Új Néplap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-09 / 159. szám

2011. JÚLIUS 9., SZOMBAT KHHBHHMHBBBBM KÖZÉLET w iKflnnMnH Érdeklődő raportőrök jelentés Főleg az új alkotmányról kérdeztek az uniós küldöttek Jana Fischerovát és Kerstin Lundgrent, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése monitoringbizottságának raportőreit Navracsics Tibor fogadta Nem írtam alá szerződést, de pénzt követelnek ÉRVÉNYTELEN Olvasónk idős ember, aki az egyik kábeltévé-szolgáltatónál érdeklődött az árakról, de miután drágának találta a szolgáltatást, nem rendel­te meg. A szolgáltató azonban már behajtó cég által követeli tőle a több tízezer forintos tartozást. Az idős úr leveléhez mellé­kelve elküldte lapunknak a szolgáltató által megfogal­mazott hűségnyilatkozatot és szerződést, ezeket dokumen­tumokat ő nem írta alá. Ugyanakkor a szolgáltató sorra küldi neki a számlá­kat, mivel azonban az úr ezeket nem egyenlítette ki, már behajtó cég által is fel­szólította a fizetésre. Levélírónk panaszára a szol­gáltató azt válaszolta, hogy olvasónk aláírását „nincs módjában szakértővel meg­vizsgáltatni, mert a hamis aláírás ügyében nem érke­zett feljelentés”. Az úr azon­ban tagadja, hogy ő bármit aláírt volna. Jelen esetben olyan vitáról van szó, amelynek megoldá­sában csak egy harmadik, egy kívülálló segíthet. Mivel a hírközlési ügyek a Nemzeti Média- és Hírközlési Ható­sághoz (NMHH) tartoznak, hozzájuk lehet fordulni. Amennyiben a szolgáltató té­vedett, hibázott, akkor e hiba kijavítására a hatóság fel fogja őt szólítani. A panaszt az összes dokumentummal együtt az úr eljuttathatja központi elérhetőségükre: 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25. Levelezési cím: 1525 Budapest Pf. 75. Az úr lak­helyén, Pécsett pedig ez az NMHH ügyfélkapcsolati pont címe: 7624 Pécs, Alkot­mány u. 53. Felkeresheti továbbá a mé­dia- és hírközlési biztost, akinek kiemelt feladata a fo­gyasztói panaszok kezelése. Levelezési címe: 1525 Buda­pest, Pf. 75. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu A saját szemszögéből va­lamennyi párt megpró­bált reális képet festeni az ország állapotáról az Európa Tanács jelentéste­vőinek. Kérdés, hogy ki­nek hittek? Vég Márton Hamarosan kiderül, milyen han­gulati benyomást szereztek há­romnapos magyarországi ta­nácskozásaik során az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyű­lésének jelentéstevői (rapor­tőrök). A svéd Kerstin Lundgren és cseh Jana Fischerová rövid itt- tartózkodása során valamennyi parlamenti frakcióval, a házel­nökkel, az Alkotmánybíróság el­nökével, civilszervezetekkel és Navracsics Tibor miniszterel­nök-helyettessel is találkozott. Kritikát még nem fogalmaztak meg, csak kérdéseket tettek fel az új alkotmányról, a médiatör­vényről és a készülő sarkalatos törvényekről. „Elmondtam nekik, hogy a magyar alaptörvényből kirajzo­lódó közjogi szerkezet minden súlyos kritikánk ellenére nem kirívó európai összehasonlítás­ban” - közölte Schiffer András. Az LMP frakcióvezetője aggasz­tónak nevezte a kormányoldal hatalomfelfogását, amely „nem tűri a parlamenti hatalom korlátáit”. A jobbik finoman je­lezte, abban mindig van valami furcsa, ha külföldről igyekeznek beleszólni Magyarország bel- ügyeibe. Szerintük illett volna a 2006-os események kapcsán is hasonló módon fellépni. Az MSZP szerint a kormány­nak figyelembe kell vennie a néifSMlfcÖzi