Új Néplap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-204. szám)
2011-08-26 / 200. szám
2011. AUGUSZTUS 26., PENTEK 7 GAZDASÁG Kiegészítik az ifát, 340 millió jut arányosan a településeknek Meghatározta a nemzetgazdasági miniszter az idegenforgalmi adó (ifa) differenciált kiegészítésösszegét, amelynek értelmében Budapest 60 millió, míg a vidéki települések 340 millió forinthoz jutnak. A kiegészítés a beszedett idegenforgalmi adó arányában jár - a rendelet a napokban jelent meg a Magyar Közlönyben. A jogszabály a mellékletben közli a településeknek járó összeget. A támogatás mértéke az üdülőhelyi feladatok normatív hozzájárulásának 2009. évi tényleges összege és a 2011-es eredeti előirányzat közötti különbség 22,9 százaléka. így például Bala- tonfüred 32,3 millió, Hajdúszoboszló 40,5 millió, Siófok 39 millió, Zalakaros 24,1 millió, Hévíz pedig 12,9 millió forinthoz jut. ■ A beszedett idegenforgalmi adó arányában jár a kiegészítés. A legkisebb kiegészítést, alig több mint 50 ezer forintot Gosztola települése kapta, őt követi Óbánya kevesebb mint 75 ezer forinttal. Budapesten az V. kerület kapja a legtöbbet, 21,2 milliót, míg második helyen a VIII. kerület áll 8 millió forinttal. A legkevesebb kiegészítést, valamivel kevesebb mint egymillió forintot a XII. kerület kapta. A Fővárosi Önkormányzatnak majdnem 5 millió forint jut. Az állam 2009-ig az önkormányzatok által beszedett ifa minden forintját két forinttal egészítette ki, 2010-től azonban a Bajnai-kormány egy forintra csökkentette a támogatást. A leköszönő kormány 2010-ben az idegenforgalmiadó-bevételhez járó állami támogatás kiegészítésére 999 millió forintot hagyott jóvá, ez forintonként mintegy 30 fillérrel emelte meg a beszedett ifához járó támogatást. ■ N. M. Ifakiegészítés Hajdúszoboszló 40537199 Siófok 39 036 668 Balatonfured 32336991 Zalakaros 24149427 Budapest V. kerület 21264540 Zárná rdl 16345604 Hévíz 12 872080 Sárvár 12 720781 FORRÁS: VG-GYŰJTÉS, NGM (TOP 10, 2011, FORINT) Célkeresztben a gazdagok? ötlet A szolidaritási adó megoldaná a kormány szja-dilemmáját Berlusconi és az ő aranylábú kedvencei, akik most sztrájkolni akarnak. A szükséges megszorítások miatt a focistákat is érintené a szolidaritási adó Szolidaritási adó - elképzelhető, hogy ezzel a szimpatikusán csengő hívószóval hidalná át a kormány azt a főleg kommunikációs ne- J hézséget, amely a költség- vetési bevételnövelés kényszeréből és az egykulcsos személyi jövedelemadó melletti elköteleződésből fakad. Igaz, tegnap még csak egyéni felvetésként merült fel az Európában már létező újabb extraadó gondolata. Kiss Roland-Koczur Róbert | „Felmerült egy átmeneti időszak- ) ra szóló, a gazdagabb rétegeket j érintő szolidaritási adó magyar- országi bevezetése.” így fogalma- j zott Pálffy István keresztényde- | mokrata országgyűlési képvise- [ lő a Klubrádió tegnap reggeli mű- | sorában. A KDNP és a Fidesz háza táján folytatott puhatolózásunk alapján úgy tűnik, egyelőre valóban csak gondolatkísérlettel állunk szemben, sem a képvi- j selőcsoportok, sem a kormány nem karolta fel az ötletet. Maga Pálffy sem említett konkrét ösz- szeget, csak annyit hangsúlyozott, hogy „ebben a helyzetben szükség van a szolidaritásra”. És ez még egy meglehetősen finom megfogalmazás. Lapunk kérdésére adószakértők világossá tették: a bevételek növelésére a személyi jövedelemadó módosításán - vagyis akár szolidaritási adó kivetésén - túl nemigen van mozgástere a kormánynak. A társasági adó emelése a gazdasági versenyképesség miatt szóba sem jöhet, a magyar áfa pedig már így is az uniós maximumon tanyázik. Sőt, idővel sort kell keríteni a különadók kivezetésére, de