Új Néplap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-04 / 154. szám
4 MENEDZSEROLDAL ÚJ NÉPLAP - 2011. JÚLIUS 4., HÉTFŐ Etikus hacker: a rablóból lesz a legjobb pandúr A hackertámadások növekvő száma egyre nagyobb biztonsági kockázatot és óriási költséget jelent. A vállalati és kormányzati mellett személyes adataink, bankszámlánk is célkeresztbe kerülhetnek. Nem véletlenül nevezte egy amerikai szaklap 2011-et a hackerek évének. Az informatikában is igaz, hogy rablóból lesz a legjobb pandúr. így hazánkban is elindultak már úgy nevezett etikushacker-képzések. A fenyegetettségek növekedésével egyre nagyobb az igény a felkészült biztonsági szakemberekre, akik a károkozók technikáit ismerve felkutatják az informatikai rendszerek sérülékeny pontjait, és lezárják a támadók elől a nyitott kapukat. Az ilyen szakemberek, az úgynevezett etikus hackerek iránt Magyarországon is növekszik az igény. Az etikus hackerekkel szembeni legfontosabb elvárás, hogy kiemelkedő, naprakész tudás birtokában legyenek, hiszen nap mint nap profi támadókkal kell felvenniük a ver- I senyt. ■ A pénzes zsák hava lesz az október Az idei esztendő különleges év - egy e-mailen terjedő levélke szerint. Abban a kínai Fen Shuira hivatkozva állítják, ez a pénz éve. Ha valaki a születésének évének két utolsó számát összeadja az életéveiteknek számával, amit idén betölt, akkor minden felnőtt esetében éppen 111 jön ki. Például: ha valaki 1957-ben született, akkor idén tölti be az 54. évét, az azt jelenti hogy 57+54=111. Idén a legkülönösebb hónap az október: öt szombat, öt vasárnap és öt hétfő van benne. Ilyesmi csak egyszer fordul elő 823 évenként. Ezért éppen ezeket az éveket nevezik pénzes zsákoknak. Béremelés paragrafus alapján kérdések Utánaszámoltunk, mennyivel kell kötelezően növelni a kereseteket Az átlagbérek alapján a kereskedelem az egyik terület, ahol a cégek többségét érinteni fogja a tervbe vett kötelező béremelés. Képünk Illusztráció. Jön az igazi bérkommandó! Erről szóltak a hírek az elmúlt hetekben, annak kapcsán, hogy jogszabály rögzítené a 300 ezer forint alatti kereseteknél a béremelést. De mit jelent ez a gyakorlatban? Teleki József „Az alacsony keresetű munka- vállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról” - ez a neve annak a képviselők által elkészített törvényjavaslatnak, amely kibőví- tené a munkaügyi ellenőrzések körét. Jövőre ugyanis, az adóváltozások hatását ellensúlyozandó, jogszabály mondaná ki a bruttó 300 ezer forint alatti keresetek nettó értékének megőrzését. Az ehhez szükséges béremelést pedig hivatalból kell majd vizsgálni minden egyes munkaügyi ellenőrzés során. Önmagában az elvárt béremelés elmulasztásáért nem kell bírságot fizetni. De a vállalkozást két évre kizárják a közbeszerzésekből, ez idő alatt állami támogatásban sem részesülhetnek, továbbá a nevük felkerül a munkaügyi hatóság honlapjára. Mindemellett súlyosbító tényezőnek számít, így más szabálytalanságnál a legsúlyosabb büntetést kell majd kiszabni. Hogy az elvárt béremelés mekkora összeget jelenthet majd, azt még nehéz megmondani. A javaslat előterjesztői úgy számolnak, hogy a vállalkozásoknak összesen 40-45 milliárd forintba kerülhet a bérkompenzáció. Ennél azonban a nyereségadó és az adminisztráció csökkentésével több pénz marad a cégeknél. A nettó béreket a személyi jövedelemadó változása, pontosabban a szuperbruttó és az adójóváírás mértéke befolyásolja. Az már eldőlt, hogy jövőre feleződik a szuperbruttó. Azaz az