szervezetek bírála­tait. „Az európai értékek tiszte­letben tartása Magyarország ön­ként vállalt kötelezettsége, így azok számon kérése nem tekint­hető a belügyekbe avatkozás­nak” - fogalmazott Harangozó Gábor. A szocialista képviselő szerint bár a raportőrök jelenté­A kormány szerint a magyar EU-elnökség Európa-szerte el­ismerést váltott ki, és nem vé­letlenül örülnek oly sokan az új magyar alaptörvénynek. „Érthető az MSZP csalódottsá­ga, hiszen a magyar és a nemzetközi baloldal támadá­sa Magyarország ellen kudar­sének nincs jogi következménye, ha a kormány nem hallgat a kri­tikára - mint ahogyan nem hall­gatott az Európai Parlamentnek az új alaptörvényt bíráló, kedden Strasbourgban megszavazott ál­lásfoglalására -, akkor az az or­szág elszigetelődéséhez vezet, előbb politikai, majd gazdasági értelemben is. A KDNP is tárgyszerűnek és őszintének értékelte az Európa Tanács küldötteinek érdeklő­dését) Hárrach Péter frakcióve­zető elsősorban az egyházügyi törvényt ismertette, amelyről hétfőn szavaz a T. Ház. „Jottányit nem engedünk a magyar embe­rek akaratából” - szögezte le Szijjártó Péter. A kormányfő szó­vivője emlékeztetett arra, hogy volt olyan időszak, amikor dikta­cot vallott” - vélte Szijjártó Pé­ter szóvivő. Szerinte jó döntés volt a gödöllői Grassalkovich- kastélyt választani az esemé­nyek fő helyszínének. Az el­nökség költségei végül nem érték el a meghatározott kere­tet, százmilliós nagyságrend­ben maradtak el a tervezettől. túra volt Magyarországon, és mások akarták rákényszeríteni az akaratukat az országra, ez azonban „már nem az a világ”. Felhívta a figyelmet arra, hogy az EU szerződései védik a nem­zeti szuverenitásokat, és ki­mondják, hogy az alkotmányok elfogadása kizárólag nemzeti ha­táskörbe tartozik. „Büszkék le­hetünk az alaptörvényünkre, mivel olyan fontos európai alap- értékeket véd, mint a nemzet, a család, az emberi méltóság és a szabadság” - fűzte hozzá. A kormányzati döntéshozatal nyáron sem szünetel, tehát ma­rad az eddigi feszített tempó. Év végéig 164 törvényjavaslat, hatá­rozat és rendelet megalkotása szerepel a kabinet napirendjén, ezek között van a Széli Kálmán- terv végrehajtásával összefüggő döntések, a 2012. évi költségve­tés, illetve számos, az új alaptör­vényhez kapcsolódó sarkalatos törvény megalkotása. Ma dönt például a Fidesz elnöksége ar­ról, miként szervezzék át a bíró­sági intézményrendszert. A kor­mány már az alkotmányozás előtt eldöntötte, hogy megrefor­málja a 14 évvel ezelőtt kialakí­tott szerkezetet, elsősorban az­zal a szándékkal, hogy felgyor­sítsa az ítélkezést. Kudarcot vallott a támadás? 7 Rogán is puhítana a hamburgeradón MÉG A ZÁRÓSZAVAZÁS előtt újabb pontokon enyhítenék a hamburgeradóról szóló törvényjavaslatot. Rogán Antal fideszes képviselő azt javasolja, ne kelljen adót fizetni a házhoz szállí­tott levesek, mártások után, és a korábban terve­zett 500 forint helyett 400 forint legyen az ételízesítő kilónkénti adója. Ismét nemi erőszak miatti vizsgálat DSK-nál előzetes euárást indított pénteken a párizsi ügyész­ség Dominique Strauss- Kahn ügyében, aki ellen erőszak kísérlete miatt Tristane Bánon francia író­nő feljelentést tett. A 32 éves nő azt állítja, hogy a Nemzetközi Valutaalap volt vezérigazgatója 2003-ban meg akarta őt erőszakolni. Ezrek vonulnak a békemeneten TÖBB MINT HÉTEZER ember vágott neki tegnap annak a háromnapos békemenet­nek, amellyel