Új Néplap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-204. szám)

2011-08-25 / 199. szám

ELETMOD Mennyi folyadék kell a babának? utánpótlás Figyeljen rá a szülő, hogy minden nap eleget igyon a csemetéje Nem mindegy, hogy milyen a tea A kicsinek szánt tea ne gyü­mölcsaromával illatosított fe­kete tea legyen. Nemcsak mert sok koffeint tartalmaz, de a gyümölcsaroma miatt ritkán allergiás tüneteket kiválthat. A teák közül a valódi gyümölcs­tea ajánlható a leginkább. Ezt akár ízesíteni sem kell. A kicsinek ne étkezés előtt ad­junk inni! A legjobb, ha étke­zés után, vagy két étkezés közt oltja szomját. játék közben a gyerekek gyakran elfeledkez­nek az ivásról, ilyenkor kínál­juk őket gyakrabban. Sporto­lás, séta alkalmával is mindig iktassunk be „ivószüneteket”. A gyerekek folyadékigé­nye az életkorral és az év­szakokkal együtt válto­zik. Kevés folyadék a cse­csemőknél még könnyen vezet kiszáradáshoz, na­gyobb gyerekeknél pedig csökkenti a koncentrá­ciós- és teljesítőképessé­get. Mikor, mit és meny­nyit igyanak a gyerekek? Tóth Tímea az első időszakban Az anyate­jet a természet úgy alkotta meg, hogy a csecsemő folyadék- és táplálékszükségletét egyaránt kielégítse. Szoptatáskor először híg, vízszerű tej ürül, amelyet úgynevezett szomjoltó tejnek is neveznek, majd a szoptatás má­sodik felében sűrűbbé válik az anyatej, amely zsír- és kaló- riadúsabb. A tápszer össze­tétele is fedezi a kicsik folya­dékigényét. Kiegészítésre mindkét táplálási mód esetében csak fél éves kor után, a szilárd táp­lálékok bevezetését követően van szük­ség. BIZONYOS KÖRÜL­MÉNYEK mellett mégis külön fi­gyelmet kell fordí­tani a folyadékpót­lásra, már a baba fél éves korát megelőzően is. Ha például lázas a baba. A láz nagy mennyiségű folyadé­kot von el a szervezetétől és mi­vel a kicsik só- és vízháztartása rendkívül érzékeny, a magas láz könnyen okozhat kiszára­dást. Erre az állapotra gyana­kodhatunk, ha a baba sápadt, bágyadt, aluszékony, szemei karikásak, bőre száraz. Csecse­mőknél a kiszáradás jellegzetes tünete, ha a kutacs fekvő test­helyzetben besüpped. A láz mel­lett a hasmenéssel, hányással já­ró betegségek, a nyári hőség, vagy télen a túlfűtött lakás miatt is sok folyadékot veszít a kicsi szervezete. Ilyen esetekben a ba­bát az anyatej mellett babavíz­zel, eseüeg forralt, majd lehűtött csapvízzel kínáljuk meg. Az ás­ványvíz magas ásványi anyag tartalma megterheli a kicsik ve­séjét, ezért 1 éves kor alatt nem javasolható. FÉL ÉVES KOR UTÁN a különböző gyümölcs-, és zöldséglevek kós­tolgatása következik, így még ebben az időszakban sem kell különösebb figyelmet fordítani a folyadékpótlásra. A későbbi­ekben bevezetett főzelékfélék, pépek és babakekszek mellett már a pici folyadékigénye is nö­vekedhet. Persze, örök kérdés, hogy mennyi folyadékra van szüksége? Fél éves koráig a tejes táplá­lás megfelelő mennyiségű folya­dékot biztosít. A hatodik hónap után az első születésnapjáig na­pi 1 deci elegendő a babának. Egy- és kétéves kor között 6 deciliter folyadékra van szüksége a kicsinek, majd a következő évben már 7-re. Óvodás kor­ban azonban már leg­alább egy litert kell in­ni a kisgyereknek, hiszen a moz­gásigénye is jelentősen megnő. Természetesen lehetnek egyé­ni különbségek. Vannak gyere­kek, akik kifejezetten szeretnek inni, többször is kérnek a nap folyamán, míg másokat lefoglal­nak az egyéb tennivalók és ne­künk, szülőknek kell figyelnünk arra, hogy elegendő folyadékot fogyasszanak. amit soha NE KAPJANAK! Van olyan innivaló azonban, amit so­ha ne igyanak a kicsik! Bár­mennyire népszerűek "a kólafé­lék - egészségtelenek és nem gyereknek valók. Koffeintartal­muk miatt izgató hatásúak, ha a gyerek kicsit többet iszik belőle, nyugtalan lesz, és nem tud el­aludni. Foszforsav tartalma erő­sen maró hatású, a fogakat tönk­reteszi! Ezt igazolta egy kísérlet, melynek során egy pohár kólába tettek egy tej fogat, s az néhány napon belül teljesen feloldódott! A kólafélék cukortartalma is ve­szélyes a fogakra, továbbá hiz­lal. Márpedig a kisgyermek-kori elhízás korunk egyik veszélyes népbetegsége. Mit ihat az egyéves bébi? AZ ÁSVÁNYVIZEK kö­zül a szénsavmentes változatot. A szén­savas vízben oldott gázok a gyomor­ban felszabadulva feszítő érzést, haspuffadást okozhat­nak. A feszülő has kelle­metlen érzetet kelt a gyermek­ben. Különböző ásványvizek­ben minden ionnak más-más a koncentrációja, ezért érde­mes váltogatni a