Új Néplap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-19 / 167. szám

4 A rendelő-korszerűsítés első üteme már elkészült az előzetes tervek szerint június 30-ig kellett befeje­ződnie az orvosi rendelő fel­újítási munkálatai első üte­mének. Némi csúszással ugyan, de a napokban bir­tokba vehetik azt az épület­szárnyat az egészségügyben dolgozók és a betegek, mely a teljes korszerűsítés egy ré­szét képezi. Túrkevei delegáció volt a lengyel Porabkában a 2004 óta meglévő testvér- városi szerződés kapcsán negyven fős túrkevei dele­gáció látogatott pár napra a lengyelországi Porabka vá­rosába, amely a 14 000 la­kost tömörítő négy település kistérségi központja. A ta­lálkozó apropóját a lengyel település városnapi rendez­vénysorozata adta, ahol a túrkevei delegáció kulturá­lis műsora is szerepelt a programok palettáján. A csoport ellátogatott Lengyel- ország katolikus zarándok- helyére, Czestochowara is, ahol a túrkevei Chorda-kó- rus rövid előadást tartott. Habfürdős parti volt a strandon A túrkevei strandon habfür­dős bált rendeztek aminap, ahol sokan kerestek hűsö- lésre alkalmas lehetőséget. Az esemény egyben remek kikapcsolódást is nyújtott a résztvevők számára. Utcagyűléseken tájékoztatják a helyieket A településen szokatlan módját választotta a képvi­selő-testület a lakossággal történő kapcsolattartásnak. Utcagyűléseken tájékoztatta a város polgármestere, dr. Szabó Zoltán az adott körzet lakóit a városban folyó leg­fontosabb eseményekről, be­ruházásokról. Az utcákban lakók elmondhatták problé­máikat, panaszaikat is, s ígéretet kaptak a megoldás mihamarabbi megkeresésé­re a város vezetőjétől. SZ0U0N.hu Olvasson további túrkevei információkat a SZOUON.li« hírportálon. Nagy Anita, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület munkatársa az egyetlen fennmaradt kevi malomban mesél a felújítási munkákról Mentőakciót indítottak helyreállítás Összefogással újítanák fel a régi szélmalmot Hosszú ideig, sok éven át úgy tűnt, végképp feledés­be merül Túrkeve egykori ékessége, a Molnár-féle szélmalom. A városban működő Nimfea Természet- védelmi Egyesület azonban elhatározta, megpróbálja megmenteni a település egykori látványosságát. Molnár Magdolna A Kisújszállás és Mezőtúr között haladók számára sokáig csak egy lepusztult, haldokló malom - vagy inkább maradvány - jel­lemezte Túrkeve hajdan volt ékességét, a Molnár-féle szélmal­mot. Sok éven át úgy tűnt, vég­leg feledésbe merül az épület, s vele együtt egy ősi mesterség mementója. Az utolsó pillanatban lépett szín­re az egyesület épületmegmen­tésre és felvirágoztatásra irányu­ló szándéka, sőt tettekre váltott erőfeszítése. A Túrkevének és környékének színfoltját képező malommentő akcióról Nagy Ani­ta, az egyesület munkatársa szá­molt be.-Túrkeve határában a 20. szá­zad elején még 12 szélmalom működött, mára hírmondónak csak a romos állapotban lévő Molnár-féle szélmalom maradt meg - vázolta a helyzetet Nagy Anita. - Nevét utolsó tulajdono­sáról, Molnár Kálmánról kapta. Fia, a Budapesten élő Molnár András nagyon örült az utolsó szélmolnárra emlékeztető épü­letmentésnek. A malom műszaki állapota olyannyira megromlott, hogy a hatóság életveszélyessé nyilvá­nította, működését megszüntet­te. Az épület megőrzése, hasz­nosítása kilátástalanná vált, álla­pota tovább romlott, a város pénz hiányában nem vállalkozott a rendbetételére. A Nimfea Természetvédelmi Egyesület és a Herman Ottó Ter­mészetvédő Kör ebben a re­ménytelen helyzetben fogott ösz- sze és dolgozott ki egy tervet az utolsóként fennmaradt túrkevei szélmalom megmentésére, azt remélve, hogy pályázati források bevonásával lehetőség nyílik az épület eredeti állapotának visz- szaállítására. Az adott helyzetben a túrke­vei önkormányzat sem látott le­hetőséget a szélmalom helyzeté­nek javítására, így reménykedve adta át a teret a zöldeknek. 