Új Néplap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-30 / 177. szám
6 2011. JÚLIUS 30., SZOMBAT GAZDASÁG A BUX index 2011. július 29-én 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2011.07.29. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Estmedia 345 4,22 171 Richter 37 500 3,30 603 Mol 20 200 2,27 3199 CIGPannónia 842 1,32 9 MTelekom 543 1,11 336 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény ' Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft ORC 2 050-3,52 í TVK 2 820-2,75 2 FHB 853-1,15 9 Egls 18 300 00 o_ 11 0 E-Star 10 100-0,98 20 A BUX index az elmúlt napokban 22400 22200 Padlón a lakásépítések mélypont Az ingatlankínálat késve alkalmazkodik a kereslethez A HASZNÁLATBA VETT LAKÁSOK SZÁMA 28054 VG-GRAFIKA BÉT-áruszekció (forinl/tonna, 07.29.) Új elszámolási ár EUROBUZA 2011. augusztus 51100 MALMI BÚZA 2011. augusztus 51190 TAKARMÁNYBÚZA 2011. augusztus 47 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. szeptember 63 800 OLAJ NAPRAFORGÓ 2011. október 105000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. július 29-én 1€ 1$ 1CHF f f f 27Ö20 Ft 189,27 Ft 23647 +2,94 Ft +3,32 Ft +4,17 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 07.29.) Vételi Eladási | Budapest Bank 260,83 276,97 CIBBmk 258,39 279,93 Citibank 257,88 279,38 Erste Bank 261,95 ' 277,05 FHB Bank 261,34 276,96 K&H Bank 261,47 276,53 MKB Bank 261,79 275,21 OTP Bank 263,49 277,01 Raiffeisen Bank 263,95 275,83 Bő harmadával szűkült a lakáskínálat az idei első fél évben, az építési engedélyek száma pedig további lejtmenetet vetít előre. Még évek kellhetnek, míg megmozdul a szektor, állami beavatkozás nélkül pedig akkor sem lesz majd kirobbanó növekedés. Benke Dávid Az idei első fél évben 5585 lakásra adtak ki a hatóságok használatbavételi engedélyt, 35 százalékkal kevesebbre, mint egy évvel korábban - számolt be a Központi Statisztikai Hivatal. Bár a második fél évben rendszerint több átadás zajlik, az biztosnak látszik, hogy a tavalyi, 20 ezret valamivel meghaladó újla- kás-szám közelébe sem érünk idén. Az első fél évben kiadott építési engedélyek száma 5877 volt, a tizede annak, mint amit jobb években láthattunk. Utoljára 2007-ben volt a lakásátadások számában bővülés, azután először a kormányzati megszorító csomagok, a megszűnő támogatások, később pedig a válság miatt szűkülő hitellehetőségek miatt esett vissza az építési kedv. A lakásépítéseknek és az építési engedélyeknek több mint fele a közép-magyarországi régióban koncentrálódik. A fél év során használatba vett lakások száma a megyei jogú városokban esett vissza a legnagyobb mértékben, 41 százalékkal. A fővárosban és a többi városban átlagos mértékű csökkenés következett be. Budapesten csak harmadannyi építési engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. A községekben 25 százalékkal esett vissza a lakásépítés. Az előző negyedévhez képest már nem esett tovább a lakásépítés, ami annak jele lehet, hogy már a mélypont közelében lehet a folyamat - mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Nagyjából azon a szinten mozog most a piac, amit a készpénzes ingatlanvásárlók fenn tudnak tartani. A lakosság még mindig nagyon óvatos, legkorábban két év múlva várható, hogy elinduljon felfelé az épített lakásszám - a szakértő szerint. Földi Tibor, a Cordia Zrt. ingatlanfejlesztő cég vezérigazgatója szerint még jövőre is csökkenhet az átadások száma, az építési engedélyeké viszont már a mélyponton van. A lakásberuházó cég vezetője kiemelte, hogy 2008- ban és 2009-ben még nőtt Budapesten a kiadott használatbavételi engedélyek száma, mivel az ingatlankínálat lassan tud csak reagálni a keresletre. Sok külföldi és hazai ingatlan- fejlesztő ment csődbe az elmúlt években, így ma sokkal kevesebben is vannak, aki egyáltalán előállíthatnák ezeket a lakásokat. A vállalkozások az átadott lakások 40 százalékát építették, a saját célra épített lakások pedig 56 százalékot tettek ki. A sok ingatlanfejlesztő által szorgalmazott bérlakásépítés sem lendült fel. Földi szerint a szociális bérlakásokat sokkal érdemesebb használt lakásokkal megoldani, ami az ingatlanpiacot is felpezsdíthetné, miközben lényegesen olcsóbb lenne az új beruházásoknál. Az állam szerepét inkább a szabályozási környezet javításában tartaná fontosnak. Az uniós gyakorlattal szemben például a közterületi építések után nem igényelhető vissza az áfa, de sok fejfájást okoznak a beruházóknak a „hobbifellebbezők” is. Utóbbiakat akkor sem lehet felelősségre vonni, ha bebizonyosodik, hogy szándékosan, alaptalanul okozott kárt az építőnek. Földi azt nevezte a legnagyobb gondnak, hogy nincs egy kormányzati szerv, amelyik az építésügyet koordinálná. Ha lenne, akkor valószínűleg nem halasztódnának szabályozási tervek, amelyek hiányában egész kerületekben rendelhetnek el változtatási tilalmat. Az államnak a felújításokat is jobban kellene támogatnia - vélte Suppan Gergely. Ez