Új Néplap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-22 / 170. szám

ÚJ NÉPLAP — 2011. JÚLIUS 22., PÉNTEK MENEDZSEROLDAL Akkv-k digitális megújulását támogatják Az Új Széchenyi-terv kereté­ben hirdették meg a Digitális Megújulás Cselekvési Tervet, melynek célja a mikro-, kis- és középvállalkozások jövede­lemtermelő képességének erősítése azáltal, hogy az in­formációs és kommunikációs technológiai megoldásokat ha­tékonyan alkalmazzák. A ki­írás szerint 1 és 10 millió forint közötti támogatás érhető el, és összesen 10,8 milliárd forint áll rendelkezésre. , A pályázat keretein belül lehetőség nyílik többek között hardver- és szoftverbeszer­zésre, vállalati honlapok fej­lesztésére, webáruházak lét­rehozására vagy akár a szük­séges digitális készségek fej­lesztésére is. Fontos, hogy a megítélt for­rások a lehető leghamarabb el­jussanak a pályázókhoz. A vál­lalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatására hivatott pályá­zatok esetében mindössze 30 nap alatt megtörténik az elbí­rálás abban az esetben, ha nincs szükség hiánypótlásra, a támogatási szerződések pedig további 15 napon belül meg­köthetők lesznek. ■ L. Z. Szeptembertől megvásárolható az új egér Szeptemberben érkezik a Mic- : rosoft Explorer Touch Mouse : : egere. A készülék tartalmazza : a cég BlueTrack technológiá- • • ját, amelynek köszönhetően | • olyan felületeken is jól használ- j : ható, amelyen más egerek : nem működnek tökéletesen. A • • gyártó többi hasonló egeréhez j : képest mindenképpen újdon­: ság, hogy a rajta lévő érintésén- : zékeny „csík” nemcsak függő­leges, hanem vízszintes görge- : tésre is alkalmas. Ez lesz a cég : első olyan egere, amely — tér- : mészetesen a gyártó állítása szerint - akár 18 hónapig Is • működőképes egyeüen feltöl- : téssel. Az Explorer Touch : • Mouse szeptembertől lesz ; megvásárolható. ■ M. K. • Erősödő családi vállalkozások értékrend A közös cél az, hogy minél többet tanuljanak egymástól A Béres Zrt. is tagja a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesületnek. Képünk a cég szolnoki üzemében készült. Ahogy erősödnek Ma­gyarországon a családi tulajdonú vállalatok, úgy bővül az aktívan bő egy éve tevékenykedő Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesü­let (FBN-H) taglistája is. Az egyesületnek a családi tulajdonban lévő, hosszú távra tervező, és profitju­kat idehaza tartó vállala­tok lehetnek a tagjai. Laczi Zoltán Az egyesület csaknem 50 tagjá­nak az összesített hazai árbevé­tele meghaladja a 150 milliárd forintot, és mintegy nyolcezer embernek adnak munkát. Nagy múltú, megfelelő referenciával rendelkező, biztos lábakon álló családi tulajdonban lévő ma­gyar vállalkozások. —Az FBN-H tagvállalatai éves profitjuk mintegy 80 százalékát visszaforgatják a vállalkozásuk­ba, további fejlesztésekre, beru­házásokra költik - hangsúlyoz­ta Rudas László, a Felelős Csalá­di Vállalkozásokért Magyaror­szágon Egyesület elnöke.- Mindezek alapján jól lát­szik, hogy egyesülésünk nem pusztán egy öntevékeny szerve­zet, hanem komoly céljaink van­nak az érdekérvényesítés terü­letén, de komolyak a céljaink a kormánnyal való együttműkö­désben is, például ami a munka­helyteremtést illeti - tette hozzá. Kiemelt cél, hogy az egyesület által kidolgozott know-how vala­mennyi családi tulajdonú vállal­kozáshoz eljuthasson, ezért az FBN-H együttműködési megál­lapodást kötött többek között a Vállalkozók és Munkaadók Szö­vetségével, a Magyar Kereske­delmi és Iparkamarával, a Gyár­iparosok Országos Szövetségé­vel, valamint a Fiatal Vállalko­zók Országos Szövetségével. Ezen társszervezetek segítségé­vel tudja felvenni a kapcsolatot azokkal a családi vállalkozások­kal, amelyek különböző ipar­ágakat, vállalati méretet és mű­ködési struktúrát képviselnek.