eddigi 27 százalék helyett 13,5 százalékkal kell megnövelni a munkavállaló adóalapját. Az adójóváírás változásáról azonban még semmit sem tudni. Az adójóváírás mértéke jelenleg a szuperbruttósított bér ló százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 12 100 forint. így a maximális adójóváírást jelenleg a legfeljebb havi bruttó 180 ezer forintot keresők tudják igénybe venni, bruttó 260 ezer forintos havi jövedelem felett pedig a lehetőség teljesen megszűnik. Amennyiben a jelenlegi adó-jóváírási szabáA fizetés nem kompenzáció, hanem ösztönző . nyereségadó a kis- és közép- vállalkozások többségénél nincs, vagy olyan alacsony a nyereség, hogy az nem kompenzálja a bérekre költött többletköltségeket - véli a VOSZ megyei elnöke. Dr. Lits József emlékeztetett rá, hogy Magyarországon 1993 óta nincs központi bérszabályozás. Helyette két évtizede a szabad béralku működik, melynek intézménye az az Országos Érdekegyeztető Tanács, amelyet meg akarnak szüntetni. KOMPENZÁCIÓRÓL LitS József szerint segélyeknél, nyugdíjaknál lehet beszélni, a béreknél nem. Ott ugyanis teljesítményt ismernek el, ösztönöznek. A kötelező bérszabályozás ezektől a lehetőségektől fosztja meg a munkáltatókat. lyok nem változnának és a minimálbér is változatlan maradna, a felezett szuperbruttóalapra való áttérés a változatlan bruttó jövedelem mellett jövőre átlagosan 3 százalékkal emelné a nettó jövedelmet. Ez azonban aligha valószínű: a konvergencia programban az állam a szuperbruttó fokozatos kivezetése miatti bevételkiesés pótlására jövőre 140 milliárd forintos megtakarítást irányoz elő. Ha ezt mind az adójóváírás csökkentésével szeretnék elérni, akkor a Bérkalkulátor.net számításai szerint a magánszemélyek havi bruttó 180 ezer forintos jövedelemig egységesen 4,5 ezer forintos adójóváírásra lesznek jogosultak, az ennél magasabb jövedelemmel rendelkezőknél pedig megszűnik az adójóváírás. Ebben az esetben a minimálbér nettó értékének megtartásához 12 százalékos emelésre lenne szükség. A bruttó 100 ezer formtot keresők esetében a kompenzálása 8,5 százalékos bérfejlesztést igényelne. Ez azonban a két véglet. Szakemberek azonban ez utóbbi, drasztikus adójóváírás-csökkentést éppen olyan valószínűtlennek tartják, mint annak változatlanul hagyását. Milyen hatása lesz az előírt emelésnek? Kiss tamás, azMcHale Hungária Kft ügyvezető igazgatója: - A kompenzálás az én értelmezésem szerint azt szolgálná, hogy ne járjon senki rosszabbul az adóváltozások miatt. Mi ezt a kompenzációt az adótörvények idei esztendőre érvényes módosítása nyomán is megtettük. Két részletben — tavaly novemberben és most áprilisban - emeltük azoknak az alkalmazottaknak a bérét, fizikai és szellemi munkát végzőkét egyaránt, akiknek csökkent volna a jövedelmük. Ez dolgozóinknak a kisebb részét, mintegy 15-20 százalékát érintette. A fedezetét pedig ki tudtuk gazdálkodni teljes egészében. sári Béla, a RoHzi Arbet Kft ügyvezetője: - Az egész most még csak egy gumicsont. Hiszen még semmi konkrétum nem ismert. Az biztos, hogy ha megszületik a jogszabály, akkor annak eleget kell tenni. Hogy milyen hatása lehet, az sok mindentől ßgg. így például, hogy mennyivel kell emelni a béreket, azt a cég mennyire tudja érvényesíteni áraiban, szolgáltatási díjaiban, vagy tudja-e a hatékonyságot növelni és így kigazdálkodni a többletköltséget. Ha egyikre sincs mód, akkor egy vállalkozásnak persze nem sok választása van, marad a létszámleépítés, ami viszont a szolgáltatás színvonalának