Új Néplap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-204. szám)

2011-08-24 / 198. (197.) szám

Hívja az Új Néplap újságíróját! ÚJ NÉPLAP - 2011. AUGUSZTUS 24., SZERDA KARCAG ES ORNYE KE Anyakönyvi hírek . a karcagi Kátai Gábor Kórházból Tóth Tibor (képünkön balra) közel tizennyolc kiló halat fogott ki, ezzel első helyezést ért el a versengésben. Mellette veje, Dugár László, Kalocsai László egyesületi elnök, lánya, Dugárné Tóth Tünde és unokája, Lacika társaságában nézi a papa teljesítményét A Tisza vizét hoznák a tóba horgászat A felnőttek és a gyerekek külön versenyeznek Az elmúlt hetekben ők születtek a karcagi Kátai Gábor Kórházban: augusztus 3.: Szél Petra (édesany- janeve: Kovács Éva) Kisújszállás, augusztus 4.: Kelemen Krisztina (Kelemen Krisztina) Karcag, Var­ga Zsófia (Varga Edina) Kunma­daras, augusztus 5.: Pálfi László (Balogh Zita) Kisköre, augusztus 5.: Antal János Imik (Karsai Krisztina) Karcag, augusztus 6.: Rimóczi Dorina Réka (Székely Il­dikó) Abádszalók, Barna Levente (Gacsal Éva Nóra) Tiszafüred, au­gusztus 8.: Lovász József (Vincze Viktória) Tiszafüred, Nagy Fanni Laura (Nagy Julianna) Kunmada­ras, Hangyási Kinga (Mezei Gab­riella) Karcag, augusztus 9.: Du­ka Erik Roland (Tyukodi Emese) Kunmadaras, augusztus 10.: Tal- lósi Amanda Éva (Tallósi Éva) Zagyvarékas, augusztus 11.: Agócs Fruzsina (Rausz Katalin) Abádszalók, augusztus 12.: Szap­panos Dorina (Kovács Krisztina) Kunmadaras, Szalay Luca Mari­anna (Varga Marianna) Kisúj­szállás, augusztus 15.: Fazekas Ti­bor Noel (Vadicska Szilvia) Ken­deres, augusztus 16.: Pálfi Bog­lárka Brigitta (Geleta Brigitta) Abádszalók, augusztus 17.: Seres Melinda (Botos Melinda) Karcag, Oláh Gergő György (Romhányi Petra) Karcag, Kótai Kamilla (Né­meth Szandra) Abádszalók, au­gusztus 18.: Farkas László (Ju­hász Edit) Tiszagyenda, augusz­tus 19.: Budai Jázmin Luca (Budai Etelka) Kunmadaras. (Az adatokat a kórház újszü­löttosztályától kaptuk, és azt az édesanyák hozzájárulásával kö­zöljük) m Téglagyári-tavaknál a stégeket is, hiszen erre nemcsak tagja­ink, hanem a Karcagon és Be­rekfürdőben nyaraló magyar és külföldi turisták részérőt is van igény. Ez egy szép sport, így ha sikerülne idehozni a Tisza vi­zét, sokkal jobban fellendülne a horgászturizmus is a városban - vélte a horgászvezető. Az egyesületnek az önkor­mányzat az utak rendbetételére idén százezer forintot adott, a megyei horgászszövetségtől 230 ezret kaptak, az iparűzési adóból és az szja egy százalé­kából közel félmillió forintot várnak. Eddig negyven mázsa halat telepítettek, októberben, a háziversenyükre még hoznak tíz mázsát és szeptemberben is kapnak még kárászt és kesze­get. Halbeszerzésre hárommil­lió forintot költenek. A tó biz­tonsága érdekében az áram- szolgáltató segítségével 3,6 mil­lióért kiépítették a közvilágí­tást, a gazdasági helyzet miatt ugyanis egyre kevesebb olyan horgászuk van, aki napijegyet vált. A lopások megakadályozá­sára a tizenhét társadalmi hal­őr most sűrűbben járőrözik. Jegyzői engedéllyel megtilthat­ják az idegeneknek a tartózko­dást a tó körül. DARÓCZI ERZSÉBET a Karcagon, Kisújszálláson, Ken­deresen, Berekfürdőn, Kunmada­rason élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egy­szerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollé­gánkkal, tárcsázza.a 30-6474726-os telefonszámot! SÄW» mtuusSL - ___i Rer n A karcagi horgászok sze­retnék a Téglagyári-ta­vakhoz elhozni a Tisza vi­zét, hogy folyamatosan biztosított legyen a halak oxigénellátása. A több mint tízmilliós beruhá­záshoz pályázaton remél­nek támogatást. Daróczi Erzsébet — Szeretnénk, ha jövőre sikerül­ne a Tisza vizét elhozni Karcag­ra, a 14 hektáros Téglagyári-ta­vakba - mondta Kalocsai Lász­ló, a Nagykun Horgász Egyesü­let elnöke. - Jelenleg ugyanis nagy problémánk a három tó vízutánpótlásának megoldása. A tulajdonos karcagi önkor­mányzattal többször egyeztet­tünk már erről, az elképzelést a jelenlegi városvezetés is támo­gatja, hiszen akkor a szomszé­dos tavakat is kitakaríthatnánk. Várjuk rá a pályázatot, mert most a nyári melegben folyama­tosan kell szivattyúznunk a vi­zet egyik tóból a másikba. — S hogyan kerülhetne Karcag­ra a Tisza vize? — Abádszalókon van a Nagy­kunsági-főcsatornának a zsilip­je, s ezen keresztül le lehetne engedni a Tisza vizét. Kunhe­gyesnél, az NK III/II-es csator­nánál szintén le lehetne enged­ni, az teljesen eljön idáig. Anno úgy volt, hogy ezt a csatornát összekötik a Bucsai út mellett az NK másik ágával, de ez nem valósult meg. A kutatóintézet utáni erdősávnál van egy csa­torna, azt össze lehetne kötni a SZIM-nél lévő belvízelvezető csatornával, ami itt jön el a tó mellett. Szóval így jöhetne el Karcagig a Tisza vize, ami örök életre megoldaná a tavak víz­problémáját. Most ugyanis igen jelentős mennyiségű víz páro­log el naponta a héthektáros tó­ból, amit jelenleg használunk. Ezt a másik két tóból kell szi­vattyúzással pótolni és még ak­kor nincs is frissítve. Ha megva­lósulna a beruhá­zás, meg lehet­ne duplázni a Vasárnap ötvenkét férfi és három hölgy indult az egyesület vasárnapi hor­gászversenyén ötvenkét férfi és három hölgy indult. Tóth Ti­bor negyvenöt éve horgászik itt. Szereti a csendet, a friss le­vegőt, hiszen tehergépkocsi-ve­zetőként egész nap a zajban van. Több rekordja volt már, a legnagyobb 35 kilós és 177 centis harcsa, de 12,5 kilós ponty és 2,6 kilós dévér is akadt horgára. Vasárnap kö­ze/ 18 kilónyi halat fogott, ez­zel első lett. Balog Zoltánná a női versenyt nyerte meg. Ruti­nosan elsőre egy 4 kilós tőpon­tyot fogott, aztán kisebbe­ket. Több mint huszonöt éve horgászik már itt férjé­vel és gyerekeivel. A szeptem­ber 44 gyermekversenyre pedig hétéves unokáját nevezi be. Balog Zoltánné, a női verseny győztese 5 ■EEESm Újra találkoznak aszépkorúak huszonegyedik alkalommal rendezik meg augusztus 26- 28. között a berekfürdői strandon a nemzetközi-or­szágos nyugdíjas-találkozót. A szervezők több ezer szép­korút várnak. A strand nó- tás színpadán a nyugdíjas amatőr csoportok, klubok műsorát láthatják az érdek­lődők. Lesz itt vers, népdal és nótacsokor, s jó néhány táncegyüttes is ropja majd a táncot. Harminc gyermek kaphatott ebédet A berekfürdői képviselő- testület a nyári szünetben meleg ebédet biztosított a rá­szoruló gyermekeknek. Erre a költségvetésben 400 ezer forint jutott. Az iskolakezdé­sig hétköznaponként har­minc bereki állandó lakosú óvodás és általános iskolás gyermek ebédel egy helyi