Új Néplap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-204. szám)

2011-08-15 / 190. szám

KOZELET A közéleti rivaldafénytől távol ünnepelte a 85 éves agg diktátor a születésnapját. Egy kivétel volt: A hűség szerenádja című koncerten kilenc ország énekesei és együttesei léptek fel s köszöntötték Castrót Havanna Kari Marx színházában. Közben öccse, Raul » vezényletével folyik az államszocialista rendszer „mai időkhöz igazítása" Kubában. Siker volt. Az utolsó napon is több tízezren látogattak ki a Szigetre. Még várni kell, amíg kiderül, a tavalyi 390 ezres nézőrekordot megdöntötte-e az idei rendezvény. (Annál kevesebben voltak az ellentüntetők: bár a Jobbikhoz kötődő csoport azt ígérte, akár ötezren is próbálhatják megbénítani a be­jutást, végül alig hetvenen voltak. Jegyet nem akartak venni. A kiabáló képviselő Zagyva Gyulát rendőrök vitték el, de ő élt mentelmi jogával.) Gyilkosok még szabadon? csepeli rémdráma Lehetnek segítőik a gyilkosságsorozat elkövetőinek HÍRSÁV Szétfűrészelték a szobrokat Budapesten elfogott a rend­őrség egy 41 és egy 34 éves férfit, akik leszerelték egy XI. kerületi park díszkútjá­nak vörösréz szobrát. Ép­pen fűrészelték szét a szob­rot, amikor rajtuk ütöttek. Breivik visszatért Utoya szigetére ANDERS BEHRING Breiviket visszavitték Utoya szigeté­re, bogy rekonstruálják a 69 áldozatot követelő ámok­futását. A norvég férfi go­lyóálló mellényben, vezető­száron mutatta meg, hol lőtt. A 32 éves szélsőjobbol­dali Norvégiát akarta meg­menteni az iszlámtól. Rendőrökre támadtak ír katolikusok az ír köztársasági Hadse­reget (IRA) támogató katoli­kusok támadtak egy 12 ez­res békés protestáns felvo­nulásra Londonderryben. Még előtte Molotov-kokté- lokat dobtak a protestáns szervezet központjára. Timosenko attól fél, hogy megölik A korábbi ukrán miniszter- elnök, lulia Timosenko at­tól fél: megölik a börtön­ben. Az exminiszterelnök mindezt még péntek éjjel mondta egy az EU által küldött megfigyelőknek. „A sztálinista mondás sze­rint a halott ember nem be­szél” - idézte Timosenko. Timosenkót nem engedik ki Már áprilisban is fogtak el a rendőrök olyan bűnöző­ket, akik kapcsolatban áll­nak a most leleplezett, ál­dozataikat élve eltemető csepeli uzsoráscsoporttal. A koronatanúnak azonban még így is féltik az életét, mivel nem tudni, van­nak-e a letartóztatottak­nak segítőik szabadlábon. Sztojcsev Iván Szigorúan titkos helyen, egy vé­dett házban bújtatja a rendőrség és a Baptista Szeretetszolgálat azt a férfit, akit néhány napja megpróbáltak élve eltemetni, ám megszökött. A 31 éves, ro­mán állampolgárságú, de erdélyi magyar, s már hosszabb ideje Budapesten élő férfit nem csak azért kell a nyilvánosságtól tá­vol tartani, hogy a traumát fel­dolgozhassa: attól tartanak, hogy a neki köszönhetően elfo­gott uzsorás-gyilkos csoportnak vannak még szabadlábon segí­tőik, akik veszélyesek lehetnek még rá. Fennáll annak a veszé­lye is, hogy a családja biztonsá­gával próbálnák zsarolni, ezért az anyja is védelmet kapott a baptistáktól. Szintén szoros őrizet alatt, ám kevésbé barátságos körülmé­nyek között, előzetesben van a megszólalt a gyilkosságsoro­zat leleplezése után Orbán Viktor is: a miniszterelnök az MTV szerint arra utasította Pintér Sándor belügyminisz­tert, hogy ellenőrizzék azokat a területeket, ahol hajléktala­nok élnek. A nyomozás jelen­legi állása szerint ugyanis fe­dél nélküli ember is érintett bűnsegédként az ügyben. letartóztatott csepeli bűnbanda három tagja, együtt három tár­sukkal, akiket még a tavasszal fogtak el kisebb bűncselekmé­nyek miatt. A Nemzeti Nyomozó Iroda azt közölte: néhány hónap­pal ezelőtt kaptak először infor­mációkat arról, hogy a Csepel északi részén lévő erdőben élő hajléktalanok közt kialakult egy csoport, amely, rablásokat, akár emberöléseket követ el. ritkaságnak számít egyéb­ként is, hogy olyan bűnügy­ben legyen ilyen nagy rend­őrségi eredmény, ahol haj­léktalanok az érintettek - emelte ki a Nemzeti Nyomo­zó Iroda is. Ők a a sérel­mükre elkövetett bűncselek­ményeket inkább egymás közt oldják meg a nyomozók szerint. A csoport feltételezett vezetője az a férfi (állítólag vele vádalkut kötött a rendőrség), akinek még a nemzetiségét is csak találgatni lehet, mert semmilyen hivatalos papírja nincs. Kezdetben arról je­lentek meg hírek, hogy szerb, ő maga macedónnak vallja magát, de az sem kizárt, hogy valójában szerbiai magyar. Felmerült olyan értesülés is - eddig nem cáfol­ták, amit lapunk is közölt szom­baton -, hogy a délszláv háború­ban a