rovására mehet. Le sommelier * Borpince * Le sommelier * Borpince * Le sommelier * Borpince * Le sommelier » Borpince * Le sommelier * Borpince * Le sommelier Mindent elsöprő rozédivat uralja lassan a hazai borpiacokat bor És üzlet Európában afféle mellékterméknek tekintik csak, míg a magyar fogyasztók nagy előszeretettel fogyasztják A június közepi, szolnoki Tiszavirág Fesztivál borutcájában, három napon át, mindenki meglepetésére, legnagyobb bőséggel a könnyű magyar rozéborok fogytak. Önmagában annyit megittak belőlük az ínyencek, mint amennyit a vörösekből és fehérekből együttvéve sem. Hát persze, forróság volt, mondhatják a kritikusok, és a rozé árai is „barátságosabbak”, mint az idősebb, testesebb (vörös és fehér) rokonaiké. Talán igaz is, de ez az igazságnak csak kisebbik szelete. Jól megfigyelhető ugyanis az utóbbi időkben, hogy Magyar- országon divatba jöttek a rozék. ' Ezt a divatot jól mutatja, hogy amíg a pénzügyi-gazdasági válság idején jelentősen visszaesett itthon a borfogyasztás, a rozéeladások minden évben nőttek. A válság előtti 30-35 liter személyenkénti éves átlagos mennyiség 28-30 literre esett vissza, de ezen belül a rozék évről évre 20 százalékkal javították a pozícióikat. A rozé ilyen fajta divatja speciálisan magyar jelenség. Nyu- gat-Európában és a nagy, tradicionális bortermelő országokban ez a borfajta csak afféle mellék- termék. Kékszőlőkből készítik, és azért a világos, rózsaszín árnyalat, mert a feldolgozáskor csak két-három órát hagyják a héjon érni, így csak kevés festékanyag kerül a borba. A rozé eredetileg alapvetően a francia- országi Provence-hoz kötődik, de a magyar borászok egy más icchnológia szerint 1 ■“ reduktív gy _________ pa lajl ^izás előli savat kellem' kapnak, holfok enyhén most a mindé; res szennák a borhoz, és ezzel borÉmlmú üdítő italt 12 százalékos alko- jtartásával. No, e énsavas rozét szé! ra, valami jellemző fantázianévvel: Bubi, Bugyogó stb. Ha a borászok kicsit hosszabb ideig, hat-nyolc órát „felejtik” a héjon mustot, egy sötétebb, de még mindig nem klasszikus vörösbor-fajta készül: a siller. A 'tik. A magyar ember éppen a színe miután, a att hívta a maga idejében a sillert piros bornak is. A második világháború után messze a legnépszerűbb borfajta volt Magyarországon, é^aflegjobb sillert az egykor hatalmasJiazai területeken termesztett szőlőfajtából, a magyar piáé! Szinte ^földárkából ik nagy pincészetnek Iván még i ű‘szítették*HSzenes járom tavasz című van rtiar piacon ilyen jellegű bo- operett egyik Vmlszövegében is megörökítette a kedvelt nedűt: „Az asztal tarkabarka, és rajta jó kadarka...” De vissza a rozés divathullámra. Sajnos nemcsak a felnőtt korosztályokhoz tartozó ínyencek isszák, hanem a náluk fiatalabbak is. A rozéfröccs bizony egyre elterjedtebb „kapudrognak” számít a fiatalok között, s egyre több fogy belőle a szórakozóhelyeiken is. Tegyük hozzá gyorsan: még mindig jobb, hogy ro- zéfröccsel kezdi az ivást a fiatal, mintha töményekkel indítana rögtön. Rovatgazda: Kolozsvári András bortanácsadó kardos tamás, bort szerető szolnoki vállalkozó: - A rozé a hosszú nyár esti beszélgetések bora. Frissít, felüdít, de nem lehet berúgni tőle. A rozénak már önmagában is van valami enyhe pezsgése, a borászok által hozzá adagolt szén-dioxid miatt, és ha még jó kis szódavizet is nyomunk hozzá, akkor az nagyon jó hangulatokat támaszt az asztaltársaságban. Nem véletlen, hogy újra divat lett a fröccs, különösen a beszélgetős férfitársaságokban.
