Új Néplap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-204. szám)

2011-08-18 / 193. szám

12 MEGYEI TŰKOR ÚJ NÉPLAP - 2011. AUGUSZTUS 18., CSÜTÖRTÖK Kisújszállás tiszteletbeli polgárai lesznek Búcsúzott a világbajnokságoktól siker Nagy Ferencné tizenkétszer mérette meg magát a legjobb gépírók között A kisújszállási városházán, az au­gusztus 20-i ünnepségen adják át a Kisújszállás Tiszteletbeli Pol­gára kitüntetéseket. A képviselő- testület azoknak a nem magyar állampolgárságú személyeknek adományoz ilyen címet, akik je­lentősen elősegítették a város és a határon túli települések közöt­ti kapcsolatok bővítését. Idén Kisújszállás polgárainak körébe fogadták: Kocsis Tündét, a Zágoni Mikes Kelemen Múzeum nyugalmazott igazgatóját, Nagy Róbertét, a Pacséri Önkéntes Tűz­oltó Egyesület parancsnokát, dr. Varga Sándort, volt pacséri pol­gármestert és Karol Mitriket, volt iglói polgármestert. ■ D. E. Idén is keresik az önkéntes segítőket A Magyar Vöröskereszt megyei szervezete az Önkéntes Cent­rummal együttműködve újra in­dítja sikeres Civil Mentor Prog­ramját. A programban az önkén­tesek mentorként teljesítenek szolgálatot a kihívásokkal küsz­ködő általános iskolákban, közöl­te Nagy Ágnes Ildikó, a Vöröske­reszt megyei igazgatója. Segítik a gyerekeket az olvasás elsajátí­tásában, magabiztosságuk növe­lésében, valamint azon készsé­gek megszerzésében, melyek szükségesek a siker eléréséhez mind az iskolában, mind pedig az életben. A mentor nem kizáró­lag az iskolai feladatok megoldá­sára törekszik, hanem az ismere­tek új környezetbe, új feladatba történő áthelyezését is elsődle­gesnek tartja. Mentor lehet min­denki, aki kedvet, elkötelezettsé­get érez ahhoz, hogy fél-egy éven át segítsen a rábízott gyermekek­nek. Az eddigi tapasztalatok sze­rint a Civil Mentor Program sike­res volt. Növelte a diákok tanul­mányi teljesítményét, önbizal­mát, és segíti az iskolákat. Ha valaki szeretné a 2011/12- es tanévben önkéntes civil men­torként segíteni az oktató-neve­lő munkát, jelentkezzen regiszt­ráció céljából, az iskola megjelö­lésével, a 06-56/513-000 telefon­számon vagy az onkentes.cent- rum.szolnok@gmail.com e-mail címen. ■ Békési Brigitta A szolnoki Nagy Ferenc­né 36 éven keresztül volt szinte állandó résztvevője a gépíró világbajnoksá­goknak. De most azt mondja, az idei, párizsi volt az utolsó versenye, átadja helyét a fiatalok­nak. loó Zsuzsa „Kezeket fel, guruljon mindenki hátrébb a székével a géptől!” Ez­zel a mondattal fejeződik be min­den egyes gyors- és gépíró, szö­vegszerkesztő világbajnokság. A versenyzők mozdulatlanul vár­ják a következő utasítást, amely a leírt, legépelt szöveg mentésé­re vonatkozik. Ezt is adott jelre kell megtenniük, figyelmesen és minél gyorsabban. A rituálét Nagy Ferencné lulcsi már tizen­kettedszer játszotta végig a világ különböző nagyvárosaiban, idén nyáron Párizsban, ahol a több száz résztvevő közül a 33. helye­zést érte el. — Rutinos vén róka vagyok, a versenyzést 1975-ben kezdtem el, akkor éppen Budapest adott helyszínt a világbajnokságnak. Emlékszem, akkor még a me­chanikus írógépet vittem ma­gammal a kisbőröndömben, ma­napság már természetesen lap­topokkal, saját kla­viatúrával dolgo- J zunk. Szerettem a „hőskort”, amikor