Új Néplap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-15 / 164. szám
ÚJ NÉPLAP - 2011. JÚLIUS 15., PÉNTEK 3 KiSÚjSZálláS EGY HATVANHÁROM esztendős püspökladányi asszony a kezében tartotta pénztárcáját, amit két elkövető hirtelen kikapott kezéből, és elmenekültek a gyorsan megszerzett zsákmánnyal. A lopással okozott kár több mint harmincezer forint, közölte a rendőrség, mga Szajol MEGÉRKEZTEK az általános iskolába az önkormányzat által pályázaton nyert eszközök. Tizenötmillió forintot nyertek, ebből kilenc tanterembe szerelnek majd interaktív táblákat, melyeket oktatássegítő programokkal látnak el. Az elnyert összegből laptopokkal is ellátják az oktatási intézményt, ni Szolnok BETÖRŐK jártak egy asztalosműhelyben a Nagysándor J. úton szerdára virradóra, tájékoztatta szerkesztőségünket a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság. Csiszológépet, szalagfűrészt, lapszabász- gép-alkatrészeket, zárakat, vasaitokat és drótkerítést vittek el. A zsákmány több mint egymillió forintot ért. Az eltulajdonított holmiknak azonban nem sokáig örülhettek az elkövetők, mert gyorsan rendőrkézre kerültek. A három zagyvarékasi férfit előállították a rendőrségre, mga Szolnok SZERDÁRA virradóra öt garázst is feltörtek a Lovas I. úti garázssoron, tudta meg lapunk Szabó Zita őrnagytól, a megyei rendőr-főkapitányság sajtószóvivőjétől. A tolvaj a legtöbből vitt mindent, ami mozdítható volt, így például motorosdzsekit és -nadrágot, motorolajat, horgászfelszerelést, gázolajat, téli gumikat, szivattyút, gázpalackot, de még feszültségmérőt is. A lopással okozott kár megállapítása folyamatban van, tette hozzá Szabó Zita őrnagy, mga Tiszapüspöki a településen sokáig nem volt játszótér, mert a régi játékok nem feleltek meg az Európai Unió által előírt szabályoknak. A közelmúltban sikerült pályázati úton pénzt nyernie az önkormányzatnak, így összesen tízmillió forintból mintegy tizenkettő, tizenhárom elemből álló faszerkezetes játszóteret építettek a községben. Hét és fél millió forint volt ebből a támogatás, két és fél millió forint pedig az önerő, ni SZ0U0N.hu További települési hírek olvashatók a SZOUON.hu hírportálon. MEGYEI TÜKÖR Még tanulja szülei nyelvét X GYORSSZAVAZAS Még a misék is románul zajlanak lujzikalagor Bákó megyében, Bákótól, a megyeszékhelytől csupán 10 km-re fekvő település. Egyike azon Bákó környéki falvaknak, ahol az 195(Jes években magyar tannyelvű elemi iskolák működtek. Azért is fontos a keresztszülők program az ott élőknek, mert Lujzi- kalagorban többször is megfenyegették a szülőket, és a helyi elöljáró rávette őket, vonják vissza a magyar nyelv oktatására vonatkozó kérelmüket. A településen a pap is román, így a misék román nyelvűek. pártfogolt A csángó kislány Szolnokon is barátokra lelt ■ Mi a legnagyobb segítség a határon túli magyaroknak? A szolnoki Kossuth tér egyik kávézójában találkoztunk a minap Janku Annával, a tizenegy esztendős csángó kislánnyal, aki ezt a hetet „kereszt- mamájánál” tölti a megyeszékhelyen. Négyesi Ildikó — Három barátom van a táborban: Fanni, Niki és Dóri — meséli lelkesen a kislány. A napközi után, ha csak tudja, keresztanyjával együtt a strandon tölti a nap hátralévő részét., Ugyanis hiányoznak neki az otthon már megszokott természetes vizek. Moldvában gyakorlatilag soha sem volt magyar nyelvű oktatás, csupán 11 évvel ezelőtt, 2000-ben sikerült elindítani a ma is működő magyar anyanyelvi oktatási programot, melynek keretében ma már összesen huszonkettő településen van lehetősége a gyerekeknek őseik nyelvét