megemlékez­nek az 1995-ös srebrenicai tömegmészárlás áldozatai­ról. Az idei immár a hete­dik megemlékezés a bosz­niai muzulmánok július 11-i gyásznapja alkalmából. Berlusconi 2013-ban már nem próbálja meg SZÁMOS TALÁLGATÁS Után Silvio Berlusconi hivatalo­san is bejelentette: közel húsz év után nem ő lesz a Szabadság Pártja olasz jobbközép erő miniszterel­nök-jelöltje 2013-ban. Berlusconi helyét a 41 éves Angelino Alfano, volt igaz­ságügy-miniszter veszi át. Berlusconi nem indul újra Már tüntetésre készülnek a közmédiumok dolgozói Főleg a Duna Televíziónál folyta­tódott tegnap a felmondás előtti előzetes értesítések átadása az elbocsátandóknak. Az MTV-hez hasonlóan a Duna TV kulturális műsorai munkatársainak nagy részét elküldték. „A Médiaszolgáltatás- támogató és Vagyon­kezelő Alap (MTVA) szinte teljes egészé­ben lezárta a csoportos létszám- leépítésről szóló előzetes értesí­tések átadását” - mondta Cser­háti Ágnes. Az MTVA szóvivője szerint a 3063 munkavállalóból 2100 találkozott a munkahelyi vezetőjével. Háromnegyedük szerződésmódosítást, negyedük az elbocsátásáról szóló előzetes értesítést vett át. Hangsúlyozta: a négy közmédium összevoná­sával kialakult párhuzamossá­gokat számolják fel az elbocsátá­sok által. „Örököltünk olyan gaz­dasági anomáliákat, amelyeket rendezni kell” - fo­galmazott Cserháti. Az érdekképvise­letek szerdán de­monstrációba kez­denek, az elbocsátás újratárgya­lását követelve. A Közmédiumok Szakszervezeti Tanácsa szerint megalapozott az életkor szerinti diszkrimináció gyanúja az elbo­csátásokkal kapcsolatban, hi­szen a munkavállalói részarány­nál lényegesen több 50 év felet­ti dolgozót érint a leépítés. ■ ■ Cserháti: Gaz­dasági anomá­liák rendezése. Kulcsrakész. Fazekas Jánosné, Fazekas Alexandra és Fazekas János áll új, a devecseri lakóparkban lévő 92 négyzetméteres családi házuk verandáján. Kolontár után Devecserben is megkezdték a beköltözést új otthonaikba a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófa károsultjai, a lakóparkban eddig tizenegy családnak adták át házuk kulcsait. Csak harmincperces órák az alsó tagozatosoknak? A végéhez közeledik az új közok­tatási törvény koncepciójának a kidolgozása, és az oktatási ál­lamtitkár reményei szerint leg­később októberben a parlament elé kerül a tervezet. „Nincs rea­litása az őszi pedagógussztrájk­nak” - hangsúlyozta tegnap Hoffmann Rózsa. A tervek sze­rint megmarad a jelenlegi fenn­tartói szerkezet, de az állam lesz az intézmények valódi gazdája. Új elemként lép be a központi bérfinanszírozás, így az ország minden egyes pontján ugyanazt a fizetést kapják meg a pedagó­gusok. A heti 40 órás munkaidő 80 százalékát, 32 órát kell majd az iskolában tölteniük a tanárok­nak, tanítóknak. „A tét az, hogy akarnak-e élet- pályamodellt jobb fizetésért, né­mileg keményebb munkafeltéte­lekkel, vagy maradjon minden a régiben” - mondta Hoffmann. Szerinte szó sincs arról, hogy 30- 40 ezer pedagógus utcára kerül­ne. A tanítás hatékonysága ér­dekében az iskoláknak lehetősé­gük lenne akár 30 perces órák megtartására az alsó tagozaton. „Tiltakozunk minden olyan tö­rekvés ellen, amely a munkater­hek növelésére irányul, ugyan­akkor az elfogadható, ha a diá­kok számára a közoktatás azo­nos hosszúságú tanév keretében több tanítási órát nyújtana” - kö­zölte a Pedagógusok Demokrati­kus Szakszervezete. ■ * * i

Next

/
Thumbnails
Contents