még kattogtak a betűk, de bizony előfordult, hogy beragadt egy-egy billentyű. A leg­emlékezetesebb cserbenhagyása az írógépemnek 1989-ben volt Nagy Ferencné a vb alatt rizs neveze­tességeit is megtekin­tette A felvétel az idei, franciaországi vb-n örökítette meg a kép előterében látható szolnoki Nagy Ferencnét, aki közölte, ez volt az utolsó versenye. Drezdában, a sebességi rész első 5 percében megadta magát a hosszú ó betűm. A verseny szá­momra akkor ért véget. A sors fintora, hogy a második verseny­részben, amely egy 10 perces hi­bátlansági gépírás volt, remekül teljesítettem, életemben először villámgyorsan és hiba nélkül másoltam le egy szöveget. Névjegy NAGY FERENCNÉ SZÜLETETT: 1952. április 1. Iskola: Közgazdasági Szak- középiskola, Szolnok munkahelyei: Szolnok Me­gyei Tanács pénzügyi osztá­lya, majd Tiszamenti Regionális Víz­művek Zrt., titkárnő, ma már nyugdíjas családi állapot: férje­zett, két gyermek édes­anyja hobbi: gépírás, uta- ás, főzés Aztán Julcsi lecserélte „mun­katársát” egy modern IBM szá­mítógépre, amit később a hosz- szú ékezetek hiánya miatt felvál­tott egy még modernebb, elekt­ronikus szerkezet. — Sokáig ragaszkodtam azon­ban a régi gépemhez, még ak­kor is, amikor megmosolyogtak miatta. 2001-ben Hannoverben a kétszáz résztvevő közül csak hárman használtunk írógépet, a többieknek már számítógépük volt. Aztán úgy döntöttem, én is haladok a korral és megváltam társamtól a nagyobb leütésszám érdekében - tette hozzá Nagy Ferencné. Merthogy egy gépíró verse­nyen ez a legfontosabb. Ha vala­ki percenként nem tud legalább háromszázötven leütést produ­kálni, világversenyen nincsen helye. A leggyorsabbak egyéb­ként a hétszáz leütést is elérik. De ez nem minden, a gyorsaság mellett a hibátlanságra is töre­kedni kell. Elég egyetlen egyszer félreütni, az rögtön 100 leütéssel csökkenti a végeredményt.- Én például idén a harminc perc alatt négyszer hibáztam, ez rögtön négyszáz pont mínuszt jelentett. Mintha csak egy perc­cel kevesebb időm lett volna a versenyre. Julcsi szerint a gépírás csep­pet sem unalmas vagy monoton munka.- Tavaly mentem nyugdíjba. Otthon, üres óráimban, amikor leülök megnézni az e-mailje- imet, elkap a hév és előveszem a versenyszövegeket, hogy meg­nézzem, jól működnek-e még az ujjaim. Szerencsére igen. Még a legbutább kisujjam is - fűzi hoz­zá mosolyogva. A versenyszövegek minden esetben szakszövegek és min­denki saját nyelvére lefordítva kapja meg a 15 oldalas témát. Hogy a félóra alatt ki, mennyit tud ebből legépelni, az csak a versenyzőtől és annak lámpalá­zától függ.- Nem szoktam túlzottan iz­gulni, figyelem a szöveget, köz­ben gépelek. Oda se nézek a bil­lentyűzetre. Pedig nekünk ma­gyaroknak nehezebb ám a dol­gunk a hosszú ékezetek miatt, több billentyűt kell használ­nunk, mint másoknak. Ezért szinte csodaszámba menne, ha egy hazánkbéli nyerne meg egy világversenyt. Ezért számít szép eredménynek, ha egy magyar benne van az első harmincban. Látom Julcsin a lelkesedést és azt, hogy neki ez nem csak a hobbija, hanem életének egy ré­sze is. Ezért kérdezem meg tőle bizonytalanul, hogy jól átgondol­ta-e a visszavonulást.