Új Néplap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-28 / 175. szám
2 MEGYEI TŰKOR ÚJ NÉPLAP - 2011. JÚLIUS 28., CSÜTÖRTÖK Segítségre szorulnak a lelkisegélyszolgálatok Igen komoly problémával küszködnek a telefonos lelkisegélyszolgálatok, köztük a szolnoki is.- Szűkülnek a pályázati lehetőségek, a városi és megyei önkormányzati támogatás nélkül valószínűleg nem tudnánk működni- válaszolt megkeresésünkre Egedi Ilona, a Bizalom Mentálhigiénés Egyesület elnöke. - Sajnos az ország néhány településén már megszűnt a lelkisegélyszolgálat, mi egyelőre bizakodunk, hogy talpon tudunk maradni. Ehhez azonban szükség lenne központi támogatásra, hiszen az önkormányzatok forrásai is egyre szűkösebbek. Augusztus végén lejár a bérleti szerződésünk, nem tudjuk, lesz-e helyünk, ahol fogadni tudjuk a segélyhívásokat - jegyezte meg. A szolgálat megszűnése akár tragikus következményekkel is járhat. Hiszen gyakran érkezik hívás olyan emberektől, akik ön- gyilkosságot fontolgatnak. - A segítséget kérőkkel folytatott beszélgetésekkel kórházi ágyakat és kezeléseket váltunk ki. Huszonnégy órás szolgálatot látunk el, naponta tizenöt-harminc hívás fut be hozzánk. Mindennapossá váltak a krízishívások, holott korábban ezekre havonta egyszer volt csak példa. Statisztikáink szerint sajnos egyre több fiatalt foglalkoztat az öngyilkosság gondolata — fűzte hozzá Egedi Ilona. ■ B. B. Nagyon eltolták a fémtolvajok Kunmadarason Nagy mennyiségű vasat tolt egy kézikocsin az a két férfi, akiket egy rendőr vont kérdőre kedden délután Kunmadarason. A férfiak azt állították, hogy egyikük otthonában bontást végeztek, onnan származik a vas. A rendőr megtekintette az állítólagos helyszínt, ahol bontásnak nyoma sem volt. Ekkor újabb történettel álltak elő, mely szerint a repülőtér mögötti füves területen találták a vasanyagot. A két férfit előállították a rendőrségre, ahol rövidesen kiderült, hogy a fémet a repülőtérről bontották ki és tulajdonították el. Az ügyben a rendőrség bíróság elé állítást tervez. ■ Idegenként élünk Európában nyelvtanulás Aki teheti, külföldön pótolja be a hazai iskolai hiányosságokat '^SÍÍ^SSM Folytatás az 1. oldalról Reméljük, hazaérkezése után esélyesebb lesz az állásinterjún - tette hozzá az anyuka. Nem minden esetben ilyen rossz a helyzet Számos diák már a középiskolai évek alatt letesz legalább egy nyelvből középfokú vizsgát.- Angol tagozatos osztályba jártam általános iskolában és szerencsére nagyon jó tanárom volt. Azt követően szintén angol tagozaton folytattam tanulmányaimat a gimnáziumban, így nem volt kérdés, hogy a cél a középszintű tudásomat elismerő papír megszerzése még a felvételi előtt — magyarázta Nagy Sándor. A ma már harmincesztendős férfi főiskolás korában végül a felsőfokú nyelvvizsgát is letette. Ezt már azonban egy hónapos angliai tartózkodás után. - Durham megyében voltam és a helyi önkormányzatnál végeztem irodai munkát. Nagyon élveztem a négy hetet, sokat segítettek az emberek a szókincsem fejlesztésében és a kiejtésem csiszolásában - tette hozzá Nagy Sándor. A jövőben a tervek szerint csak nyelvvizsga birtokában jelentkezhetnek főiskolára vagy egyetemre a diákok. A középiskolai képzés keretei között megszerezhetnék a nyelvvizsga-bizonyítványt is — közölte az oktatási államtitkárság a hamarosan elkészülő nyelvoktatási stratégia kapcsán. Az államtitkárságon úgy vélik, a változtatásra megfelelő felkészülési időt hagy a törvény, a szándék