hírhedt Árkán csapataiban harcolt, ezt a feltevést erősíti az is, hogy ez a csoport temette el előszeretettel élve az áldozatait. Állítólag Belgrádból már 2008- ban jelezték, hogy valószínűleg Magyarországon bujkál, de ezt az információt még nem erősítet­ték meg. Nem tudni azt sem, kik voltak a csoport áldozatai, akik­nek a holttestét az erdőben meg­találták. A négy test azonosítása és a gyilkosságok időpontjának behatárolása a nyomozók követ­kező feladata. Csak Borsodban, Szabolcsban száz uzsoraügyben nyomoznak lelenleg 98 ügyben folytatnak el­járást uzsorások ellen, a legtöbb ezek közül Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyében zajlik - tájékozta­tott a távirati iroda. A közel száz ügy mintegy fele észak-magyar­országi: 27 eljárás folyik Borsod­ban, 20 Szabolcsban. A sikere­sen befejezett ügyek aránya már nem ennyire jó: a múlt hónap­ban például 9 eljárást fejeztek be, s ezek közül mindössze ket­tőben tudtak vádat emelni a fel­tételezett uzsorások ellen. Ötvenezres kölcsönre ötmilliót visszafizetni tizenkét év alatt - ez csak egy volt a példák közül, amelyeket az áldozatok megosz­tottak az MTI-vel. A Taktaközben az is előfordult, hogy baleset-biz­tosítással rendelkezőket arra kényszerítettek, vágják le az egyik ujjúkat. Nem ritka az sem, amiről Szabolcsból számoltak be: a fizetni nem tudó adóst eladják, vagy prostitúcióra kényszerítik a gyerekeiket. ■ Szír hadihajók is lövik a tüntetőket A hadihajókat is bevetette vasár­nap a szíriai kormány a tüntetők­kel szemben: a tengerparti Lata- kia városában a tankok mellett már a vízről is lőtték az ellenzé­kieket két hadihajóról. A civü ál­dozatok száma legalább hat, más hírek szerint húsznál is több. Tízezrek tüntettek Latakiában a kormány ellen még pénteken, ramadán idején, erre érkezett válaszul a külső megfigyelők szerint is brutális támadás. A vá­rosban a telefonszolgáltatás és az internet is alig működik, az újságírókat alig hagyják dolgoz­ni, emiatt bizonytalanok a hírek. Újabb lázadás tört ki Líbiában is: ez-Závíjában törtek előre a fel­kelők. Az ottani harc kulcsfon­tosságú, mert alig 50 kilométer­re van a fővárostól, márpedig ha elvágnák Tripolit a külvilágtól, nagy fordulat jöhet. ■ Sz. I. Figyelnek a hajléktalanokra Ulbricht pártfőtltkár bűne? berlin Hruscsov fia szerint nem az ő apja tehet a falról Fellángoltak a viták Németor­szágban a berlini fal építésének évfordulója kapcsán. Áz egykori keletnémet kommunista hatósá­gok ötven évvel ezelőtt - 1961. augusztus 13-án - kezdtek hoz­zá a Berlint csaknem három év­tizeden keresztül mesterségesen kettészakító betonépítmény lét­rehozásához. Neves amerikai történészek, köztük az egykori fő szereplő, a volt szovjet kommunista pártfő­titkár, Nyikita Szergejevics Hruscsov fia, az USA-ban élő Szergej Hruscsov és az egyik legnevesebb hidegháború-kuta­tó, Hope Harrison egyformán úgy tartja, a fal „Ulbricht fala” volt, azaz a fő felelősség az egy­kori keletnémet kommunista pártvezetőt terheli. Hruscsov szerintük csak „kénytelen-kel­letlen” adta beleegyezését an­nak felépítésébe. A főként a volt szovjet vezetőt elmarasztalók viszont azzal ér­veltek, hogy az építést - bár megtehette volna - Hruscsov mégsem akadályozta meg, még­pedig azért nem, mert az részét jelentette a Szovjetunió, illetve a keleti tömb egyenrangú elisme­rését célzó törekvéseinek. Az ak­kori időkből származó titkos szovjet dokumentumok egy ré­sze még mindig zárlat alatt van. Az igazsághoz azonban aligha­nem az a német történész áll a legközelebb, aki most azt nyilat­kozta: a nemcsak Berlint, de köz­vetve Németországot és a világot is kettéválasztó fal felépítéséért a felelősség Ulbrichtot és Hrus- csovot egyformán terheli. A hét végén Németország nemcsak a berlini fal, illetve a megosztott­ság áldozataira emlékezett, ha­nem azokra is, akik még mindig diktatúrában, szabadságuktól és alapvető jogaiktól megfosztva él­nek. Az áldozatok emléke Né­metországot arra kötelezi, hogy mindig és mindenütt kiálljon a szabadság és a demokrácia, a to­lerancia és az emberi jogok vé­delme érdekében, és fellépjen mindenfajta olyan - akár jobb-, akár baloldali - szélsőség ellen, amely diktatúrával fenyeget. ■ Önrendelkezés. Több száz kacéran öltözött nő vonult fel Berlinben, Frankfurtban, Münchenben és Hamburgban, sőt Washingtonban is, hogy a „prostik menetén” tiltakozzon a nemi erőszak ellen, s hogy jelezzék, a testükkel ők rendelkeznek. Fotónkon a transzparens szövege: „Az én testem nem a te csatatered”...

Next

/
Thumbnails
Contents