Új Néplap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-204. szám)
2011-08-09 / 185. szám
12 ÚJ N ÉPLAP - 2011. AUGUSZTUS 9., KEDD A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Felejthetetlen kirándulás körutazás A Salgóvárból minden irányba gyönyörű a kilátás m ■ P mák Rfe, ■ gdEx _ íné 1 A vas-, acél- és üveggyártás egykori fellegvárában járva, a salgótarjáni bányamúzeum előtt a Jász-Nagykun-Szolnok megyeiek csoportja Tudjuk: minden egyén saját perspektívával nyit a világra Fókuszba kerül napjainkban az a törvényszerűség, mely szerint minden társadalmi rendszer csak akkor lehet stabil, ha alulról építkezik: az emberre, az egyénre, a családra, a munkára, az otthonra épít. Minden egyén saját perspektívával nyit ugyanis a világra, saját vonatkozásai és értelmezési keretet képvisel, saját értékelő rendszer és kritérium letéteményese. Önismereti tudástartománya, és egy másik ember ismereti tudástartománya perdöntő lehet viselkedése, munkája alakulásában. Mindez azonban jelentős mértékben függ attól, hogy az egyénnek és a csoportjának (családnak) ve- zet-e útja a személyes kultúrához, illetve hozzáférhet-e, elsajátít]'a-e az anyagi, szellemi, testi, lelki, erkölcsi stb. személyi kultúra meghatározott elemeit. Úgy mint a másokkal való együttműködést, az emberi kapcsolati, azonosulási, viselkedési, magatartási formákat, tulajdonságokat, családhoz, településhez, munkához, tanuláshoz való kötődést — elszakadást stb. A helyi közmunka végzése azért is értékes, mert egyúttal átmenete is lehet az értékteremtő munkához, az öngondoskodáshoz, az önmegvalósításhoz, a közben elsajátítható személyi kultúrához, a kis haza, a család boldogulásához. Bálint Sándor, Szolnok A használt tankönyvekből is lehet tanulni A tanévkezdés igen nagy terhet ró minden olyan családra, ahol iskolaköteles gyerekek vannak, illetve valamilyen képzésben vesznek részt a fiatalok. Gyerekkoromban fél áron vett, használt tankönyvekből tanultunk. Közülünk mégis sokan kerültek egyetemekre, főiskolákra, elismert szakemberekké váltak, többen közismert szereplői mindennapi gazdasági életünknek. Nem vagyok pedagógus, de úgy gondolom, a drága, tesztszerű, választási) lehetőségeket nyújtó munkafüzetek nem tanítják meg gondolkodni a gyerekeket. B. Jánosné, Szolnok A Szolnok Városi Klubok és Nyugdíjasok Érdekvédelmi és Kulturális Egyesületéhez tartozó 22 klub képviseletében negyvennégyen vettek részt egy - Jászberény, Hatvan, Salgótarján, Salgóvár, Somoskőújfalu, Ipoly- tarnóc, Szécsény-körutazáson. Alattyánhoz közeledve megtudhattuk, hogy a település nevezetes szülötte, Gecse Árpád, a Jászság festője keze alól 98 éves koráig 1600 festmény, és szobrok kerültek ki. Ezek egy részét emlékház őrzi a községben. Jászberény nevezetességeivel -Bun- dás-kút, volt Lehel Szálló, NádorNemrég jelent meg az Új Néplapban az a hír, hogy több hét után újra fogadják a csöppségeket Szolnok város bölcsődéi. Ez jó hír, hiszen az anyukák újra tudnak dolgozni. Néhány évtizeddel ezelőtt én is bölcsődébe vittem a még egyéves kort el nem ért gyermekemet. Fel is háborodtak a nagyszülők, hiszen akkoriban még inkább szokás volt a kicsi gyeroszlop, városháza — is ismerkedtünk, hallottuk, hogy a Jász Múzeum őrzi a híres Lehel-kürtöt, és hogy Déryné Széppataki Róza, a város szülötte emlékét emléktábla a Déryné utcában, valamint a sziget főbejáratánál szobor őrzi. A vas-, acél- és üveggyártás egykori fellegvárában, Salgótarjánban meglátogattuk a bányamúzeumot, ahol többek között működő muzeális gépek, valamint bányászok, bányalovak viaszfigurái mutatják az egykori munkát. Előtte még emlékparkot és 4x5 méteres nagyságú bámekkel három évig otthon maradni. A ’80-as évek elején fiatal házasként új szövetkezeti lakásunk kölcsönét, bútoraink részleteit is fizetnünk kellett, így hát nem maradhattam otthon: szükség volt az én fizetésemre is. A kislányom 9 hónaposán már kanállal evett, pohárból ivott, nem cumizott, így szerencsére nem okozott gondot az „átmenet”. Eleinte nekem is volt némi lelkiisnyászlakásokat láttunk. Salgó- bányán, az 1950-es évek egykori gyereküdültetési helyén, idősek napközi otthonát találtunk. A Salgóvárba érdemes volt „fel- pihegni”, mert minden irányba gyönyörű a kilátás a várból. A nap fénypontja az Ipolytar- nóc határában, a Kubinyi Ferenc által 1837-ben felfedezett páratlan őslénytani ritkaság, az elkö- vesült fatörzs megtekintése volt. A csarnokszerű épületben a több mint húszmillió éves ősvilági élet nyomai, a patakrendszerben akkor élt állatok dagonyateknői, ragadozók, madarak lábnyomai, meret-furdalásom, hogy ilyen piciként otthagytam a bölcsiben reggelente, de néhány nap múlva megnyugodtam. A gyerek szeretett ott lenni a kis barátok között, és a gondozónők rendkívül kedvesek, gyerekszeretők, lelkiismeretesek voltak, Igen tisztességesen végezték feladataikat. Gyermekem fizikai és szellemi fejlődésében semmilyen hátrányt nem szenvedett, hajdani erdőt alkotó növényfajok lenyomatai láthatók. A világon egyedülállónak nyilvánították ezt a kincsesbányát. A szépséges Nógrád kanyargós útjain, néhol az Ipoly mellett haladva láthattuk a Felvidék erdőségeit. A Szécsény fölé magasodó, láthatóan ferde Tűztoronyházat is láttuk. Nógrád régészeti, történelmi, természeti emlékeit őrzi a For- gách-kastélyban elhelyezett csodálatos múzeum. A kirándulás feledhetetlen, különleges élményeket nyújtott. Deák Jánosné, Szolnok sőt, szeretett ott lenni, mondó- kákát tanulgatni, játszani a pajtásokkal. Soha nem volt panaszunk a Szigligeü úti bölcsődére. Ezúton szeretném megnyugtatni tehát a leendő anyukákat, hogy ne féljenek a picinyeiket a gondozónőkre bízni. Úgy gondolom, ők mostanában is nagy- nagy szeretettel fogadják a gyermekeket. Sz. Z., Szolnok Családunk régen a rabkerti szolgálati lakásban lakott Érdekes és megkapó írásokkal lepi meg rendszeresen Szuro- vecz Pál a szolnoki újságolvasókat. Sose gondoltam volna, hogy egyszer valaki a rabkertről emlékezik majd meg az Új Néplapban. Örültem a legutóbbi „Visszatekintő” olvasásakor, mert apám, Pásztrai Ferenc a rabgazdaság megalakulásától 1937-ig a gazdaság vezetője, vagy kertésze volt. A rabkert szolgálati lakásában laktunk, bátyámmal itt, a Holt-Tisza partján nőttünk fel. Szép emlékeink maradtak, hisz a harmincas évekig igen kevesen laktak az akkori Almási- kertben, a Holt-Tisza part szinte érintetlen természet volt. A rabkertben a zöldségtermesztési munkán kívül teheneket és sertéseket is gondoztak, szintén a rabtartás költségeinek csökkentése miatt. 1937-ben szüleim miattunk, gyerekeik miatt adták fel ezt, az akkori idillikus környezetet, mert iskolába járásunk onnan nagy nehézségekbe ütközött volna. Apám 1918-tól a börtönnél dolgozott, 1953-ban mint szolgálatvezető alhadnagy ment nyugdíjba. Megbecsült igazságügyi alkalmazott volt, sajnálom, hogy nem érhette meg ezt a „Visszatekintőt”. Pásztrai György, Szolnok A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások — a levélíró hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával — szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. A szerkesztőség nem közöl olyan írásokat, amelyek megjelentetése törvénybe ütközik, gyűlöletkeltő tartalmú, sérti a személyiségi jogokat, az erkölcsöt és a jó ízlést. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az írásokat a zoltanne.szundi@ axelspringer.hu e-mail címre, illetve az Új Néplap 5001 Szolnok, Mészáros L. út 2. címre is várjuk. Olvasói vélemények találhatók még a SZ0U0N.hu internetes oldalon. Az anyukák nyugodtan dolgozhatnak gondozás A kicsi gyerekek márpedig szeretnek a bölcsődében lenni OvodatÖfténet. Jánoshida fennállásának 825. évfordulóját számos programmal ünnepelte a község. Ezek egyikeként több héten át látható volt az az óvodatörténeti kiállítás, mely során helyi, jászsági, országos mese- és szakkönyv-, valamint játékgyűjtemények darabjaival ismerkedhettek az érdeklődők. Vargáné Tóth Ilona, Jánoshida Kellemes és jó tapasztalatok a kórházakban A Hetényi Géza Kórházban kellemes tapasztalatokat szereztünk a II. Belgyógyászaton. Nagy szakmai tudással, türelmes, odaadó, lelkiismeretes gyógyítómunkát végzett mindenki, aki gyógyulásunkban közreműködött. Gulyás Istvánná és Szécsi Mihályné, Szolnok A jászberényi Szent Erzsébet Kórház betegeként több osztályon is megfordultam, és mindenhol törődést, odafigyelést tapasztaltam. Minden elismerést megérdemelnek az ott dolgozó orvosok, ápolók, és a személyzet minden tagja, akik nagy szakmai tudással, empátiával mindent megtettek gyógyulásom érdekében. Csőke József, Jászapáti A 2011-es Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Príma Díj döntőbe jutott jelöltjei SZAVAZÓLAP □ Bán János □ Mészáros János (magyar irodalom) (építészet és építőművészet) □ Kertész Marcella □ Pogány Attila (színház- és filmművészet) (sajtó) □ Szabó Imrefia Béla □ Erdős Hanna ® (képzőművészet) (népművészet és közművelődés) Dr. Horváth László □ Benedek Sándor \q) (tudomány) (zeneművészet) □ Béres Jenő □ Folláth János (oktatás) (sport) AUGUSZTUS 31-IG LEHET SZAVAZNI A JELÖLTEKRE A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Príma Prímissima Díj jelöltjeire augusztus 31-ig lehet voksolni. A szavazólapokat a VOSZ (5000 Szolnok, Óvoda út 2. szám alatt található) megyei irodájába, vagy lapunk szerkesztőségébe (5000 Szolnok, Mészáros L út 2.) kell eljuttatni. Szavazni kizárólag az Új Néplapban megjelent eredeti szavazólapon lehet. * f i t
