Új Néplap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-204. szám)
2011-08-23 / 196. szám
6 2011. AUGUSZTUS 23., KEDD GAZDASÁG A BUX index 2011. augusztus 22-én Záróérték: Előző heti 18106 záróérték: 17781 Változás: 1,83% 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2011 os 22 Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) JVIilUó Ft ORC 1770 7,27 0 Synergon 267 4,29 2 TVK 2 480 3,33 6 Rába 604 3,24 25 ANY 749 2,46 6 OTP 3 949 2,30 7889 Richter 35 790 2,25 1426 Egis 15 200 2,01 90 E-Star 8 450 1,80 18 VESZTES FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft PannErgy 689-1,14 35 A BUX index az elmúlt napokban BÉT-áruszekció (forinl/tonna, 08.22.) MALMI BÚZA 2011. szeptember 48500 TAKARMANYBUZA 2011. szeptember 44900 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. szeptember 63800 0LAJNAPRAF0RG0 2011. Oktober 98600 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. augusztus 22-én 1€ 1$ 1CHF i I i 272,70 Ft 189,24 Ft 240,40-1,02 Ft-1,99 Ft-1,14 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 08.22.) Vételi Eladási | Budapest Bank 264,90 281,28 CIB Bank 261,38 283,16 Citibank 261,52 283,32 Erste Bank 264,82 280,08 FHB Bank 264,84 280,66 K&H Bank 264,63 279,87 MKB Bank 265,00 278,60 OTP Bank 265,98 279,62 Raiffeisen Bank 267,73 279,77 Energiafaló családi házak hőszigetelés Elodázhatatlan a korszerűsítés - Az állam mással is ösztönözhetne Hazai lakosok megoszlása (épülettípusonként, százalék) panel társasházban 14 (1 millió fő) családi házban 66 (7 millió fő) nem panel társasházban 20 (2 millió fő) Energia-korszerűsítési tervek (hazai lakóingatlanok, 2011) épületszigetelésre készülő háztartások 16 százalék (836 ezer) csak támogatással lát hozzá az előbbi 60 százaléka (500 ezer) a Klímabarát Otthon keret nagysága 500 családi házra Családi házak, korszerűsítés után (nyílászárócsere, szigetelés, szigeteletlen épületnél) Lakóingatlantípus Megtakarítás Energetikai kategóriajavulás* Családi ház 50-60 3-4 Tégla társasház 15-25 1-2 Panelház 10-15 1-2 * A skála A-tól G-ig terjed. VG-GRAFIKA Hatalmas űr tátong a lakástulajdonosoknál energetikai korszerűsítésre rendelkezésre álló összeg és a között, amennyit el kellene költeni szigetelésre és nyílászárócserére. A múlt héten e célra felkínált 1,6 milliárd forinttámogatást pillanatok alatt elkapkodták, a pénz elfogyott. A hazai háztartások mindössze 16 százaléka készül hőszigetelésre. Munkatársainktól Megkongatták a vészharangot a Knauf Insulation szakértői: miközben a korábbi szigetelési programok a panellakásokra összpontosítottak, kiderült, hogy igazi energiamegtakarítás a társasházaknál és a paneleknél fajlagosan sokkal nagyobb energia- igényű, de csak 23 százalékban leszigetelt családi házak esetében érhető el. Azt, hogy milyen hatalmas energiamennyiségről és pénzről van szó, jól mutatják a számok: Magyarországon a teljes elsődleges energiafelhasználás köthető a lakóépületek fűtési és melegvízenergia-igényéhez (360 petajoule), ez majdnem annyi, mint amennyi energia- hordozót az összes hazai nagyerőmű egy év alatt eltüzel. E hőigény 81 százaléka a családi házakban jelentkezik. Ha az összes családi házat leszigetelnénk, akkor - gáztüzelést feltételezve - évente mintegy 100 milliárd forintot lehetne megtakarítani. ■ A családi házak szigetelésével 100 milliárd megspórolható lenne. Ám ennek elérése vágyálomnak tűnik. „Magyarországon a családi házak energetikai