az, hogy azokra a diákokra vonatkozzon, akik még el sem kezdték a középiskolát. Fontosnak tartják továbbá, hogy a szülők anyagi lehetőségeitől függetlenül, az iskolai képzésben szerezzenek nyelvtudást, illetve ezt igazoló nyelvvizsga-bizonyítványt a diákok. Sokan hiába szeretnék megszerezni a nyelvvizsgát, rajtuk kívül álló okok miatt nem megy. — A lányom felsőfokú nyelvvizsgát szeretett volna tenni - kezdte történetét egy szolnoki apuka. - A magnóhallgatás azonban szerintem tisztességtelen volt Azt kellett volna ugyanis megérteniük a vizsgázóknak, hogy a buszmegállóban egy részeg ember „beszél hozzájuk”, azt kellett volna lefordítani. Persze sikertelen lett mindenkinek a vizsgája, a következőre már be se iratkozott egyikük se emiatt - mondta el. Előfordulhat, hogy az itthon elsajátított tökéletes nyelvtudás birtokában sem mer az illető beszélni az , adott nyel- ' ^ ven. Valahogy nem jönnek nyelvére a szavak, tényleg idegennek érzi azokat így volt ezzel Székely Nóra is, aki németül tanult az iskolában. Tökéletesen Idegen nyelvet tanulók Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009/2010 Megnevezés Általános Iskolában Szakiskolában Gimnáziumban Szakközéplskolá Angol 16956 3178 7615 6505 Német(*) 5803 2487 5350 2464 Francia1063 219 * - NEMZETISÉGI NYELVOKTATÁSSAL EGYÜTT elsajátította a főiskola végére a fjfcv nyelv alapjait, de nem mert meg- M szólalni. - Miután megszerez- /) tem a diplomámat, úgy döntöttem, kimegyek bébiWsi * Sokaknak már most is alap a nyelvtudás molnár Júlia, a szandoszölősi AD Nyelvstúdió vezetője szerint sokan most is kötelezőnek vélik a nyelvvizsga megszerzését ahhoz, hogy bekerüljenek a felső oktatásba, hisz olyan magasak a ponthatárok, hogy tudják, e nélkül nem megy. -Akinél komoly a szándék a továbbtanulás terén, az úgy gondolom, már eddig is megszerezte a nyelvvizsgát Inkább arra leszek kíváncsi\ hogy a tervezetben azt írták- e, a középiskolákat is fel fogják készíteni erre - mondta el véleményét a szakember. A tanárok annyim magas óraszámban tanítanak, hogy nem biztos, el tudják viselni ezt a terhet - Ettől függetlenül egyetértek a tervezettel', hiszen manapság alap dolognak kell lennie egy nyelvvizsgának! Ha pedig valakinek külön nyelvtanfo- fyamra kellene járnia, de a szülő anyagi helyzete ezt nem engedi meg, ez sem lehet akadály. Nyári munkával a diák meg tudja keresni a tanfolyam áfát - fejtette ki véleményét Molnár Júlia. A magyarok és a britek a sereg hajtők idegennyelv-tudás terén. terkedni Németországba. Eleinte a háztartási eszközök nevei is nehézséget okoztak, de kilenc hónap múltán már azt is megtanultam, hogyan gondolkodjak németül — elevenítette fel a múltat Nóra. A huszonéves hölgy hozzátette, voltak nagyon nehéz pillanatok is a kinti munkában. Ám a kint szerzett barátai, a hozzájuk kötődő szép emlékek és a felszedett gyakorlati nyelvtudás kárpótolták mindezért. ■ Mátyus K.-Négyesi I. Sereghajtók vagyunk Európában az eurobarométer felmérése szerint Magyarországon csak a megkérdezettek 29 százaléka mondta, hogy képes társalgási szinten legalább egy idegen nyelven beszélni. Magyarország ezzel sereghajtó. Az élen viszont a luxemburgiak állnak, akiknek 99 százaléka mondta, hogy anyanyelvén kívül leg alább egy másik nyelven is elboldogul Az adatok szerint általában ott tudnak leginkább idegen nyelveket az emberek, ahol az ország pici és saját nyelve nem világnyelv. így a luxemburgiak mögött a litvánok