a lakásszámot nem növelné, de az építőiparon sokat segítene, és csökkenthetné az energiafüggőséget is. Lakásépítés régiónként* Építési Használatbavételi Közép-Magyarország 2 942 2 972 Közép-Dunántúl 622 479 Nyugat-Dunántúl 778 458 Dél-Dunántúl 445 386 Észak-Magyarország 231 229 Észak-Alföld 438 540 Dél-Alföld 421 521 * ENGEDÉLYEK SZÁMA, DB FORRÁS: KSH Még mindig nettó hitelfelvevők a háztartások Az idén júniusban a háztartások az előző hónapokhoz hasonlóan forintban több hitelt vettek fel (a szezonálisan nem kiigazított adatok szerint), mint amennyit törlesztettek, azaz nettó hitelfelvevők voltak, míg devizában többet törlesztettek, mint amennyit felvettek - közölte tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A háztartások hitelállománya tranzakciókból eredően 21,9 milliárd forinttal mérséklődött, ezen belül a forinthitel-felvétel 16,9 milliárd forinttal haladta meg a törlesztéseket, a devizahitelek állománya ugyanakkor 38,8 milliárd forinttal csökkent. A tranzakciók nyomán a betétállomány 55,9 milliárd forinttal nőtt: 65 milliárd forint nettó forintbetét- elhelyezés és 9 milliárd forint nettó devizabetét-kivonás mellett. A lakáscélú forinthitelek havi szerződés állománya január óta folyamatosan emelkedik: a januári 11,4 milliárd forintról júniusra 19,8 milliárd forintra emelkedett. ■ Nem kerülhető meg az állami vadászvizsga Ezentúl nem vadászhatnak állami vadászvizsga nélkül azok, akik úgynevezett „gyorstalpaló” tanfolyamon szereznek bizonyítványt - áll a Vidékfejlesztési Minisztérium július 28-án életbe lépett rendeletmódosításában. A változtatásra azért volt szükség, hogy felkészületlenül senki ne kezdhessen vadászni. A tanfolyamrendszerű képzésben szerzett középfokú végzettség ugyanis csak elvben ad elegendő szakismeretet a szakemberek szerint. Ezért fontos, hogy ne lehessen kikerülni az állami vadászvizsga megszerzését. A rendeletmódosítás célja az is, hogy az üzletággá fejlődött tanfolyami vadászképzéseket felszámolja. A visszajelzések alapján több százan végeztek az állami vadászvizsgát megkerülő középfokú tanfolyamokon. Ezeken a képzéseken a hallgatók nem kaptak valódi felkészítést. A résztvevők szinte készen kapták a formális vizsgával záruló képzés alapján a bizonyítványt. ■ Szeptemberben kifizetik a fagykárokat termelők A kérelmeket legkésőbb augusztus 19-ig kell benyújtani Vetőmag: el kell fogadni a vizsgálatok eredményét Az idén tavasszal fagykárt szenvedett gazdálkodók támogatási kérelmeiket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) a honlapon közzétett formanyomtatványokon legkésőbb ez év augusztus 19-ig nyújthatják be - közölte tegnap a vidék- fejlesztési tárca. A támogatási kérelmeket a kárt szenvedett ültetvényterület elhelyezkedése szerint területileg illetékes megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szervéhez kell benyújtani. A szakigazgatási szervezet - a záradékkal ellátott - támogatási kérelmeket szeptember 5-éig továbbítja az MVH-hoz. A kérelmek elfogadásáról hozott döntést követően a támogatásokat szeptember 30-ig kifizetik. A májusi országos kiterjedésű fagyok több mint 32 ezer hektár ültetvényen 28-29 milliárd forintnyi kárt okoztak. A vidékfejlesztési tárca 1,27 milliárd forintos keretösszegű támogatása a fagy miatt ültetvényeikben 70 százalékos vagy azt meghaladó mértékben károsodott mezőgazdasági termelők kárenyhítését szolgálja. A termelők mielőbbi talpra állása érdekében maximum 20 éves lejáratú, kamat- és banki költségmentes hitel felvételére is lehetőség nyílik 8 milliárd forint összegben. További 4 milliárd forint jut a fagykárok mérséklésére az agrárkár-enyhí- tési rendszerből. ■ A májusi fagyok 32 ezer hektáron mintegy 28-29 milliárdos kárt okoztak A vetőmagvizsgálatot végző laboratóriumok várhatóan a jövő hónap elején kapják meg akkre- ditációjukat - mondta tegnap az élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára, Bognár Lajos. Az akkreditáció hiányát egyes, a GMO-szennyezett kukorica vetőmagok ügyében érintett cégek vetették fel, amelyek erre hivatkozva nem ismerik el a hivatalos vizsgálatok eredményét. Bognár szerint a laborok így is megfelelnek minden nemzetközi előírásnak, így az eredményeiket el kell fogadni. A minősítő laboratóriumok működésében, és eddigi tevékenységében semmilyen változás nem történt, azok a vetőmagmintákat továbbra is szakszerű módon vizsgálják. Az akkreditáció megújítására a kormányhivatalok megalakulása miatt került sor. A vizsgáló helyek a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) felügyelete alá kerültek. Emiatt változott a hivatal szervezeti és működési szabályzat. A Nemzeti Akkreditációs Testület döntésének okmányát még nem kapta meg az MgSzH, erre augusztus elején kerül sor. Bognár jelezte, a vizsgáló laboratóriumok minden további mintát szakszerűen meg tudnak vizsgálni. így azokat a repcemag-mintákat is, amelyeket a forgalmazók küldenek be a forgalomba hozatal előtt. ■