korszerűsítésére nincs életképes ösztönző program" - mutatott rá a Knauf. Közben a KSH szerint a meglévő lakóépületek zöme a következő évtizedekben is használatban lesz, energiahatékonysági korszerűsítésük és szigetelésük tehát elodázhatatlan. Nemzetközi példák azt sugallják, egy energiahatékonysági beruházás megáll a saját lábán is. Az államnak nem feltétlenül kell finanszíroznia e fejlesztéseket, de ösztönzőkkel, jogszabályokkal, adókedvezményekkel katalizálhatná a folyamatot. A mai rendszer fő hibája, hogy a beruházás utófinanszírozottsága miatt pályázható pénzekhez sokszor épp a rászorulók nem jutnak hozzá. „A helyzet valóban nem túl ígéretes, de más is következik a számokból” - mutatott rá lapunknak Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója. „Egyrészt, a Negajoule 2020 című kutatásunkból az derül ki, hogy a lakástulajdonosok 22 százaléka készül valamilyen épületenergetikai beruházásra, s hogy a óO százalékuk, azaz mintegy 500 ezer háztartás csak állami támogatás mellett vágna bele a korszerűsítésbe. Még mindig marad több mint 300 ezer háztartás, amely támogatás nélkül is belefogna a korszerűsítésbe. További körülmény, hogy a háztartások 4-5 százaléka hajlandó lenne' banki hitelt is felvenni ilyen célra. E munkák a közvetlen hasznukon túl pluszfoglalkoztatást jelentenek, az államnak pedig Forrás: Knauf Insulation, Energiaklub többlet-adóbevételt hozhatnak. Ehhez azonban kiszámítható szabályozási környezetre van szükség, főként arra, hogy a beígért támogatási programok el is induljanak. A múlt heti, 1,6 milliárdos támogatási keret gyors kiürülése azt is mutatja, a lakástulajdonosok vártak és készültek a kiírásra, s hogy az összeg többszöröse is gyorsan elfogyna. Fontos az is, hogy milyen új építési szabályokhoz kell alkalmazkodniuk a felújíttatóknak, építtetőknek. „Az erős ingatlankínálati piacon a kiszámíthatatlan energiaköltségek mellett az egyik fő elmozdulási pont az energetikai korszerűsítés. Vevői oldalon a rezsiköltség az egyik legfontosabb szempont, vagyis egy energetikailag korszerű ingatlan vonzóbb. A majdani vagy aktuálissá vált eladást így nagyban segíti a beruházás” - mondta lapunknak Rutai Gábor, a Duna House Jön a nyilvános mérce JÖVŐ ÉV JANUÁRJÁTÓL OZ ingatlanok eladásakor már fel kell mutatni az energiatanúsítványt. Ha valakinél eddig nem volt szempont a lakás energetikai állapota, akkor hamarosan találkozni.fog ezzel a szemponttal, és hamarosan beépül a köztudatba, mint például a háztartási gépek esetében is történt. A kis energiafogyasztású ingatlanok majdani eladói így nem várt előnyre tehetnek szert, hiszen publikussá válik az ingatlan ilyen irányú adottsága. A magyar háztartások adottságai • MEGTAKARÍTÁSA VAN 25 százalék • 5000 EURÓNYI MEGTAKARÍTÁSA van 1-2 százalék • ÖNERŐS FINANSZÍROZÓI képesség * nagyon alacsony • Nagyobb beruházás esetén. FORRÁS: GKI, ENERGIAKLUB PR- és elemzési vezetője. A beruházás értéke beépül az ingatlan árába, hiszen a pályázati támogatás mellett rövid idő alatt várható a megtérülés. Szerinte ma az ingatlanpiacon nem feltétlenül számíthatnak extraprofitra az eladók, de a többi eladóval szemben szerzett versenyelőnyük is hatalmas érték a kisszámú vevőért folyó küzdelemben. A várhatóan kisebb rezsiköltségek mellett további előnye a korszerűsítésnek, hogy az esetleges külső homlokzatszigetelések az 1992 előtt épült ingatlanoknál esztétikai javulást is hozhat. A válság előtt a megkérdezettek