tanulni. A Moldvai Csángómagyarok Egyesület a gyermekeknek tizennégy esztendős korukig tudja megszervezni a magyar oktatást szülőfalujukban iskolán kívüli foglalkozások keretében és állami iskolai keretek között is heti három órában. A keresztszülős kapcsolat azonban már messze túlmutat ezeken az egyébként igen fontos kereteken. — Lujzikalagor és a környékbeli települések valamikor teljesen magyarlakta települések voltak. Mostanra azonban teljesen elrománosodtak - magyarázta dr. Lengyel Györgyi. A keresztszülők program, melyet a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület szervez, 2000-ben indult el.- A program lényege az, hogy aki csatlakozik hozzá, az évente negyvenezer forintot fizet. Ebből az összegből biztosítják az általános iskolás korú gyermek számára az anyanyelvi oktatást - mondta a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetője. A támogatásból befolyt pénzből fedezik továbbá a tanári fizetéseket és az oktatási helyszín fenntartását. Szavazzon honlapunkon / ma 16 óráig: SZ0U0N.hu ÍV A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. ■ Anna negyedévente levelet ír a pártfogójának, hogy ezáltal is gyakorolja nyelvünket. — Öt testvérem közül négyen Olaszországban dolgoznak — mesélte Anna, aki apró termete és fiatal kora ellenére tavaly már az egyik külhonban élő testvérének gyermekére vigyázott. Ezért is maradt el akkor a személyes találkozás „kereszt- mamájával’’, dr. Lengyel Györgyivel, a megyei kormányhivatal vezetőjével, aki négy esztendeje vállalta az ő keresztszülősé- gét. A kapcsolat ennek ellenére nagyon is élő volt. Negyedévente levelet ír Anna a pártfogójáJanku Anna ezekben a napokban a megye- székhellyel és az itt élőkkel ismerkedik Anna, bár még picit nehezére esik minden gondolatát magyarul megfogalmazni, készségesen válaszolt kérdéseinkre. Mint azt megtudtuk, a tizenegy éves lány Moldvában, Lujzikalagor településen él a családjával. Azért, hogy ősei nyelvét megtanulja, hetente kétszer jár magyarórára, iskola- rendszeren kívüli oktatási formában. A kislány szülei még beszélnek magyarul, ám nagyobb testvérei már nem. Kérdésünkre, miszerint tanítgatja-e testvéreit a magyar nyelvre, nemmel válaszolt. A korkülönbség ugyanis elég nagy közte és testvérei között. szert tett. nak, hogy ezáltal is gyakorolja nyelvünket. Ebben az iskolai élményeiről és mindennapjairól számol be. A csángó kislány a többi határon túlról érkező gyermekkel együtt az elmúlt héten Csobán- kán volt táborban. Közülük tizenkettőnek van magyar kereszt- szülője, és ők maradhattak még egy hétig. An nát alig néhány napja, vasárnap hozta dr. Lengyel Györgyi a megye- székhelyre, amely elnyerte a kislány tetszését. S hogy mivel telnek a megyeszékhelyen Janku Anna napjai? Keresztanyja elfoglaltságai miatt délelőttönként a szolnoki napközis táborban tölti idejét, ahol nagyon jól érzi magát a kortársai körében. Már barátokra is ilWHI CSER GÁBOR PÉTER Hogy ne tűnjön el a magyar szó ha kérdezik tőlünk, anyaországi magyaroktól, hogy vagyunk, többnyire árad belőlünk a panasz. Kárhoztatjuk a sorsunk, a nekünk gáncsot vetőket, a főnökünket, a politikusainkat. Mi, akik magától értetődő természetességgel éljük meg, hogy körülöttünk mindenki magyarul beszél, elégedetlenek vagyunk a hellyel, ahová születtünk. Nagynak vélt problémáink közepette érdemes kimozdulni, legalább gondolatban megtapasztalni a határon túl rekedt és különösen a szórványban élő magyarok helyzetét, ahol, még ha a családban őrzik is a magyar nyelvet, az iskolában már csak az idegen nyelven