Új Néplap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-204. szám)
2011-08-01 / 178. szám
4 MENEDZSEROLDAL ÚJ NÉPLAP - 2011. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ Munkaerőköltségalakulása országosan (forint) Tíz közismert márka tűnhet el véglegesen A 247wallst.com évente elkészíti a véleményük szerint legveszélyeztetettebb márkák tízes listáját. A most közrea- . dott összeállítás szerint jövőre két üzletlánc is eltűnhet: American Apparel és a Sears. Hasonló sorsra juthat az • A&W gyorsétterem-hálózat is, illetve a kukoricapelyhekről ismertté vált Kellogg's Corn Pops. A filmes világból a veszélyeztetettek listájára ke- • rült a Sony Pictures, mely a Pókember, a Karate kölyök és : a Szellemirtók jogait birtokolja, és a szappanoperákkal kapcsolatos híreket közlő újság, a Soap Opera Digest. Az : okostelefonok megjelenése : előtt az egyik legnagyobb mobilgyártó a Sony Ericsson volt, mely most a listára került a Nokiával egyetemben. Átalakulás vagy letűnés várhat a MySpace-re is, mely • éveken át a vezető közösségi hálózat volt az interneten. Megpecsételődni látják az elemzők a Saab sorsát is. ■ Olcsóbb lett a hazai munkaerő felmérés Az alapbér csak a kétharmada a dolgozó foglalkoztatási költségeinek Hol lehet a terhen csökkenteni? A munkaerőköltségben jelentős eltérés lehet megyénként, bár erre a KSH elemzése nem tér ki. A költségek legjelentősebb részét ugyanis keresetek jelentik, melyek alapjául szolgálnak a különböző járulékoknak is. A keresetekben ugyanakkor a megyék között igen csak nagyok a különbségek. Jász-Nagykun-Szolnok már évek óta sereghajtók között van a bérekben. E téren az elmaradás tavaly már 25 százalékos volt az országos átlagtól. A munkaerőköltségből a szociális költségek részaránya 25,7 százalék, a képzési és egyéb költségelemek a foglalkoztatással kapcsolatos költségeknek pedig mindössze 2,9 százalékát Ami növeli, illetve csökh a munkaerőköltség az alkalmaztatás költségét jelenti. Tehát minden olyan, a munkáltatót terhelő kötelezettséget felölel, amely a munkaerő alkalmazásával kapcsolatosan felmerül. így a dolgozó munkájának ellenértékeként kifizetett összegen (kereset) kívül a nyugdíj- és egészségbiztosítás munkáltató által átvállalt terheit, hozzájárulását a munkanélküliség kezeléséhez, a csökkent tették ki. A szociális költségek nagyságát gyakorlatilag a munkajövedelem határozza meg, hiszen döntő része ahhoz kapcsolódó kötelező járulék. A munkáltató által önként vállalt szociális juttatások aránya Magyar- országon egyelőre csekély. A munkajövedelem átlagosan 67 százalékát kitevő alapbérhez járuló bérpótlékok mellett a törvényi előírás vagy az elvégzett feladatok mennyisége, minősége alapján fizetett jutalmak, prémiumok mértéke is eltérő az egyes gazdasági ágakban. A rendszeres kereseten felüli juttatások aránya a pénzügyi szervezeteknél a legmagasabb, és az egyébként is alacsony bérszínnti a kiadásokat munkaképességűek foglalkoztatását szolgáló alapokhoz, a különféle természetbeni és szociális juttatásokat, illetve költségtérítéseket és a továbbképzéssel kapcsolatos költségeket tartalmazza. A költségeket a munkadíjhoz (munkáltatói szja) vagya foglalkoztatott létszámhoz kapcsolódó (kommunális adó) tételek növelik, a foglalkoztatás elősegítését szolgáló támogatások pedig csökkentik. FARKASNÉ CSEH ESZTER a Haris Kft gazdasági vezetője: - A kisebb cégeknél, önfoglalkoztató vállalkozóknál a munkaerő költségének csökkenése nem igazán érezhető. Hiába csökkentek néhány százalékkal a foglalkoztatásra rakodó terhek, a minimálbérek, vagy az előírt jövedelemminimum emelkedett. Márpedig ez után fizet a kisebb vállalkozók többsége. A húsz fő feletti foglalkoztatóknál pedig a rehabilitációs járulék jelent nagy terhet. Ez néhány éve ötszörösére emelkedett. Igaz, nem kell megfizetnie, aki megváltozott munkaképességűt alkalmaz, de ez nem minden területen lehetséges. Lus József, a VOSZ megyei elnöke: - A munkára rakodó terhek csökkentése szépen hangzó szlogen, de önmagában nem oldja meg a gondokat. A gazdaság megbicsaklása miatt sok vállalkozásnál gyengült a munkaerő-megtartó képesség. Mindez a foglalkoztatottak jövedelmének csökkenésében is megmutatkozott. Az alkalmazottak ezt elfogadták, annak érdekében, hogy másnap is legyen még hova bemenni dolgozni. Ha erősödik a gazdaság, emelkedik a szolgáltatások színvonala, s a fellendülés nem csak az exportra termelő cégeknél lesz érezhető, akkor olyan helyzet keletkezik a vállalkozásoknál, hogy a munkaerő ára is emelkedhet. Tavaly 281 ezer forintba került átlagosan egy munkavállaló a cégeknek, ám térségenként és ágazatonként nagyok az eltérések. Képünk illusztráció. Két év alatt közel havi ötvenezer forinttal mérséklődött hazánkban a munkaerőköltség. A KSH legfrissebb elemzése szerint ebben szerepe volt a jövedelmek és járulékok csökkenésének is. Teleki