megindult. A csapa­dékhiánytól az optimális­tól későbbi időpontban el­vetett növények szenved­nek leginkább. Baranyi György A rendkívül kiszáradt talaj mi­att az őszi káposztarepce alá a magágykészítés nehézkes, és vontatottan halad - tudtuk meg a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Földművelés- ügyi Igazgatóságától. Hasonló­an nehéz megművelni a koráb­ban még belvízzel borított, de mostanra kiszáradt és ezáltal nagymértékben összetömörö- dött területeket is. Ezeken a he­lyeken a fajlagos gázolaj-fel­használás jelentős. Emiatt elő­fordul az is, hogy a gazdálkodók elhagyják a szántást, helyette csak a tárcsázást végzik el. He­lyenként a termelők már elkezd­ték a repce vetését: az olajos nö­vényt az előző évekéhez hason­ló mértékű, húsz-huszonöt ezer hektáron szándékoznak elvetni. ■ Nehéz megművelni a ko­rábban még: belvízzel borított, de mostanra kiszáradt, nagymérték­ben összetömörödött te­rületeket is. A térségünkben uralkodó szá­raz időjárás hatására a tavaszi vetésű növények érése erőtelje­sen megindult. Ha a meleg, csapadékmentes időjárás folytatódik, a naprafor­gó és a kukorica betakarítása va­lószínűleg már jóval korábban, mintegy két-három héttel koráb­ban kezdődhet, mint egy átlagos esztendőben. Napraforgó és ku­korica esetében - az elhúzódó vetések eredményeképpen - a fejlettségi állapot eltérő: nemrég még lehetett látni virágzó napra­forgó- és címerhányás állapotá­ban lévő kukoricatáblákat. Egyes táblákban az erős gyomo- sodás okoz gondot - áll a tájé­koztatóban. A kunhegyesi Középtiszai Mg. Zrt. földjeinek egy jelentős részén, mintegy harminc százalékán már mutatkoz­nak az utóbbi hetekben az országban uralkodó szárazság jelei — mutatja Kocsmár Gyula A csapadékhiánytól egyéb­ként leginkább az optimálistól későbbi időpontban elvetett nö­vények szenvednek. A naprafor­gónál kevésbé, a kukoricánál ugyanakkor komolyabb termés- kieséssel lehet számolni, ameny- nyiben a közeljövőben nem hul­lik jelentősebb mennyiségű csa­padék. A kalászosok aratásának be­fejeztével egyébként folyamatos a szalmabetakarítás és tarlóhán­tás, valamint őszi vetésű növé­nyek alá a magágykészítés. A szalma betakarításával már egy jelentős méretű területen, ösz- szességében 117 375 hektáron, a tarlóhántással pedig már száz­harmincötezer hektáron végez­tek ez idáig. A termelők elkezdték a vörös­hagyma szedését, a termés mi­nősége a megyében jó, mennyi­sége hektáronként harminc­negyven tonna körül alakul. E növényből megyénkben a legna­gyobb vetésterület a Jászságban található. A földművelésügyi igazgató­ság tájékoztatójából ezzel kap­csolatban egyebek mellett az is kiderül, hogy a termelők a beta­karítási időszak előrehaladtával egyre csökkenő felvásárlási ára­kat jeleztek. Amely miatt azután a jövedelmezőség jelentősen csökken vagy éppenséggel el is marad. A gyümölcsültetvényeket szin­tén rendkívül megviseli az or­szágban, így térségünkben is már hetek óta tartó kánikula, szárazság. így azután ahol le­het, ott folyamatosan igyekeznek öntözni a gazdálkodók. Jelenleg már a szilva szedése folyik, sze­rencsére a termésmennyiség és a minőség is megfelelő. A meleg időjárás hatására felgyorsult a szőlő érése is, a korai érésű sző­lőfajták szüretelése is megkez­dődött. A hűvös, esős idő után