2005 óta az egyesület vált a malom va­gyonkezelőjévé.- Sisa Béla, Kós Károly-díjas építész - aki többek között a kis­kundorozsmai, karcagi, kunhe­gyest szélmalmok felújításában is részt vett - készítette el a ma­lom három ütemben történő re­konstrukciójának kiviteli terveit - folytatta az eddig történtek is­mertetést Nagy Anita - Ez idáig két ütemet valósítottunk meg, a harmadik, talán leglátványosabb részre, a szélvitorlák felhelyezé­sére reményeink szerint hamaro­san sor kerül. Időközben felépült a molnárház, mely információs irodaként fog működni. A térség turisztikai szolgálta­tásainak, szálláshelyeinek, kul­turális, gasztronómiai program­jainak, rendezvényeinek napra­kész adatbázisával és idegenfor­galmi kiadványokkal várja a vá­rosunkba érkező látogatóka., Emellett pedig az épületben he­lyet kap a hagyományos gazdál­kodás tárgyi eszközeit, a faze­kas- és vesszőfonó népi kismes­terséget bemutató kiállítás és egy tájbolt is. A molnárház egyedi bútorzata Czupp Pál, kunhegyesi fafaragó népi iparművész műhelyében készült. Abban a tudatban vé­gezzük munkánkat, hogy a jövő megteremtésének alapja a múlt ismerete - zárta a régi szélma­lom rekonstrukciójáról szóló beszámolóját a természet-vé­delmi egyesület munkatársa, Nagy Anita. A turizmusfejlesztést szolgálják A szélmalom látogathatósá- ga, valamint a molnárház egyaránt a turizmusfejlesztést szolgálják. Egy olyan városké­pi jelentőségű épületegyüttes­sel is gazdagodott Túrkeve, amely méltó emléket állít a hagyományos gazdálkodás­nak és valamennyi fáradtsá­gos munkát végző hajdani szélmolnárnak. Cél, hogy a szélmalom és környéke hagyo­mányőrző programok helyszí­neként, népi kismesterség-be­mutatók, népművészeti alko­tótáborok megrendezésére al­kalmas közösségi térként funkcionáljon. Informatikai fejlesztés zajlik az iskolában A túrkevei Kaszap Njigy István Református Iskolában már a szeptemberben kezdődő új tan­évre készülnek a pedagógusok. Komoly, több mint tizenegy mil­lió forintos anyagi ráfordítást kö­vetően informatikai fejlesztés zaj­lik az iskola falai között. Digitális táblákkal látják el a tantermeket, hogy a tanulók a modern techni­kát alkalmazva még szélesebb körben szerezhessenek informá­ciókat, s alkalmazzák mindezt a sokoldalú tanulási folyamat so­rán. Az összeg lehetőséget bizto­sít még ezen felül, hogy projektor, notebook, s a tanulók által hasz­nálható személyi számítógépek álljanak rendelkezésre az új tan­év megkezdésekor. Ezekben a he­tekben zajlik az eszközök rend­szerbeállítása, valamint a taná- | rok felkészítése a módszertani re­form alkalmazására. ■ ÚJ NÉPLAP - 2011. JÚLIUS 19., KEDD Több település csatlakozott a kezdeményezéshez Túrkeve város vezetői gyakran hangoztatják, hogy a turizmus j fejlesztésére különösen nagy hangsúlyt kívánnak fektetni, eb­ben látják a város fejlődésének egyik lehetőségét Ezért — a kör­nyező települések bevonásával, együttműködésével - megalakí­tották az Alföldi Barangolások Térségi Turisztikai Egyesületet. Céljuk között - egyebek mellett - a természeti kulturális