Új Néplap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-04 / 130. szám
ÚJ NÉPLAP - 2011. JÚNIUS 4., SZOMBAT T R I A N O N—1 92 0. JÚNIUS 4. A nemzeti „Hiszekegy” (részlet) Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ez az én vallásom, ez az én életem, Ezért a keresztet váiiaimra veszem, Ezért magamat is reá feszíttetem. Szeretném harsogni kétkedők fülébe, Szeretném égetni reszketők leikébe, Lángbetűkkel írni véres magyar égre: Ez a hit a fegyver, hatalom és élet Ezzel porba zúzod minden ellenséged, Ezzel megválthatod minden szenvedésed... (Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna: Magyar hitvallás („Hiszekegy”) Feldarabolt ország és nemzet A történelem hordaléka elhallgatás Generációk nőttek fel a nemzetgyász ismerete nélkül MAGYARORSZAG AZ ALABBI TERÜLETEKET VESZÍTETTE EL:-Erdély, a Partium, a Bánság keleti része és az Alföld egy része Romániához került;- A Felvidék, a Csallóköz és Kárpátalja Csehszlovákiához került;- Horvátország, a Szerémség, a Bácska és a Bánság nyugati része, valamint a Muraköz az újonnan alakult Szerb-Hor- vát-Szlovén Királyság (későbbi neve Jugoszlávia) része lett;- Az Őrvidék Ausztriához került;- Szepes és Árva megye egy részét Lengyelország kapta meg.- Fiume Olaszországhoz került A békeszerződés eredményeképpen a Magyar Királyság elveszítette terű leiének több mint kétharmadát (az ország területe 282 ezer km2-ml 93 ezer km2-re csökkent). A MAGYAR NEMZETISÉGŰEK IF1FK- SZÁMA AZ ELCSATOLT TERÜLETEKEN AZ 1310-ES NÉPSZÁMLÁLÁS ALAPJÁN:- Felvidék (ma Szlovákia): 884 ezer fő- Erdély (ma Románia): 1 millió 662 ezer fő-Vajdaság (ma Szerbia): 420 ezer fő-Kárpátalja (ma Ukrajna): 183 ezer fő- Horvátország: 121 ezer fő -Muravidék (ma Szlovénia): 21 ezer fő- Felsőőrvidék (ma Ausztria): 26 ezer fő ■ Gyerekkori emlékeim közé tartozik egy idős házaspár képe. Szathmáry István Abban a városban laktak, ahol felnőttem, iskolába jártam, s kettejük közül a férfi tanítóm is volt így kerültem néhányszor hozzájuk, s mindig kicsit furán éreztem magam otthonuk falai között. A polgári létre jellemző bútoraik, képeik, könyvekkel teli polcaik, szebb napokat látott elegáns ruháik kiáltó ellentétben álltak azzal az alacsony, szűkös, hátsó parasztudvari épülettel, ahol napjaikat töltötték. Nem igazán értettem a dolgot, hisz amúgy nem nagyon különböztek a többi tanárcsaládtól, s Erdélyről szóló történeteiket sem tudtam hová tenni igazán. Fogalmam sem volt arról, hogy az akkor még számomra ismeretien trianoni tragédia szélvihara sodorta őket kedves hegyeik közül a sík Alföld közepére, más ember portájának a félreeső zugába, ahonnan már nem volt számukra visszatérés. Ma mindketten a Nagykunság kemény, szélfútta rögei alatt várják a feltámadást és a végső igazságot ügyükben. Aztán úgy alakult, osztálykirándulásra mentünk a Felvidékre, ahogy akkor mondták, Csehszlovákiába. Érdekes érzés volt úgy járnunk a határon túl, hogy mindenki hasonlóan, vagy még szebben beszélt magyarul, mint mi, s lépten-nyomon a történelem- könyveinkből ismert nevekbe, helyszínekbe botlottunk, csak éppen mindennek az okát felejtették el megmondani nekünk. Mert Trianonról hivatalosan szó sem esett soha. Adott helyzetként szembesültünk az egész fura állapottal, minden különösebb indoklás nélkül. Ha valami mégis elhangzott felőle, az nem volt több Az elcsatolt részekről elmenekült magyarok a szükségszállásuk előtt családi körben elejtett félmondatnál, hisz mindenki tudta, hogy a gyerek őszinte, azt mondja ki, amit gondol, s nem biztos, hogy éppen a legjobb helyen kerít rá sort. Mindent befedett a megkövetelt össznépi felejtés fátyla. Azóta én is okosabb lettem, ha másért nem, az idő múlása miatt, meg több mindenről lehet ma már hallani, olvasni, amiről akkor nemigen. Sok minden napvilágra került az egykori tanítómhoz hasonló sorsú emberek történetéről is, igaz nem eléggé. Ezzel valójában mindmáig adósok maradtunk, aminek riasztó tanújeleit is lehet időnként tapasztalni. A magam bőrén is éreztem, hogy ma sem tudunk Trianonnal mit kezdeni. Egy új személyi igazolvány készíttetésekor derült ki, hogy születésemkor pontatlanul írták be a családnevem az anyakönyvbe, s a kiigazításhoz be kellett nyújtanom az apám iratainak másolatát. Na, vissza is jött postafordultával a levél, hogy nem ők, hanem a külügyminisztérium az ü- letékes, mert apám külföldön született. Az iratain egyébként magyar címeres pecsét volt, mert mind világra jöttekor, mind keresztlevele kiállításakor Kassa a Magyar Királyság területén