- A családi cégek kiemelt cél­nak tekintik egy jóval erősebb vállalkozói középréteg kialakí­tását, és ennek érdekében olyan javaslatokat, programo­kat dolgoznak ki, amelyek gya­korlati alkalmazásával a vállala­tok képesek lesznek megoldani a generációváltás okozta szer­vezeti és üzleti nehézségeket, és ebben remélhetőleg a kor­mányzattól Is segítséget kap­nak — jelezte az FBN-H elnöke. Az egyesület tevékenysége kapcsán Boross István, az Oá­zis Kertészet alapító-cégvezető­je elmondta:- Hosszú évek óta keressük azt a közösséget, amely a mi családi vállalatunkhoz hasonló értékrenddel működik és prob­lémákkal küzd. Az egyesület tagjai különböző tevékenysége­ket folytatnak, mások a családi és céges problémáik, de a közös cél, hogy hosszú távon teremt­sünk értéket, tanuljunk egy­mástól, összehozott minket. Ön szerint hasznos az FBN-H tevékenysége? szatmári György agrármér­nök, a kisújszállási Krystal AgróKft ügyvezetője: — Szükség van az ilyen civil szervezetekre. Mivel a munka­helyteremtés és -megtartás ma nagyon fontos kérdés, ezért előrelépést jelenthet, ha egy tradicionális vállalkozásokat tömörítő egyesület a kisebb gazdálkodókat is képviseli a különböző fórumokon. Csalá­di gazdálkodóként úgy látom, nekünk is hasznos lehet, ha más tevékenységet végzőkkel tapasztalatot cserélhetünk. Jó­nak tartom, hogy a szervezet segítené képzésekkel, progra­mokkal a családi vállalkozás­ban dolgozókat A tagok szé­les körű értékesítési, piacbőví­tési vagy akár pályázati ta­pasztalata hasznos lehet a ki­sebb gazdálkodóknak is. NÁDAS MIHÁLY, ű Szolnoki Nádas étterem tulajdonosa:- Az egyesület jeles tagjainak ismeretében, illetve a civil szer­vezet nemes céljairól tudva, fel­keltette az érdeklődésemet Job­ban meg kellene becsülni a fa­miliáris alapon működő, több nemzedéken átívelő cégeket A családra jobban építhet, többet profitálhat belőle a magyar gazdaság is, hiszen annak tag jai között, többnyire a nagyobb kölcsönös bizalom miatt erő­sebb és biztonságosabb a munka intenzitása is. A ma­gunk példáján keresztül az il­letékeseket bátran buzdítom, hogy állami szinten erősítsék és támogassák a nemzeten be­lül egykoron jól működő csalá­di vállalkozási modellt Középpontban az együttműködés fejlesztése A felelős Családi Vállalkozá­sokért Magyarországon Egye sületet kizárólag magyar tulaj­donú vállalkozások alapítot­ták. Az egyesület célja, hogy elősegítse a felelős családi vál­lalkozások létrehozását és működtetését azért, hogy az általuk felhalmozott anyagi és szellemi értékek hosszú távon hozzájáruljanak a családok, a vállalkozások és a nemzeti kultúra fejlődéséhez. Az egye­sület tevékenységének közép­pontjában a tulajdonos csalá­dok generációi közötti és azo­kon belüli együttműködésének fejlesztése áll. Az egyesület in­tegrációs, képzési, kutatási tá­mogatást nyújt, valamint elő segíti a tagok együttműködé­sét, tapasztalatcseréjét, érde­keik érvényesítését Olyan vál­lalkozásokat támogat, segít és integrál, amelyek célja a tár­sadalmi szerepvállalás, mun­kahelyek létesítése és fenntar­tása, a családi vállalkozási modell meghonosítása, fenn­tartása és fejlesztése. A támo­gatás képzési-kutatási, érték- és érdek-képviseleti, nemzetkö­zi és regionális együttműködé­si területeken valósul meg. Tagja a legjelentősebb hason­ló nemzetközi szervezeteknek, tagvállalatai között pedig a magyarországi szakmai szö­vetségek és tömörülések jó ré­szét