különböző márkákat. Az üdítők közül leginkább a tartósító- és színe­zékanyagot nem tartalmazó természetes gyümölcslevek a legegészségesebbek. A friss gyümölcsöt nem pótolhatja, de részlegesen vitaminforrásként szolgálhat. Ösztönből is meg­ragadja a cumis­üveget. A kicsik só- és vízháztartását karban kell tartani Életmód rovatunk heti oldalainak témái KEDD AUTO & MOTOR SZERDA UTAZÁS ►CSÜTÖRTÖK EGÉSZSÉG PÉNTEK MINDMEGETTE SZOMBAT CSALÁD & NEVELÉS Megbetegíthet a nagy adósságteher A GAZDASÁGI válság hatására a szorongás és a stressz gyakran okoz magas vér­nyomást, szív- és légzőszer­vi és lelki bajokat. De fe­szültségoldó technikákkal oldható a feszültség. Orron keresztül támadnak a vírusok A szklerózis multíplexszel, az encephalitisszel és az epilepszia egyik fajtájával is összefüggésbe hozható a hu­mán herpeszvírus. A vírus az agy főként szagokat érzé­kelő részét támadja. Az orr­üregben képes elrejtőzni - akár hosszabb időn át is. Áldásos lehet a a szappanfa kérge eddig csak az üdítőkben használták fel a szaponint, amit a szappanfa kérgéből nyernek. A rota vírus ellen is hatásos lehet, hiszen csökkenti a szövődmények súlyosságát. A hasmenés ugyanis kiszáradást okoz­hat. Az új felfedezés életek tízezreit mentheti meg, ott is, ahol nincs pénz az oltá­sokra. Fűben-fában orvosság Nem tesz jót a túl sok állati fehérje fogyókúra Az egyoldalú diéta kellemetlen hasi tüneteket is okozhat Megfejtették, hogyan képződnek új daganatok A magas fehérjetartalmú étrend miatt károsodhat a bélrendszer baktériumflórája, és fokozza a potenciálisan káros bakteriális anyagcseretermékek mennyisé­gét a belekben. Különösen az ál­lati eredetű fehérjékben gazdag étrend károsítja a bélflórát. Változatos étrenddel megelőz­hető, hogy túl sok állati eredetű fehérje kerüljön a szervezetünk­be. A magas cukor-, illetve fino­mított szénhidrát-tartamú étrend baktériumok nem jutnak megfe­lelő tápanyaghoz és a bélflóra ká­rosodása következik be, ami a bélműködés károsodásához ve­zet: gyulladás, hasmenés, emész­tési panaszok léphetnek fel. Fontos tehát, hogy az ételeink ne tartalmazzanak túl sok cuk­rot és finomított szénhidrátot ­Az étkezés nem minden egészségesen fogyókúrázni nem lehet éhezéssel! A koplalás helyett állítsunk össze alacsony kalóriatartalmú étrendet, és fo­kozzuk a szervezet energiafel­használását, azaz: mozogjunk sokat! viszont lassítja a bélműködést, felborítja a bélflóra egyensúlyát, így ugyancsak emelkedik a ká­ros anyagok mennyisége a bél­rendszerben. Ám ha teljesen J megvonjuk étrendünkből a cuk- S rőt és a szénhidrátot, akkor a bél- Kerüljük a túlzásokat, bajt okozhat de ne is hagyjuk el ezeket telje­sen! A teljes kiőrlésű gabonából készült ételekkel biztosíthatjuk a szükséges szénhidrátmennyisé­get, és fenntarthatjuk a megfele­lő energiabevitelt. A szulfáttartal­mú ételek is károsak a bélrend­szer szemszögéből. Az élelmisze­rekben található szulfátok forrá­sai: a tartósítószerek, a szárított gyümölcsök és zöldségek, a dobo­zos és üveges gyümölcsitalok, a pékáruk, a fehér kenyér és az al­koholos italok nagy része. Szulfá­tok forrása még a tojás, a tej, a sajtok. Ezért azok a diéták, ame­lyek nagy mennyiségben tartal­mazzák az utóbbiakat, ugyan­csak a bélflóra egyensúlyának felbomlásához vezethetnek. ■ Brit tudósok feltárták, hogy a tumorsejtek miként képesek „kikönyökölni" maguknak az utat, és ezáltal áttéteket képezni. E felfedezés révén talán meg- előzhetővé válik a metasztázisok ki­alakulása. A Rákku­tató Intézet azt vizs­gálta, milyen vegyü- letek vesznek részt a sejtvándorlásban az egyik leggonoszabb rákfajta, a melanoma esetében. A tumor­sejtek kétféle módon képesek vándorolni. Éles „könyöküket” vetik be, hogy kiküzdjék magu­kat, ám a daganatok maguk is utat nyithatnak a bennük rejtő­ző tumorsejteknek. Mindkét esetben egy fehérjecsoport, a JAK-proteinek (Janus-kinázok) segítik a daganatos sejtek kisza­badulását. A másodlagos daga­natok (áttétek) sokkal agresszí­vebbek a primer tu­moroknál, és nehe­zebben is reagálnak a terápiára. A JAK-fehérjék egyébként már rég a vádlottak padjára kerültek, ezeket ugyanis össze­függésbe hozták a leukémiával, és néhány gyógyszerkészítményt már ki is fejlesztettek ellenük. A kutatások alapján remélhető, hogy előbb-utóbb gyógyszeresen megakadályozható lesz az áttét­képződés. ■ ■ A daganatos ha­lálozások 90 százaléka az át­tétek számlájá­ra írható. * *

Next

/
Thumbnails
Contents