Új Néplap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-204. szám)

2011-08-13 / 189. szám

6 2011. AUGUSZTUS 13., SZOMBAT GAZDASÁG A Bl)X index 2011. augusztus 12-én 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2011.on.12. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás {%) Millió Ft Synergon ' 225 8,17 2 E-Star 8 650 5,48 69 CIG Pannónla730 4,73 16 Est Media 280 4,47 24 Richter 34 400 4,24 797 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változási*) Millió Ft TVK 2 350-6,00 3 Fotex 330-2,07 3 Émász 17 000-0,87 1 ANY 705-0,70 40 ORC 1620-0,30 1 A BUX index az elmúlt napokban 20600 20067 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 08.12.) Uj elszámolási ár MALMI BÚZA 2011. szeptember _______48500 TA KARMÁNYBÚZA 2011. szeptember 45500 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. szeptember 63800 OLAJNAPRAFORGO 2011. október 104 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. augusztus 12-én 1€ 1$ 1CHF — — * * * 273,65 Ft 192,44 Ft 249,70-1,30 Ft-0,48 Ft-11,82 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 08.12.) Vételi Eladási Budapest Bank 266,01 282,47 CIB Bank 262,93 284,85 Citibank 262,76 284,66 Erste Bank 266,20 281,54 FHB Bank 266,05 281,95 K&H Bank 265,68 280,98 MKB Bank 267,51 281,23 OTP Bank 266,42 280,08 Raiffeisen Bank 267,89 279,95 Van elég megújulóhulladék energetika Jó az agrárüzemek és a biogázgyártók kooperációja Bioüzemanyag-alapanyagok termelési költségének várható alakulása (ezer forint/GJ) Hazai forrásokból alapve­tően biztosítható lesz a biogáz-, biodízel- és bioetanol-előállítók 2020- ig tervezett gyártásának alapanyaga, bár a repce és a napraforgó vetésterü­letét növelni kellene a KPMG szerint. B. Horváth Lilla Alapvetően megfelelők a hazai adottságok ahhoz, hogy kielégít­sék a biogáz-, a biodízel- és a bioetanol-alapú energiatermelés növekvő alapanyagigényét 2020-ig - derül ki abból a tanul­mányból, amely a KPMG Ta­nácsadó Kft. vezetésével készült a Magyar Energia Hivatal meg­bízásából. A mezőgazdasági és egyéb hulladékok energetikai célú hasznosítása egyébként is egybeesik a kormány terveivel, ám fel kellett mérni, piaci oldal­ról mik a realitások. A hazai cégek tervei alapján 2020-ra 250 megawattnyi bio­gáz-tüzelésű kiserőmű létesül az országban. Feltéve, hogy e léte­sítmények meg is épülnek, ki­szolgálásukhoz hozzávetőleg 20 petajoule energiatartalmú bio­gáz-üzemanyagra lesz szükség. A KPMG felmérése szerint e mennyiség bőven rendelkezés­re áll majd, sőt, akár ennek a másfélszerese is. Szintén jó hír, hogy várhatóan nem lesz gond a gáz előállításá­hoz szükséges anyagok beszer­zési árával sem. Jelenleg ugyan­is a biogázüzemek a helyi piacok állati és élelmiszer-ipari hulla­dékaira építenek, amiért nem vagy csak keveset fizetnek. Hogy a biogáztermelők ártal­matlanítják a hulladékot, azzal jelentős kiadásokat takarítanak meg az agrárcégeknek. Mivel semmi nem szól a mezőgazdasá­gi vállalkozások és a biogázter­melők ezen együttműködése el­len, a KPMG nem is készített alapanyagár-előrejelzést. A biogáz-alapanyagok közül egyedül a silókukorica az, ame­lyet meg kell vásárolni. Viszont elvileg silókukorica nélkül is na­gyon jól meglehetnek a biogáz­termelők a többi, lényegében in­gyenes alapanyagforrás bősége miatt. Mindebből az is követke­zik, hogy jó eséllyel az alapanya­gokért sem alakul majd ki érde­VOGRAFIKA