üdvözölheti. A lényeg az, hogy a változás benned végre elkezdődjön mottó Egy jó vezetőből még jobbá vált azáltal, hogy egyensúlyt teremtett a munka és a magánélete között Korábban már leszögeztük: a bu­siness coach („bizniszkócs” — üzleti edző) nem azért van, hogy bizonyos problémás helyzetek­ben megmondja a jó megoldást, hanem hogy az ügyfelét segítse jiozzá a jó döntésekhez. Nemrég egy nemzetközi cég osztályvezetője választott üzleti edzőnek maga mellé. Nem tudta előre pontosan eldönteni, hogy mit szeretne elérni, de ha már a cége felajánlotta neki ezt a lehe­tőséget, akkor ki akarta próbál­ni. Mivel az üzleti edzés jövő- és célorientált folyamat, szüksé­günk volt egy aktuális célra. Az osztályvezető az első találkozá­sunkkor elmesélte, hogy meny­nyire elfoglalt, mert az új pozíci­ója mellett még építkezik is. Ez adta az ötletet egy rajzos „kóc- sing” eszköz bevetéséhez. Megkértem: képzelje el, hogy van egy kétszintes háza, ahol az alsó szint a magánéletét, a felső a munkahelyét szimbolizálja. Álljunk meg egy pillanatra! - szakított félbe. - Az nem lesz jó, mert az a ház nem áll meg, ami­nek az alsó szintje 20 négyzet- méter, a felső pedig annak ötszö­röse! Visszakérdeztem: talán bi­zony egyensúlyi problémák van­nak a munkája és a magánélete között? Rábólintott: igen. Megvolt cél: az egyensúly megteremtése. Azzal folytattuk, hogy köze­lebbről is megnéztük: a szimbo­likus alsó, családi szinten mek­Bozóki Márta kora a gyerekek szobája, mek­kora a hálószoba, amit a felesé­gével közösen használ, milyen nagy a nappali, ahol vendége­ket, barátokat, rokonokat fogad, és így tovább. Kiderült: a gyere­kek „szobája” elég nagy - ők ki­követelik maguknak a közös programokat-, de a párjával kö­zös „hálószoba” csak 12 négy­zetméteres, a valóságban nulla. Ez a terület az, amit a leginkább elhanyagol - szembesült a tény­nyel ügyfél. Összefoglaltuk beszélgeté­sünk első tíz percét. Egyensúlyi problémák a munka és a magán­élet között: ügyfelem életében 80-20 százalék a munka és a ma­gánélet aránya. A 20 százalék­ból 18 a gyerekeké, 2 a sporté, 0 a barátoké és 0 a feleségé. Az új „alaprajz” szerint 50 százalékra csökkenne a munka aránya. A másik félből 18 százalék marad a gyerekeké, másik tizennyolcat szán a feleségének, hetet a sport­nak és hetet a barátoknak. Rendben, de hogyan kezdjünk a megvalósításhoz? Hol van az a 30 százalék, amit le tudna építe­ni a felső, „munkaszinten”? Ä 80 százalék munkából negyvenet az értelmetlen tárgyalások visznek el, mondta az ügyfél. Csak ezt a 40 százalékot kellene tízre csök­kenteni, és már meg is lenne az, amire vágyom - fogalmazta meg a megoldást. Tisztáztuk: az esetek nagy szá­zalékában már a meghívó kézhez­vételekor tudja, hogy teljesen fe­lesleges elmennie a tárgyalásra, egy másik nagy százalékban pe­dig a megbeszélés első öt percé­ben derül ki ugyanez. Mi a nehe­zebb: el sem menni ezekre, vagy felállni és otthagyni? Közben fel­állni — szólt az ügyfél válasza. Megegyeztünk hát, hogy az elkö­vetkező héten kiválaszt egy ilyen, eleve értelmetlen megbe­szélést, és arra nem megy el. A következő héten már hárommal teszi ugyanezt, a harmadik hé­ten pedig minden ilyen alkalmat lemond. Nagy kihívás, de próbál­juk ki! - lelkesedett az ügyfél. A cég természetesen nem dőlt össze a változástól, ellenben egy jó vezetőből még jobb vezető vált az­által, hogy egyensúlyt teremtett az életében, a munka és a magánéle­te között. A coaching - az üzleti edzés — abban segített neki, hogy elindítsa az életében a változást Rovatgazda: Bozóki Márta üzleti edző

Next

/
Thumbnails
Contents