legalábbis csökkentésére, és jótékonyan hatna az élelmiszerek, a lakásfelújítások, valamint a vendéglátás forgalmi adójának esetleges csökkentése is. lelenleg azonban nemhogy e lépéseknek nincs meg a forrása, a 2012-es 3 százalék alatti hiánycél eleve veszélybe kerülhet a Európában már szinte hagyománya van a szolidaritási adónak, e fogalom Németországban 1991 óta ismert. Az újraegyesítés után a keleti tartományok gazdasági fejlődését finanszírozták az egy évig érvényben lévő 3,75 százalékos adóból. Kisebb kihagyások után 1998-ban vezették be újra a ma is érvényben lévő, „szolidnak becézett közterhet, amely jelenleg 5,5 százalék, de azt csak bizonyos jövedelemhatárok között kell fizetni. gazdasági fellendülés elmaradása miatt. Igen csábító lehet tehát az, hogy egy második szja-kulcs kivetésével (a magasabb jövedelmekre) a kormány egy tollvonással százmilliárdos nagyságú bevételhez jusson. Az egykulcsos szja azonban olyannyira fontos helyen áll a kormányzati „kirakatban”, hogy e módosítás meglépése igencsak kétséges. Vannak azonban kerülőutak, egy szolidaritásinak becézett különadó kivetése például éppen ugyanazzal a hatással járna, mint egy második szja-kulcs. Ráadásul ilyen teher már létezett 2007 és 2009 között, és a csupán 4 százalékos kulcs is közel 30 milliárd forinttal gazdagította a A kisebbik koalíciós párt, az FDP épp a múlt hónapban vetette fel, hogy két lépcsőben 2013-ig ki kellene vezetni az adórendszerből a szólít. az olasz kormány a legutóbbi megszorító intézkedések között döntött a szolidaritási adó bevezetéséről, amelynek mértéke évi 90 ezer eurós jövedelem felett 5, míg 150 ezer euró felett 10 százalék. A három évre tervezett új adó a futballéletben okozta a legnagyobb felbolydulást. Holnap rajtolna a Serie A, büdzsét. A másik lehetőség az adójóváírás radikálisabb szűkítése, netán a szuperbruttó adóalap kivezetésének elhalasztása lenne, így azonban tovább romlana az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők adópozíciója. A szolidaritási adóval és az szja-rendszer átalakításával kapcsolatos felvetésünkre Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője lapunknak úgy fogalmazott: „Olyan adórendszerre van szükség, amely támogatja a munkát, és a jövedelem bevallására, nem pedig eltitkolására ösztönöz.” Az arányos adórendszer mindkét célnak megfelel, hiszen egyszerű, átlátható és nem bünteti a munkát - tette hozzá. az olasz bajnoki első osztály őszi idénye, de a játékosok sztrájkkal fenyegetőznek. A focisták általában nettó fizetésekben állapodnak meg a klubokkal, most azonban az új kollektív szerződésben rájuk terhelnék az új adót. Roberto Calderoli tárca nélküli miniszter elkényeztetett gyerekekhez hasonlította a futballistákat, és azzal fenyegetőzött, hogy javasolni fogja a focisták szolidaritási adójának megduplázását. A németek már régóta ismerik, az olaszok is próbálkoznak QEEEEI Csak a hároméves államkötvény volt sláger legjobban a hároméves állampapírok fogytak az Államadósság-kezelő Központ csütörtöki aukcióján. 15 milliárd értékű csomagot kínáltak eladásra, a befektetők mintegy 60 milliárd forint értékben tettek ajánlatokat. Az öt- és tízéves papírokra nem volt nagy érdeklődés. A hároméveseknél 22,5 milliárd forintra növelték a meghirdetett mennyiséget. Felszámolják az adóparadicsomot NAGY-BRITANNIA és Svájc megállapodott: a leggazdagabb briteknek többé nem éri meg az alpesi országba menekíteni vagyonukat, Nagy-Britannia pedig 6 milliárd font bevételre tehet szert. Svájc korábban Németországgal is kötött hasonló egyezményt, s a görögökkel is tárgyalnak. Adót vet ki azokra a britekre, akik svájci bankokban tartják