mi árverseny. Annak alapján azonban valamekkora mennyisé­gű vásárlás mégis lesz, hogy a jó gázkihozatal érdekében, vagyis a megfelelő alapanyagúik kialakí­tásáért ma is hajlandók fizetni a biogázüzemek. Jórészt épp siló- kukoricát vennének. Az elmúlt három év tapaszta­latai alapján s a termőterületek nagyságának változatlanságát feltételezve egy kisebb és egy na­gyobb terméshozammal számoló Mi éri meg, és mi nem A bioüzemanyagok alapanya­gának saját termesztése gaz­daságilag nem tűnik racioná­lisnak a gyártóknak - mond­ja Lengyel András, a KPMG tanácsadási vezetője. Részben a pluszköltségek miatt sem. AZ agrártermékek termesz­tésének évenkénti ingadozása 2012 2013 2014 2015 2016 forgatókönyvet vázolt fel a KPMG a hazai piac kilátásáról. A bio- etanol esetében mindkét változat azt a végeredményt hozta, hogy az előállításához szükséges, 2020-ra becsült 14 petajoule-nyi energia mindenképpen rendel­kezésre áll majd kukoricából és búzából is. A 2020-ra tervezett, 23 peta­joule energiaigényű biodízelgyár- táshoz azonban nem ígérkezik elégségesnek az a repce- és nap­miatt pedig a többletet értéke­síteni vagy raktározni kellene, s a hiányt külső forrásból pó­tolni. Ésszerűbb tehát az alap­anyagok piaci megvétele, szer­ződésekkel való lekötése, mert így valamenynyire csökkenthe­tő a piaci árak változásából adódó kockázat. 2017 2018 2019 2020 Forrás: KPMG raforgó-mennyiség, amekkora az alacsony termésátlagú forgató- könyv mellett várható. Ráadásul magas termésátlag mellett is csak kismértékű lesz a többlet. Ebből az következik, hogy növel­ni kell az érintett termőterületet a biodízel-előállítás majdani igé­nyének a kielégítéséhez. Az Agrárgazdasági Kutató In­tézet számítási metódusára ala­pozva a prognózis szerint 2020- ig mind a négy fő bioüzemanyag- haszonnövénynek nő az ára. Ezen belül a biodízel előállításá­ra alkalmas mezőgazdasági ter­mékek termelési költsége lénye­gesen magasabb, mint a bio- etanol gyártására alkalmasaké. Továbbá jelenleg a kukorica és a repce termelési költsége keve­sebb, mint a helyettesítő termé­keké, és ez a tendencia várható­an nem változik. Az elemzés alapján 2020-ig közel 80 százalé­kos áremelkedés várható mind­két termék esetében. A munkaadók sem akarnak kevesebb szabadságot Kifejezetten konstruktív, jó han­gulatú egyeztetés zajlott a mun­káltatók és a nemzetgazdasági tárca (NGM) között tegnap - mondta el lapunknak Dávid Fe­renc. A VOSZ főtitkára hozzátet­te: a munkaadók egyetértenek az­zal, hogy új munka törvénykönyv kell. „A jelenlegi tervezet irá­nyultságával is egyetértünk, való­ban jó az, ha a felekre, a szak­mákra, az ágazatokra bízza a tör­vény egyes lényegi kérdésekben a megállapodás megkötését.” A munkaadók nem vitatják a védett kor megmaradásának szükségességét, és nem kívánják a szabadságos napok számának csökkentését sem. Ezeknek a dol­goknak a megváltoztatása nagy felháborodást váltana ki a társa­dalomból, ez pedig nem lehet a cél - mondta el a főtitkár. Hang­súlyozta: olyan jogszabálynak kell létrejönnie, amely mindenki számára elfogadható, nem akar­ják a munkaadók sem, hogy a munkavállalók a törvényt egyfaj­ta cselédtörvényként éljék meg. Szeretnék, ha a kész szöveg nevesítené a megszűnt Országos Érdekegyeztető Tanács helyett létrejött Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot. Ez azért lenne fontos, mert nem szeret­nénk, ha a minimálbér