nagy része tervezte ingatlanja eladását s újba költözést, és csak kisebb részük vágott volna bele újításba, de ez 2010-re megfordult. Összességében az energetikailag korszerű ingatlanok mindenképp vonzóbbak, ha nem is feltétlenül drágábbak. E piacon ez hatalmas előny. Családi házak energetikai korszerűsítése* Éves energiaigényük 400-500 kilowattóra/négyzetméter* *______________________ Beruházásigény 2020-ig 2400 milliárd forint __________________________________ Sz igetelés, nyílászárócsere 160 ezer háztartásban ________ Év es összkiadás 85 milliárd forint_________ Vá rható megtakarítás 40 százalék (152 PJ)______________'____________________ A m egtakarítás C02-vonzata évi 6 millió tonna csökkenés • 202O-IG MAGYARORSZÁGON. ** A TÍZSZERESE EGY ALACSONY ENERGETIKAI BESOROLÁSÚ HÁZÉNAK. FORRÁS: ENERGIAKLUB Prof. Chikán Attila: Ezt a békát most már le kell nyelni vélemény Túl sokat ígért a kormány - Szerencséjük sem volt, de csak a belföldi kereslet élénkítése nem vezet eredményre Azt a békát le kell nyelnie a kormánynak, hogy nem kellett volna ennyit ígérnie - nyilatkozta Chikán Attila, az első Orbán-kor- mány gazdasági minisztere. Gyurcsány Ferenc még úgy csinált, mintha kiváncsi lett volna a közgazdászok véleményére, létrehozott testületeket, de szinte soha nem hallgatott rájuk. Most annyi a változás, hogy nemigen szólítják meg a kormányon kívüli közgazdászokat, így azoknak nincs is lehetőségük hatást gyakorolni - mondta Chikán Attila volt gazdasági miniszter az Origónak adott interjújában. Hiába próbálna tanácsot adni a kormánynak, nem kíváncsiak rá mondta. „A kormány általános irányvonala és az általam vallott gazdaságpolitikai nézetek nem passzolnak egymáshoz” - magyarázta. A Corvinus Egyetem egykori rektora bírálta az Orbán-kor- mány munkáját, szerinte ugyanis abban nincs presztízse a szakmai munkának. Matolcsy György gazdasági miniszter gazdaságpolitikája, amely szerint a belföldi kereslet erősítésével keli építeni a növekedést, egy olyan kis, nyitott gazdaság esetén, mint a magyar, szinte tankönyvszerűen megvalósíthatatlan - fogalmazott, hozzátéve: sok szerencsével bejöhetett volna, de nem alakultak jól a dolgok. Chikán Attila nem lenne most miniszter, de tanáccsal tudna szolgálni Chikán szerint Orbánék túl nagyokat ígértek; példaként a tíz év alatt létrehozandó egymillió új munkahelyet, illetve a legalább három százalékos, de jó esetben akár öt-hét százalékra felpörgő gazdasági növekedést említette. Ez a növekedési ütem messze nincs benne a magyar gazdaságban, nem lehet megcsinálni, különösképpen nem azzal az intézkedéssorozattal, amely- lyel a kormány ennek nekiindult - mondta. Chikán arról is beszélt, soha nem értette, hogy miért nem volt felkészültebb a kormányrúdhoz került csapat, hiszen jó ideje már lehetett tudni, hogy megnyerik a választást, ennek ellenére előzetes hatástanulmányokat nem készítettek, nem gondolták végig, mihez akarnak kezdeni az országgal. Azt azonban szerinte a kormány javára kell írni, hogy nekilátott pár olyan dolognak (szociális juttatások, oktatás, egészségügy), aminek elődei nem, holott már a rendszerváltás óta tudott dolog, hogy meg kellene csinálni. A közgazdász szerint az Or- bán-kormánynak világos társadalom- és gazdaságképe van, és az oda vezető út alapkövei is látszanak, de közben mintha nem tulajdonítanának kellő jelentőséget a gazdaságnak, a gazdasági törvényszerűségeknek, a termelőszféra igényeinek. ■