és a máltaiak állnak a második-harmadik helyen (mindkét országban a lakosság 93 százaléka mondta, hogy beszél idegen nyelvet), a negyedikek a hollandok 91 százalékkal, az ötödikek pedig a lettek 90 százalékkal. Az Európai Unió átlaga a felmérés szerint 50 százalék. A nagy tagállamok közül a németeknél 62 százalékos, a franciáknál viszont csak 45, a spanyoloknál és az olaszoknál pedig 36-36 százalékos az idegennyelvtudás. A leginkább beszélt idegen nyelv az angol, EU-szinten 34 százalékos részesedéssel Mögötte a német következik (12 százalék), harmadik pedig a francia (11 százalék). Hétfőn nyitnak a bölcsődék szünet után Több mint ötszáz kisgyermek kezd új életet Végre fellélegezhetnek a kisgyermekes dolgozó anyukák: több hét szünet után hétfőtől újra várják Szolnok bölcsődéi a csöppségeket. Nyárra mind a nyolc tagintézmény bezárt, a közegészségügyi szabályok előírása szerint ilyenkor végzik az épületekben a nagytakarítást, a fertőtlenítést, a tisztasági festést és a legszükségesebb karbantartási munkákat. A Czakó úti bölcsődében pl. a szennyvíz-elvezető aknát tisztították ki, a Kolozsvári úti intézmény konyhájában csöveket cseréltek, a Gorkij úton tisztasági festést végeztek. Keskenyné Péntek Ágnes, az Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatóság igazgató-helyettesétől megtudtuk, az idei nyári munkáknak még nincsen vége. Az intézmény- fenntartó önkormányzat ugyanis egy elnyert pályázatnak köszönhetően 20 férőhellyel bővítette a Móra Ferenc úti bölcsődéjét, jelenleg a berendezéseket rakják helyre, takarítanak.- Bízunk benne, hogy a jövő. hét közepére végeznek az utolsó simításokkal is, így augusztus 8- án már egy teljesen kész, tiszta épületbe léphetnek be a gyerekek — mondta Keskenyné Péntek Ágnes. Az egyhetes késést úgy hidalják át, hogy a „mórás” picurok nyolcadikáig a Kolozsvári bölcsi- be járnak. Pont addig, amíg a „helyi” csemeték nyári szüneten vannak, ez nekik éppen egy héttel később kezdődött. A nevelésigondozási év augusztus 31-ig tart, a 3 évet betöltött „nagyböl- csisek” eddig maradhatnak második otthonukban, szeptember 1-én már az óvodában ismerkednek az új társakkal. S bár a bölcsődébe idén felvételt nyert picurok legtöbbje szeptembertől fog a kiválasztott intézménybe járni, vannak szülők, akik a beszoktatás kezdését már augusztus végére kérték. Ősztől egyébként ötszáznegyvenhárom kisgyermek próbálhatja ki a bölcsődei életet, a legfiatalabb közülük mindössze egyéves. ■ loó Zsuzsa Kispapok a kórházban. Szolnokon a Megyei Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézetben kórházi gyakorlatra nyolc kispap érkezett az Egri Hittudományi Főiskolából. A negyedik évfolyamos hallgatók dr. Faragó Artúr kórházi lelkész segítségével ismerkedtek a kórházzal és a kórházlelkészi munkával. Órák kérdése és kezdődik a parlagfűszezon Napokon belül megkezdődik a szenvedése annak a nagyjából 1,8 millió embernek, akik parlagfűre allergiások. Az allergén növény irtására több mint egy- milliárd forint gyűlt össze a lakosság adójának egy százalékos felajánlásából - mondta a Hvg.hu-nak Kelen Andrásné, a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület elnökhelyettese. Ezen felül a kormány a közmunkakeretből idén 400 millió forintot különített el erre a célra. A parlagfű-mentesítés Magyarországon mégis hosszú évek óta megoldatlan probléma. Becslések szerint a betegek 20 milliárd forint értékben szednek gyógyszert allergiájukra. ■