kérdésé­ben a kormány a megkérdezé­sünk nélkül döntene - jelezte Dávid. A munkaadók javaslata az is, hogy a táppénz összegé­hez hasonlóan a munkáltató ál­tal fizetett betegszabadságra ju­tó kifizetést is limitálják. Ezt az is indokolja, hogy a keresőkép­telenség átlagos esetben nem haladja meg a három hetet, így lényegében a munkáltató állja ennek teljes költségét, lévén 15 napig a cég fizeti a dolgozót be­tegsége idején. További javasla­tuk, hogy - kizárólag a dolgozó kérésére - gyűjthetők legyenek a szabadságos napok, és korlát­lanul átvihetőek legyenek a kö­vetkező évre. Az NGM ígéretet tett a munkaadói javaslatok megvizsgálására. ■ Négy országban tilos a short A kifulladás jeleit mutatja az ipar az unióban is KSH Nálunk 1,4 százalékos a csökkenés - Visszaesett a hazai és a külföldi értékesítés is Az európai uniós tőkepiaci fel­ügyelet, az ESMA bejelentette, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Belgium pén­tektől betiltja tőzsdéin a nagy bankok, biztosítótársaságok és vállalatok értékpapírjaival a short (áresésre spekuláló határ­idős) eladási ügyleteket. Shortnál az eladónak nincs birtokában az értékpapír. Azért foganatosítják a tilalmat, hogy korlátozzák a hamis hírek ter­jesztése révén történő tőzsdei nyerészkedést. A görögök még hétfőn tiltot­ták be két hónapra az athéni tőzsdén bejegyzett részvények­re a határidős eladási ügyletek kötését. ■ A nyers adatok szerint 1,4 szá­zalékkal csökkent, a munka­naphatás figyelembevételével pedig egy százalékkal nőtt az ipari termelés júniusban az elő­ző év azonos időszakához viszo­nyítva, az értékesítések pedig mind idehaza, mind külföldön visszaestek. Ezekről az adatok­ról számolt be tegnap a KSH, amelynek részletes jelentése megerősítette a korábban már közölt előzetes számokat. A globális gazdaság lassulása nálunk is erőteljesen érezteti a hatását. Olyannyira, hogy az ipar termelése immár második ^ hónapja csökkent az előző hó- | naphoz (ezúttal májushoz) ké- 1 pest, igaz, a friss adatok szerint A számítógépgyártás is gyengélkedik, az export 26 százalékkal lemaradt csupán 0,6 százalékkal. Az oko­kat a KSH elemzése - a bázis- és munkanaphatás mellett - a kül­piaci kereslet csökkenésében je­löli meg. Márpedig a magyar gazdaságot eddig is a kivitel fű­tötte. Tény, az ipari export az év első hat hónapjában még így is 11,2 százalékkal emelkedett, jú­niusban azonban - éves össze­hasonlításban - már szerény visszaesést mutatott. Elsősor­ban a jelentős súlyú számító­gép, elektronikai és optikai ter­mék gyártása gyengélkedik, itt az exportértékesítés júniusban 26 százalékkal maradt el 2010 azonos hónapjától. Ráadásul e termékek külpiaci értékesítése immár harmadik hónap csök­ken. A járműgyártás még „tart­ja magát”, a kivitel itt 7,8 száza­lékkal nőtt. A belföldi értékesítés a nem túl acélos korábbi adatokhoz ké­pest is esik, júniusban 6,4 száza­lékos volt a mínusz éves össze­hasonlításban. A feldolgozóipar belföldi értékesítése pedig az idén először maradt el az egy év­vel korábbitól: júniusban 4 szá­zalékos volt a mérséklődés. Az elemzők által várt növeke­dés helyett az euróövezetben és az EU egészében is csökkent az ipari termelés júniusban, előb­biben 0,7, utóbbiban pedig 1,2 százalékkal. Májusban még 0,2 százalékkal bővült a termelés mindkét övezetben. ■ Kiss R. ■ Dávid Ferenc: Nem cse­lédtörvényt akarunk

Next

/
Thumbnails
Contents