örökség védelemmel egybekötött haszno­sítása, az egyesületben dolgozók összefogása, integrálása áll. ■ A környező települések bevonásával, együttmű­ködésével — megalakí­tották az Alföldi Baran­golások Térségi Turisz­tikai Egyesületet. Önálló kutatási, tanácsadó, ok­tatási és kiadói tevékenységet is | folytatni kívánnak. Konkrét fel­adataik között található egy térsé­gi turisztikai interaktív informáci­ós bázis létrehozása is. A túrkevei kezdeményezéshez több telepü­lés is csatlakozott, s az alakuló ülé­sen döntöttek az alapszabály ki­dolgozásáról, melynek egyelőre a tervezete áll a résztvevő önkor­mányzatok, illetve turisztikai szervezetek rendelkezésére. ■ Uj munkahelyek jönnek létre Túrkevén foglalkoztatás Tizenhatan kapnak állá A foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetben lévő tele­pülésen örömre adott okot az a tény, hogy a megyében elsőként dr. Rezsőfi István, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Kor­mányhivatal Munkaügyi Köz­pontjának igazgatója és Soós Viktória, a pályázaton nyertes túrkevei cég ügyvezetője aláírta azt a szerződést, melynek hatá­sára 16 új munkahely jön létre a városban. A Nemzetgazdasági Miniszté­rium pályázatán, a Munkaerő­piaci Alapból rendelkezésre álló összegből, egészen pontosan 5 milliárd forintból 372 vállalko­zás nyert, ahol előnyt élveztek azok, amelyek jelentős számú új munkahelyen, jellemzően állás­keresők alkalmazásával valósít­ják meg a beruházást. —A vissza nem térítendő támo­gatás lehetőséget biztosít egy új gépsor beállítására, ezáltal nő a termelékenység és a foglalkozta­tás - hangsúlyozta a túrkevei cég ügyvezetője. Boldog István országgyűlési képviselő hozzátette, hogy to­vábbi két nyertes pályázat foly­tán a 16 új munkahely 26-ra bő­vül. Az eseményen jelenlévő dr. Czomba Sándor, foglalkoztatás­politikáért felelős államtitkár örömét fejezte ki, hogy a hátrá­nyos helyzetű település munka­helyteremtő kezdeményezése si­kerrel járt. m Dr. Rezsőfi István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mun­kaügyi Központjának igazgatója, valamint Soós Viktória, a nyertes cég ügyvezetője a napokban írták alá a támogatási szerződést Sokan keresik az amatőr időjóst a kánikulában A nyárban az a legjobb, hogy nincs benne tél. így kommentál­ta a túrkevei hó'ségrekord hírét egy helyi lakos. Az elmúlt négy év legmelegebb napja volt múlt héten Túrkevén a maga 39,1 fo­kával, de még így sem szárnyal­ta túl a magyarországi abszolút melegrekordot, a 2007-ben mért 41,9 fokot. Ezekben a napokban fokozott figyelem fordult a város ama­tőr időjósa, Hartvig József felé. A településen mindenki által ismert időjárás-figyelő napra­készen, sőt órára, percre ké­szen, folyamatosan figyeli a változásokat. 2006 óta ennek szenteli szinte minden idejét, különlegességszámba menő időjárási jelenségeket, viharo­kat is fotóz. Hartvig József elmondta, első­sorban a pillanatnyi időjárási vi­szonyok alakulásával kapcsolat­ban tud segíteni, jóslásokba nem bocsátkozik. Több olyan városi szabadtéri rendezvényen kérték már a segítségét, ahol kérdéses volt a szervezők számára a lebo­nyolítás biztonsága. Ismerősök is gyakran fordulnak hozzá időjá­rással kapcsolatos kérdéssel. Ő minden ilyen esetben azonnal vá­laszt ad, mint ahogy a mezőgaz­daságban dolgozók is számíthat­nak rá a permetezés időzítésekor. Egyetlen problémát a mérhetet­len mennyiségű adat tárolása, rendszerezése jelent számára. ■

Next

/
Thumbnails
Contents