József Tavaly a becsült munkaerőköltség egy fő teljes munkaidősre számítva havi átlagban 281 ezer forintnak felelt meg. Ez három százalékkal kevesebb, mint 2009-ben volt. De már tavalyelőtt is hasonló mértékű csökkenés volt megfigyelhető. Hiszen míg 2009-ben havonta 317 ezer forintba került egy dolgozó foglalkoztatása, addig 2008-ban 327 ezer forint felett volt ez az összeg. Tavalyelőtt különösen a vállalkozásoknál esett vissza a munkaerőköltség, amit a jövedelmek mérséklődése magyaráz. A 2010-es csökkenés mögött pedig a közszféra munkajövedelmének alakulása, illetve a munkáltatókat terhelő járulékok csökkenése áll, mindenekelőtt az EHO (egészségügyi hozzájárulás) eltörlése, valamint a munkáltató által fizetendő társadalombiztosítási járulék két százalékos mérséklése. vonalú mezőgazdaságban a legalacsonyabb. A munkáltatók az egyéb munkajövedelmek közül legnagyobb arányban étkezésiköitség-térí- tést nyújtanak a dolgozóknak. A vállalkozásoknál ez az átlagot meghaladó. De a természetbeni juttatások között arányait tekintve jelentős a munkába járással kapcsolatos költségtérítés és az üdülési hozzájárulás is. Jubileumi jutalmak ugyanakkor elsősorban a közszférára jellemzőek. Ott ezek az egyéb munkajövedelem közel ötödét tették ki, míg a vállalkozásoknál mindössze két százalékát. Ezt a Munka Törvénykönyvében szereplő alacsonyabb mérték, illetve az magyarázza, hogy a vállalkozásoknál jelentősen összezsugorodott az úgynevezett törzsgárda. Vállalatok reklámjaihoz nyújt segítséget a Facebook A Facebookot sokszor alkalmazzák marketingcélokra, ! de általában nagyobb cégek, amelyek erre szakosodott, külsős ügynökségeket bíznak meg, hogy vásároljanak hirdetéseket, készítsenek kö- zössegi mediakampanyt. A közösségi portál most mindebben még segíteni is I kíván a vállalkozásoknak. A Facebook for Business honlap egyfajta útmutató, amely tanácsot ad, hogyan lehet a legjobban használni a Face book marketing eszközeit. Nem ez az első alkalom, ' hogy a Facebook a hirdetők kegyeit keresi. A vállalat áprilisban indította el a Facebook Stúdiót, amely sikeres Facebook kampányokat díjaz. A Google+és a YouTube éppen a fordított utat járja. Arra kéri a vállalatokat, hogy ne hozzanak létre céges profilt.» Kinőhetetlen hobbi az apró, távirányított gépcsodák építése modellezés A valósághű repülőgépek, autók összeszerelése és irányítása egyaránt nagy kihívást jelent Legtöbbünk számára a helikoptervezetés vagy az autóversenyzés elérhetetlen vágyálom csupán és mozdonyvezető sem lehet mindenkiből. Aki mégis ki szeretné élni a technika iránti lelkesedését, annak a modellezés kínál jó megoldást. Ennek célja valamilyen jármű kicsinyített, de működőképes másának megépítése. Nem keverendő össze a makettezéssel, ahol szintén az eredeti jármű vagy épület kicsinyített mását építik meg, viszont ezek a nagyon pontos, élethű makettek nem mozognak. A legváltozatosabb járműtípusok modelljeivel foglalkoznak a hobbi művelői. Létezik vasút-, repülő-, helikopter-, autó-, hajó-, tank-, motor-, tengeralattjáró-, de még rakétamodellezés is. A megépített modellek között találunk olyanokat, amelyek egy már létező jármű méretarányosan kicsinyített, működő másai, de vannak olyanok is, amelyek csak az adott méretben léteznek. Sokszor a modell gazdája olyan tudást, és élményeket szerezhet, amelyhez a valóságban igen nehéz lenne hozzájutni. E hobbi művelői szerint sokat jelent, amikor nem a bolti, hanem saját építésű modellekkel játszanak. ■ A modellezés nem keverendő össze makettel, azok ugyanis nem mozognak. A járművek irányítása többféle módon történhet. A repülő-, helikopter-, autó-, és hajómodellezésben leginkább elterjedt módszer a rádiós távirányítás. Az RC-modellezés a rádióval távirányított modellekkel való foglalatosság. Az RC az angol radio controlled (rádiójel-vezérelt) rövidítése. Az e célra használható frekvenciatartomány országonként eltérő. A járműveket egy maximum 2 Watt teljesítményű (Magyarországon külön engedélyeztetés nélkül legfeljebb 100 mW- os) rádióadóról irányítják és egy a modellben elhelyezett vevő fogadja a jeleket, amelyek szervo- motorokon keresztül irányítják a A távirányított modellek esetében nem számít követelménynek, hogy egy létező jármű kicsinyített, pontos másolatai legyenek kis gépet. Az RC-autómodellek pályája lehet onroad (szilárd burkolatú) és offroad (terep). Léteznek olyan számítógépes szoftverek, melyek szimulálják az RC- irányítást és körülményeit, ezek neve Virtual RC. A vasútmodellezésben a kötött pálya adottságai miatt a közvetlen analóg- vagy digitális vezérlés terjedt el. A vezérlőjel a sínen érkezik a mozdonyba, analóg üzemben a sebesség feszültség- szabályzott, digitális üzem esetén a járművek állandó feszültségű egyenárammal üzemelnek, a vezérlési utasításokat pedig alacsony frekvenciájú váltóáram továbbítja. ■ Cs. G. P. r