jött a forróság augusztus első hetét még a hónaphoz képest hűvösebb időjárás jellemezte. Az ekkor lehullott csapadék mennyisége átlagosan 10-20 milliméter kö­zé tehető, de egyes térségekben — elsősorban a jászságban — ez az érték jóval magasabb, akár a 80-100 millimétert is elérte. A csapadékot helyen­ként vihar kísérte, azonban mezőgazdasági kultúrákat érintő komolyabb viharkárt szerencsére nem jeleztek me­gyénkben. A hónap második dekádjától azután száraz és meleg időszak következett, mely napjainkban is tart. Külföldi gyakorlatra utaznak megméretés Hazánkat húszfős csapat képviseli Van fedezet négysávosításra? m4-es út Öt év múlva készülhet el a régen várt útszakasz A NATO Katasztrófareagálási Koordinációs Központ évente szervez nemzetközi gyakorlatot. Az idei gyakorlatnak Moldávia ad otthont augusztus huszonhe- tedike és szeptember elseje kö­zött a főváros, Kisinyov térségé­ben. Magyarországot egy húsz­fős, szakemberekből álló csapat képviseli majd, akik pénteken délelőtt indultak útnak Szolnok­ról, ünnepélyes keretek között. A gyakorlaton egyébként össze­sen harmincnégy ország csapa­ta vesz részt, ezerháromszáz fő­vel. A magyar mentőcsapat tűz­oltó, veszélyhelyzeti felderítő és városi kutató-mentő alegysé­gekből tevődik össze. ■ Erdős Csaba Szolnokról indultak Moldáviába a katasztrófavédelmi gyakorlat résztvevői- Mikor lesz a közlekedés biz­tonsága elfogadható a 4-es fő­úton? — kezdte Baráth Zsolt or­szággyűlési képviselő a 4-es és 42-es főutak négysávosítása kapcsán tartott sajtótájékoztatón tegnap. - Az elmúlt év novembe­rében, a 2011-es költségvetés tár­gyalásakor módosító javaslatot adtam be a balesetveszélyes köz­lekedési helyzet megszüntetésé­re, de megbukott a javaslatom. Pedig fedezet lenne a négysávo­sításra - tette hozzá a Jobbik képviselője. A megyei önkormányzat alel- nöke, Borbás Zsolt egészen más­ként látja az M4-es út helyzetét.- A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat többször kezdeményezett már tárgyaláso­kat a 4-es út szélesítése miatt, legutóbb néhány hónapja hívtuk egyeztetésre az M4 gyorsforgal­mi út Abony—Fegyvernek közöt­ti szakaszával kapcsolatban érintett települések polgármes­tereit és az illetékes államigazga­tási szerveket - mondta. - Úgy vélem, az előkészítés jobban áll, mint eddig bármikor, az útsza­kasz és a szükséges műtárgyak — közöttük a Zagyva, a Millér és a Tisza fölött építendő hidak - engedélyezési tervei folyamat­ban vannak. A tervezési szakasz 2012 első felében lezárul, így várhatóan 2013-ban ki lehet írni a közbeszerzési eljárást és 2016- ra elkészülhet megyénk e régen várt gyorsforgalmi útszakasza. A 40 kilométeres út összköltsé­ge egyébként mintegy nyolcvan- millió forint, ezt várhatóan csak uniós pályázati forrásokból tud­juk majd előteremteni. A munkálatokat egyébként némiképp drágítja és lassítja, hogy különös figyelmet kell for­dítani a védett területeken törté­nő építés minden részletére. A Tisza ártere fölött például végig vasbeton lábakon áll majd a híd, melyet az ártéren kívül szerel­nek össze, s a gáton kívülről, a besenyszögi oldalról fogják a fo­lyó fölé tolni, annak érdekében, hogy az ártér védett élővilágát a lehető legkisebb mértékben za­varják. ■ B. B. - Sz. Zs. ff l a ! n p

Next

/
Thumbnails
Contents