pénzüket, névtelenül. Veszteség a CIG Pannóniánál gaál csaba vezérigazgató tegnapi tájékoztatóján annak a reményének adott hangot, hogy az idei első fél évi 2,4 milliárd forintos mérleg szerinti veszteség után 2014-ben már nyereséges lesz a CIG Pannónia Életbiztosító. Évi 400 millió forinttal csökkentik a működési költségeket. A nagy- vállalati értékesítési csatornát integrálják a normál értékesítésbe, és a tervezett szerb és bolgár terjeszkedést elhalasztják. Gaál Csaba: Költséget faragunk Szibériában zuhant le a Progress A devizaadósokra figyelnek árfolyamgát Ma megalakul az otthonvédelmi bizottság USZT: naponta 1 milliárd forint kerül a gazdaságba Balesetet szenvedett egy orosz távvezérlésű transzportűrhajó, utánpótlást szállított volna a Nemzetközi Űrállomásra. A Szojuz rakéta a Progress M-12M üzemanyaggal, ivóvízzel és élelmiszerrel volt tele. Öt és fél perccel a start után a hármas hajtóműben akadt gond, végül az egység útját meg kellett szakítani. A Progress Szibériában landolt, lakatlan területen. Az amerikai űrsikló program végével csak az oroszok képesek űrhajósokat eljuttatni a Nemzetközi Űrállomásra. Az űrállomás hattagú legénysége azonban nincs veszélyben - az Atlantisz űrsikló utolsó útján elegendő tartalékot szállított a részükre. ■ Ma tartja alakuló ülését az Otthonvédelmi Monitoring Bizottság (OMB), ahol elfogadja mun- katervét és működési rendjét - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium -(NGM). A devizahitelesek érdekvédő képviseletét Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hozta létre. Tagjai: Király lúlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Balogh László, a PSZÁF alelnöke és Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, aki egyben a bizottság vezetője is. Orbán Viktor miniszterelnök múlt szerdán jelentette be: felkérte a nemzetgazdasági minisztert, állítson fel Otthonvédelmi Monitoring Bizottságot annak érdekében, hogy a banki törlesztőrészletek kiszámítása átláthatóvá és egyértelművé váljon. Abban az esetben, ha a bizottság úgy látja, hogy a bankok visszaéltek erőfölényükkel, a kormány be fog avatkozni. A bizottság főbb feladatai ezek lesznek: a devizaadósok védelmében felállított árfolyamvédelmi konstrukció működésének figyelemmel kísérése, szükség esetén javaslatok megfogalmazása a szabályozás továbbfejlesztésére. Továbbá monitorozni a lakossági hitelezés szabályozását, kiemelten a banki hitelek árazásának átláthatóságát. ■ Kármán András vezeti a bizottságot Eddig 7200 pályázat érkezett az Űj Széchenyi-terv (ÚSZT) pályázati felhívásaira, ami 800 milliárd forint értékű forrásigényt jelent - közölte Molnár Ágnes államtitkár az Echo TV-ben. Az ÚSZT hatékonyabbá és átláthatóbbá tette az egész pályáztatási rendszert, ezért nőtt meg a pályázati kedv, elsősorban a kis- és közép- és mikrovállal- kozások (kkv) táborában - mondta az államtitkár. A pályázatokból 2400 már támogatást nyert, összesen 180 milliárd forint talált gazdára. Naponta 1 milliárd forint kerül a gazdaságba a kkv-k támogatására, ami azt a kormányzati stratégiai célt szolgálja, hogy a vállalkozásokat új munkahelyek teremtésére ösztönözzék. A szaktárca 222 millió forintos pályázatot írt ki a mikrovál- lalkozások technológiai fejlesztésére. Ennek célja a hátrányos helyzetű térségek gazdaságának fellendítése és a foglalkoztatás bővítése. Az 5 ezer fő alatti településeken működő kkv-k 1-10 millió forint közötti összegre pályázhatnak. A turisztikai fejlesztéseket és programokat támogató 150 millió forintos keretösszegű pályázatra 92 pályamű érkezett, ami szintén azt mutatja, milyen nagy az igény. ■ ■ A foglalkoztatás bővítése alapvető céljuk. A /