vendéglátó-ipari egységben. Első díjat nyert egy karcagi film kapolcson a 21. Művészetek Völgye Fesztiválon a Bokré­ta és biciklilánc elnevezés­sel megrendezett magyar néprajzi filmfesztiválon kar­cagi film is indult. A zsűri 82 versenyfilmet és 49 ver­senyen kívüli filmet nézett meg és értékelt. A Portré ka­tegóriában a karcagi Kábái László festő-tanár nyerte el az első díjat a Naprúl napra, hónapról hónapra című do­kumentum rövidfilmjével. Franciaországban táncoltak a mazsorettek Karcag testvérvárosában, Longueau-ban, a Nemzetkö­zi Kézműves Találkozón lép­tek fel a mazsorettes lányok. A Nagykun Református Gimnázium tizenegyedikes tanulói egy évtizede táncol­nak a Déryné szakkörében, Györfi Dalma vezetésével. Már több helyi, országos és külföldi fellépésen jártak, és számos versenyről díjjal tér­tek haza. SZ0U0N.hu További karcagi és Karcag környéki hí­rek a SZOUON.hu hírportálon. Bízik az Alföld-programban elismerés Állami díjat kapott a karcagi kutató Tábor erdélyi gyerekekkel hagyomány Kézműves-foglalkozás és íjászkodás Öt évtizedes munkássága elis­meréseként a Magyar Köztársa­sági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést vette át pénteken dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztertől dr. Nyíri László, az MTA doktora, a Karcagi Kutató- intézet nyugalmazott igazgatója, professzor emeritus.- Hálás köszönettel tartozom pótolhatatlan segítőtársam volt - mondta dr. Nyíri László, aki 1974-től 1982-ig tudományos igazgatóhelyettesként, 1982-től 1992-ig igazgatóként vezette az azoknak, aki gondoltak rám e je­les díj felterjesztésekor, munka­társaimnak, akik a kutatói team­ben részesei és támogatói voltak közös törekvéseinknek. Felesé­gem pedig nemcsak a nyugodt családi légkört biztosította, hanem több mint száz közle- mény, értekezés hat könyv- ® ben történő megjelenítésében is Dr. Nyíri László a díjjal intézetet. Gödöllőn, az egyetem talajtani tanszéken kezdte pálya­futását, majd komplex melioráci­ós munkák kutatási megalapo­zásában vett részt.- Egyik legnagyobb eredmé­nyemnek tartom, hogy sikerült a cseri talajtájon olyan talajjaví­tási módszert kidolgoznom, ami­nek köszönhetően ma is díszük és virágzik ott a lucerna - állítot­ta a professzor úr, aki annak is örül, hogy a minisztériumban új­raalakult a kutatási-szakoktatá­si főosztály. Mivel jórészt azok a szakemberek vannak ott, akik húsz éve az Alföld-program ki­dolgozását is támogatták, esélyt lát arra, hogy a program végre megvalósulhat. ■ A Fenesi-völgyben lévő nyara­lójába egy vállalkozó a Belénye- si-medepce nyolc magyarlakta településéről gyermekeket hí­vott táborba. A tábor munkájá­ban a helyi lelkészek mellett a Karcagi Református Gimnázi­umból a Vasárnapi iskolai ala­pítvány tanárai is részt vettek — tudtuk meg Nagy Évától. Ko­vács Ilona, Nagy Jánosné, Nagy Márta, Selmeczi Edit, Szathmá- ri Lajosné, Szentesi Zoltán és volt diákjuk, Dobos Csenge színdarabot tanított be a gyere­keknek, volt elsősegély-nyújtá­si oktatás, a délutáni kézmű­ves-foglalkozáson kipróbálták a fafestést, az íjászkodást, a mé­zeskalács-készítést is. ■ Uí CQ A gyerekeknek az íjászfoglalkozást Dobos Csenge (a képen jobbra) tartotta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents