Új Néplap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-05 / 155. szám

2 ÚJ NÉPLAP - 2011. JÚLIUS 5., KEDD MEGYEI TÜKÖR Szelevényi szemétügy: egyre dagad környezetvédelem Egy levélből tudták meg az önkormányzatok, hogy idő előtt megtelik a lerakó A szelevényi hulladéklerakó eddigi története kunszentmárton Önkor­mányzata 1999-ben, 13 kistér­ségi önkormányzattal együtt, támogatások igénybevételével hozta létre Szelevény külterüle­tén a regionális hulladéklera­kót. Az érintett önkormányzat­ok megállapodtak abban, hogy a létesítmény és a hozzá tartozó földterület a beruhá­zásban részt vevő települések közös tulajdonába kerül, még­pedig a lakosságszámuk ará­nyában. A szigetelt aljzatú szilárdhul- ladék-lerakó alapterülete 32 ezer négyzetméter, befogadóké­pessége 280 ezer köbméter tö­mörített hulladék. A lerakó akkor mintegy félmilliárd fo­rintba került. 1999-ben még, az akkor rendelkezésre állt adatok alapján, évente 35-38 ezer köbméter - laza - hulla­dék beszállításával számoltak, s ez alapján akkor mintegy 35 évre kalkulálták a telep élet­tartamát. AZ INGATLAN és a telep 2007 februárja óta 14 település ön- kormányzatainak osztatlan kö­zös tulajdonában vám Kun­szentmárton, Cibakháza, Cső pa, Cserkeszőlő, Mesterszállás, Mezőhék, Nagyrév, Szelevény, Tiszafóldvár, Tiszainoka, Tisza- kürt, Tiszasas, Tiszaug, Öcsöd. A társulás gesztora a kun­szentmártoni önkormányzat. A több mint 7,7 hektáron fek­vő lerakó üzemeltetésére a tu­lajdonos önkormányzatok a budapesti székhelyű Remon- dis Kft. jogelődjével, a Reth- man Kft-vel kötöttek szerző dést. A vezetőnek feltett érdemi kérdéseink végeredményben érdemi válaszok nélkül maradtak A kialakult helyzettel kapcso­latban természetesen megkér­deztük a szelevényi lerakót mű­ködtető Remondis Kft-t is. A , cég igazgatójával, Szabó Péter­rel összesen öt kérdéskört igye­keztünk körüljárni, ám közülük csak egyben kaptunk érdemi választ Szerettük volna meg tudni, hogy a számításaik sze­rint pontosan mennyi ideig ele­gendő még a szelevényi lerakó kapacitása, miként azt is, hogy szerintük mi az oka az élettar­tam tízéves rövidülésének. Nem kaptunk érdemi választ. Meg kérdeztük azt is, hogy milyen módon képzelik a folytatást: egyfelől, milyen útját tervezik a bővítésnek, és megkezdték-e már a tervezést; másfelől pedig, hogy újra pályáznak-e az üze­meltetésre, ha jövőre lejár a szerződésük? Válasz erre sem született. Feltettük az önkor­mányzatok talán leggyakoribb kérdését is: milyen forrásból ter­vezik a bővítést? Válasz szintén nincs. Rákérdeztünk, miért nem foglalkoztak eddig a hulla­dék válogatásával, és miért nem végeznek komposztálást, hiszen így is csökkenthető a le­rakóra kerülő mennyiség. A vá­lasz: törekszenek a szelektív hulladék arányának növelésé­re, illetve bíznak „abban is, hogy ...az új jogszabályok olyan ösztönzési rendszert jelen­tenek majd, hogy a lerakásra kerülő hulladékokból... minél nagyobb arányban legyen hasz­nosítási, értékesítési lehetőség, és ezzel a lerakóba kerülő kom­munális hulladék mennyisége, aránya jelentősen csökkenjen”. - a tevékenységünket az en­gedélyekben foglaltak szerint vé­gezzük, s bár több telephelyün­kön, de országosan is, nehézsé get jelent a komposzt értékesítő se, forgalmazása, határidőre el­készül a komposztáló egység - tette még hozzá Szabó Péter. hát ennyi! Illetve, még valami: az igazgató elbüszkélkedett az­zal is, hogy a telepen bemuta- tő és oktatótermet alakítanak ki, ahol megismerhető a hulla­dék útja, akár környezetisme­reti órák keretében is. Az isko­lások és óvodások kicsiben és élőben is láthatják azokat a gépeket, rendszereket, amelyek révén tisztább, élhetőbb lehet környezetük. ettől persze még nem lesz ol­csóbb a szemétszállítás... L. Murányi László A szolgáltató múlt év végi levele még mást is tartalmazott - s ez alaposan meglepte a címzett tele­pülési vezetőket. Felszólítást, hogy az önkormányzatok szíves­kedjenek a lerakó körül szabad te­rületről, illetve a meglévő hulla­dékhalom - depónia - magasítá­sának engedélyeztetéséről gon­doskodni, hogy a fenyegető prob­lémát időben elháríthassák. A le­vél az üzémeltetési szerződésre hivatkozik, ami kifejezetten az ön- kormányzatokra testálja ezeket a feladatokat. A dolog azonban korántsem ilyen egyszerű. Történt ugyanis, hogy 2006 januárjától, egy éven át, amikor a szelevényinél jóval nagyobb kétpói hulladéklerakó át­adása csúszott, Szelevény fogadta be Szolnok és Abony és több ki­sebb település hulladékát is. A Re­mondis Kétpó Kft. korábbi infor­mációja szerint, mintegy 32 ezer tonnányi mennyiséget - Mi akkor megegyeztünk az üzemeltetőnkkel, hogy amennyi­ben beengedi a többletmennyisé­get, a befogadóképesség szűkülé­se miatt bekövetkező terhek, költ­ségek majdan őket fogják terhel­ni - emlékeztet Molnár Bálint, hamar a lerakó. Mi ragaszkodunk ahhoz, hogy legalább húsz évre biztosítva legyen az elhelyezés, hi­szen a térségből a tervezett ütem­ben folyt a beszállítás. A probléma tehát az: ki viselje a hamarosan szükségessé váló bővítés költségeit. A földkisajátí­tás, az engedélyeztetés és a beru­házás együttes cechjét. — Nemigen van itt az önkor­mányzatoknak annyi pénze, amennyi mindezt fedezni tudná - szögezi le Kiss Gábor mester­szállási polgármester. - Végig kell ezért gondolnunk minden es­hetőséget, hogy miként tudnánk Jókora érzelmi és üzleti hullámok gyűrűznek újabban a szelevényi hul­ladéklerakó körül. A 14 település hulladékát befo­gadó telep üzemeltetője, a budapesti Remondis Kft. nemrég arról értesítette az önkormányzatokat, hogy három éven belül megtelik a lerakójuk. Tíz évvel a tervezett idő előtt! egyúttal már a jelenleg méreg­drága szállítást is olcsóbbá tenni. Tovább bonyolítja a helyzetet az is, hogy jövőre lejár a Remon­dis Kft. Szelevényre vonatkozó hulladékszállítási és működteté­si szerződése. Ez számos más kérdést is felvet.- Az érintett önkor­mányzatoknak kell a kezükbe venniük a hulladéklerakó sor­sát! - vélekedik Mol­nár Bálint. Hozzáte­szi rögtön: a társult települések már több­ször is tanácskoztak az ügyről, és álláspontjuk teljesen egységes. — Vagy új szerződést kell kötni, vadonatúj, a települé­sek számára kedvezőbb feltételek­kel, vagy új szolgáltatót kell ke­resni, amelyik megújítja az együttműködést az önkormány­zatokkal — vélekedik Molnár Bá­lint. A most lejáró szerződés ugyanis féloldalas, szerintük az összes terhet az önkormányzatok­ra hárítja. A szelevényi objektumot tulaj­donló önkormányzat gesztora, Kunszentmárton polgármestere, dr. Czuczi Mihály úgy látja: siet­ni kell, mert az Ideiglenes megol­dást jelentő depóniamagasítás engedélyeztetése, valamint az új területek bevonása egyaránt idő­igényes folyamat.- Amikor a szerződést kötöt­tük a Remondis Kft. jogelődjével, szorított bennünket az idő - em­lékezik dr. Czuczi. - Most több időt kell szentelnünk a döntésre, és lényegesen kedvezőbb szerző­déses feltételeket szeretnénk ki­harcolni magunknak - mondta. Itt tart jelenleg a sze­levényi lerakó ügye. A vélemények egy dolog­ban megegyeznek: nem lesz egyszerű a folytatás! Dr. Czuczi Mihály: — Kedvezőbb szerződé­ses feltéte­teket sze­retnénk... A szelevényi telep hulladékdepóniáját 2006- ban bővítették utoljára, most legfeljebb már Öcsöd polgármestere, a Kunszent­márton Többcélú Kistérségi Tár­sulás elnöke. - Erről írásos nyilat­kozat van a kezünkben a cég ak­kori igazgatójától. Most mégis ránk akarja terhelni a költségeket és a feladatot. De más baj is van: a törvény előírja, hogy a lerakók­ra kerülő hulladékot válogatni, osztályozni kell. Szelevényben nincs ilyen előválogatás, pedig a szakemberek szerint ez is jelen­tős térfogat-megtakarítást ered­ményezne. Nem beszélve a szer­ves anyagok komposztálásáról. A Remondis igazából még meg sem mondta, hogy miért telt meg ilyen Hetekre csökken a várakozás adomány Szívultrahang-készüléket kapott a kórház Napelemek és szélgenerátorok keríilnek a tetőre Átgondolják a szolnoki állomás vágányhálózatát A karcagi Kátai kórházban évente 4500 szívultrahang-vizsgálatot vé­geznek. Eddig hat-nyolc hónap volt az előjegyzési idő, ez egy új gépnek köszönhetően egy-két hét­re csökken. A 23 milliós műszert tegnap adták át.- Örvendetes, hogy ezzel a mo­dern műszerrel gazdagodott a kór­ház — mondta Fazekas Sándor vi­dékfejlesztési miniszter.- A Szerencsejáték Zrt. révén alapítványunkon keresztül sike­rült megvenni a készüléket Kö­szönet érte! - mondta dr. Nagy Mi­hály főigazgató. - A legjobb hely­re került az adományunkból vásá­rolt készülék - jelentette ki Szent- pétery Kálmán, a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatója. ■ A készülékkel dr. Farkas Béla főorvos (balra) és dr. Nagy Mihály Aláírták a napokban a török­szentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnázium megújulóenergia­alapú villamosenergia-ellátásá- nak kiviteli tervét. A nap- és a szélenergia felhasználásával nyert villamos energia az iskola ellátásának 20 százalékát bizto­sítja majd. A beruházás közel 15 millió forintba kerül, melyhez 9 millió európai uniós támogatást nyert a város. Az EGYMI és a Bercsényi Mik­lós Gimnázium tetejére összesen 10 kW névleges teljesítményű be­rendezés kerül—írta a város hon­lapja. A szélgenerátorokat az EGYMI, a napelemeket a gimná­zium tetejére telepítik. A költsé­gek 20 év alatt térülnek meg. ■ Folyamatban vannak a páneuró­pai közlekedési hálózathoz kap­csolódó Szolnok-Szajol vasútvo­nal felújításának előkészítési munkálatai. A tervek szerint a kivitelezés 2013-ban indul. A be­ruházás kiterjed Szolnok állo­más korszerűsítésére is. E meg­határozó vasúti csomópont átter­vezése komoly feladatot jelent, melynek során újragondolják a vágányhálózat és funkcióinak szükségességét. Az állomáskor­szerűsítés tervezése a Szolnok és Szajol közötti szakasz tervezé­sével együtt indul, kivitelezés­ének kezdete azonban 2015-ben várható. A Szolnok és Szajol közötti 6,5 kilométeres szakaszon található hazánk egyik legnagyobb kétvá­gányú vasúti hídja a Tisza felett. A pályaszakasz felújításával pár­huzamosan megépül egy új ti­szai ártéri híd is a Tisza-híd és Szajol között, az árvizek gyor­sabb levonulása érdekében. Sza­jol állomás előtt, a vonalszakasz legmélyebb pontján ugyanakkor kétoldali árvizvédelmi gáttal vé­dik majd a vasúti pályát.- A felújítás nyomán az érintett szakasz alkalmas lesz az órán­ként 160 kilométeres sebességű szerelvények közlekedtetésére is, mihelyt egy másik projekt kere­tén belül kiépül az egységes vo­natbefolyásoló rendszer - mond­ta Loppert Dániel, a NIF Zrt. kom­munikációs vezetője. ■ 4 * í i A

Next

/
Thumbnails
Contents