- Negyvenöt év magyar és külföldi versenyzés nagyon sok idő, szép volt, jó volt. Biztosan nagyon sokáig fog hiányozni a megmérettetések hangulata, a csapattársak, az utazások. De be kell látnom, a fiataloké a jövő, nekik kellene kitartó munkával tovább folytatni a versenyzést. Két év múlva Belgiumban lesz a következő vébé, azon a napon, amikor belefújnak a vetélkedés kezdetét jelző sípba, én itthon biztosan megérzem és megdob­ban majd a szívem. A honfoglalást mutatják be a tárlaton Vissza kellett fordulniuk a viharos időjárás miatt A kunmadarasi József Attila Művelődési Házban augusztus 19-én 13 órakor a tiszafüredi Vackor Varroda ügyes kezű lá­nyainak, asszonyainak munká­ból nyílik kiállítás. A honfogla­lást bemutató tárlatot Kálmán Balázsné, a kunmadarasi Kun­folt Foltvarró Klub vezetője nyit­ja meg. A korhű ruhába öltözte­tett bábok és makettek egy-egy jelenet segítségével a látogatók előtt megelevenítik a honfogla­lás menetét. A kiállítás szeptem­ber közepéig látható. Szeptem­ber 5-9. között ugyanitt, a kun­madarasi foltvarrók tartanak bemutatókat. Az érdeklődőket különböző foltvarró technikák­kal ismertetik meg. ■ A viharos időjárás miatt hétfőn vissza kellett fordulnia a tadzsi- kisztáni Kommunizmus csúcsa alól a Szolnokon élő Szászfay Ju­ditnak. Lapunk három hete, in­dulás előtt kereste fel a fiatal, de rutinos hegymászónőt, aki el­mondta akkor, hogy a 7495 mé­ter magas hegy megmászására régóta készül. Mivel már több­ször járt hétezer méteres magas­ságban, ezért esélyesnek tartot­ta a csúcsra jutást, feltéve, hogy az időjárás is kedvez neki. Az égiek azonban nem fogad­ták kegyeibe Juditot és társait, a kintről küldött blogbejegyzések szerint nagyon sok a friss hó, nincsenek mászást könnyítő fix kötelek és a leereszkedésnél sem volt könnyű dolguk, mert a korábbi nyomaik eltűntek a hó­esésben. A négy fős magyar csa­pat 11 napot töltött nagy magas­ságban, 6200 méter felett, napja­ik a rengeteg hóval való küzde­lemről szóltak. A hegymászók végül úgy dön­töttek, lemennek az alaptábor­ba, nem kockáztatnak tovább. Juditék napokon belül elindul­nak hazafelé, terveik szerint a héten már itthon is lesznek. S bár ez az expedíció nem tarto­zik a sikeres hegymászások kö­zé, a csapat tagjai vallják: soha nem szabad a sorsot feleslege­sen kísérteni, mert a hegy nem megy el, jövőre is ott lesz. ■ Joó Zsuzsa Készül a tető. Pusztataskonyban felújítják a műemlék Szapáry-kápolnát. Az épület alapjait újraszigetelték és ahogy az képünkön látható jelenleg már a tetőt ácsolják a tiszafüredi szakemberek. A kápolna kriptájában van eltemetve Szapáry Gyula, az ország egykori miniszterelnöke is. Pénzzel segítik a testvér- településeiket A nyári viharok Kisújszállás két testvértelepülésén, a bácskai Pa- cséron és a kárpátaljai Szernyén is nagy károkat okoztak. Mint Kecze István polgármestertől megtudtuk, Pacséron május 18- án villámcsapás érte a reformá­tus templomot, emiatt annak elektromos rendszere tönkre­ment. Szernyén a július tizediki viharban sok épületben keletke­zett kár és a trafóállomás is any- nyira megrongálódott, hogy a te­lepülésnek több mint a fele áram nélkül maradt. A kisújszállási képviselő-testület mindkét test- . vértelepülésnek 500-500 ezer fo­rint támogatást ajánlott fel a károk enyhítésére, a hibák kija­vítására. ■ Daróczi E. i

Next

/
Thumbnails
Contents