szólhatnak. Ilyen helyzetben vannak a moldvai csángók, a valaha a székelyektől „elcsámborgott” népcsoport, akik más nációktól körbevéve félő, hogy elveszítik nemzeti identitásukat. Néhányan már tesznek azért, hogy Moldvából ne tűnjön el végleg a magyar szó, hogy saját életüket élhessék tovább az ottaniak. ACTi mondják, a moldvai csángók falvaiban még ma is el- képzelheteüen, hogy két ember szó nélkül menjen el egymás mellett. Ha többet nem is, két mondatot biztosan váltanak egymással a találkozók, megtudakolva, ki merre, mi járatban. A legudvariasabb megszólítás, ha „keresztanyának”, vagy „keresztapának” nevezzük beszélgetőtársunkat, függetlenül attól, van-e köztünk bármiféle rokoni kapcsolat, vagy egyáltalán ismerjük-e egymást. mi anyaországiak gyakorta hódolunk költséges hobbiknak. Díszállatot tartunk, csodaszép gépekkel vesszük körül magunkat, utazgatunk. Ezekhez képest elenyésző az az összeg, amivel segíthetünk egy csángó kisgyermeket abban, hogy büszkén vallja magát magyarnak. r Átvennék az iskolák működtetését oktatás A minap kapott erről levelet pár megyebeli önkormányzat A települési önkormányzatok egyik legnagyobb költségvetési tehertétele mostanában az oktatási intézményeik fenntartása. Az elmúlt hetekben levelet kapott néhány megyebéli önkormányzat, hogy az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ), megegyezés esetén, átvenné működtetésre a település iskoláját. Tiszabura képviselő-testülete már tárgyalt is az ügyről, fogadó- készséget jelzett vissza, és felhatalmazta Farkas László polgár- mestert a részletek ORÖ-vel közös kimunkálására. Farkas László elmondta: évente 30-40 millió forinttal kell az iskola költségvetését kiegészíteniük, és ez jelentős tehertétel. A levelüket már hetekkel ezelőtt elküldték az ORÖ-nek, de választ nem kaptak. Elmondta, arra nem sok esélyt lát, hogy az őszi iskolakezdésig megtörténjen a fenntartóváltás. Dr. Molnár György, Tiszabő csődhelyzet miatt kirendelt pénzügyi biztosa az ügyhöz kapcsolódva elmondta: úgy tudja, a képviselő-testület már februárban írt egy iskolafelajánló levelet az ORÖ-nek, amire végül elutasító válasz érkezett. De Tiszabőnek elemi érdeke lenne, hogy szabaduljon az iskolafenntartás többlet terhei alól, így majd újra levelet fogalmaznak, amiben újra felajánlják a működtetést. Tiszaroff önkormányzata lassan egy hónapja kapott levelet, hogy adná át működtetésre az iskoláját. A levélben azonban - tudtuk meg a község jegyzőjétől - semmilyen részletet nem közöltek a küldői, csak a polgár- mester válaszolt a megkeresésre. Kérte, hogy tájékoztassák a testületet az átadás-átvétel részleteiről, hogy érdemben tudjanak a kérdéssel foglalkozni. ■ Nem lepte meg őket a megkeresés- többségében hátrányos helyzetű gyerekeket oktatunk egy modell értékű programmal, így nem lepett meg bennünket, hogy az Országos Roma Önkormányzat bennünket is megkeresett-nyilatkozta lapunknak a szolnoki Hegedűs T. András középiskola igazgatója, dr. Csilléi Béla. Elmondta, hogy többször is tárgyalt az ORÖ elnöké vei, és ezeken a megbeszéléseken világossá vált: az önkormányzat olyan modell értékű programot szeretne, amellyel az eddiginél több roma fiatal szerezhet szakmát, érettségit Jelenleg a törvényi lehetőségeket keresik arra, hogy az iskola átkerülhessen az ORÖ-höz. Tömegsírt találtak. Pusztataskony határában a nagykunsági tározó csatornájának az építése előtt fővárosi és megyei régészek végeznek ásatást. Képünkön éppen egy tíz csontvázat tartalmazó lelőhelyet tár fel Ma- sek Zsófia (balról), valamint Király Ágnes doktorandusz.