állt. Kicsit meglepett a dolog. Az már kevésbé, hogy nemrégen igen magas politikusi szinten koccintgat- tak Pesten Trianon évfordulóján a legtöbbet nyerő románokkal, vagy a Nemzeti Színházunkat kínálgat- ták nekik, a mi kárunkra történt országgyarapításuk méltó megünnepléséhez. A tanítómesterek felelőssége egy történelemtanár a közelmúltban nem átallotta azt mondani: „úgy kell a határon túli magyaroknak, minek mentek oda!” A politikusé nem időtálló szakma, jönnek, mennek, de a tanáré a jövőnek szól. Az pedig félelmetes katasztrófa, ha olyan útrava- lót kapnak tőle az utánunk jövő generációk, mint ami ennek a jóembernek, pontosabban jóasszonynak a száján kiszaladt. Tanítványaiknak még nálam is kevesebb esélyük lesz idővel, hogy helyre tegyenek majd dolgokat, mint ahogy nekem sikerült egykor annak az egyszer volt tanítónak a történetét megérteni. JEGYZET f sS# jp. i • MbL, . szathmáry ^EP- AÉí ISTVÁN Test és lélek gyógyítása nagy sorspróbákat kiálló emberek egybehangzóan vallják: az ember végét többnyire megelőzi lelkének ki- hunyása. Akik a földi poklokban odavesztek, bensőjükben hódoltak be először az elmúlásnak, s csak ezt követte a testi összeomlás. A gyenge lélek alkalmas elve- szejteni, de az erős képes megtartani bárkit, ami nem csak emberekre, hanem országokra is igaz. ahogy egy ország az emberek közössége, lelkülete az ő lelkűk összegződése, úgy életét is hasonló törvények szabályozzák. amikor a trianoni békediktátummal Magyarországra zúdult legnagyobb történelmi katasztrófánk, még nem látszott a csapás valódi nagysága. A nemzetben erős lélek lakott, s ezért Muhival, Moháccsal összemérve sem tűnt reménytelennek a helyzetünk. Bíztunk az igazságtételben, s ennek jelei viszonylag hamar megmutatkoztak. Az irántunk itt-ott feltámadó rokonszenv mellett a történelem menete is táplálta a feltámadásunkba vetett hitünket. Azóta távol kerültünk mindettől, amiért nem kis részben magunkat is okolhatjuk. Az újabb vesztes háború, vagy bármi más sorscsapás önmagában nem indokolná, hogy megtagadjuk elszakított nemzettársainkat, szó nélkül megtűrjünk közöttünk legszentebb értékeinkkel házaló lelkiismeretlen kufárokat. Egyszerűen elvesztettük önmagunkat, lelkünk részévé vált Trianon, s már belül pusztít lassan, biztosan ölő méregként. ha nem kapunk észbe, a kór végez a lélekkel, a test, az ország is hamarosan követni fogja, s mi magunk végezzük be önmagunkon azt, amit kilencven éve elterveztek a párizsi Trianon palotában ellenségeink. Megemlékezések június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján SZOLNOK Június 4-én 67 év után újra országzászló előtt emlékezhetnek a szolnoki polgárok a 91 évvel ezelőtti trianoni nemzettragédiára. E napon a Tiszai hajósok terére várja 14 órától az emlékezőket a város vezetése. A Nemzeti Összetartozás Napján a Szigligeti Színház emlékműsort ad. A program a Himnusz- szál kezdődik, majd Kómár István római katolikus plébános megemlékező gondolatai szólnak a Szolnoki Ökumenikus Lelkészkor nevében. Ezután a Szolnoki Szigligeti Színház műsora, majd Szalay Ferenc polgármester beszéde következik. Mága Zoltán, Szolnok díszpolgára hegedűjátéka 14 óra 35- kor hangzik fel, majd 14 óra 45- kor a Székely himnusz és a Szózat eléneklése, végül koszorúzás következik. ABONY A trianoni diktátum évfordulója alkalmából a római katolikus templom melletti Millenniumi Emlékkertben június 4-én 16 órakor emlékprogramot tartanak. Megszólal- ' nak a templomok harangjai, elhangzik a Himnusz, beszédet mond Győré Csaba, majd ismét verset hallhatnak a rendezvényen megjelentek. Megszólal a lélekharang, végül kopják, koszorúk elhelyezése történik. JÁSZAPÁTI A római katolikus templomban 8 órakor ünnepi szentmise kezdődik. A trianoni emléktábla avatása és koszorúzása 8 óra 4Ekkor lesz, majd 9 órától megemlékezést tartanak a művelődési házban, köszöntőt Pócs János országgyűlési képviselő, Jászapáti polgármestere mond. Ezután beszédet tart Zárug Péter Farkas politológus. Délután négy órakor levetítik A legbátrabb ma^ar város című filmet. JÁSZBOLDOGHÁZA A szombati, civil szervezetek napi programok keretében a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából megemlékezést is tartanak. JÁSZKISÉR Szombaton 10 órától a 141. világháborús emlékműnél a hősökre iskolások fúvószenekari felvezetésével, köszöntővel, ünnepi beszéddel verssel, műsorral, koszorúzással emlékeznek. JÁSZSZENTANDRÁS Szentmisével kezdődik szombaton 9 órakor trianoni békediktátumról való megemlékezés. Tíz órakor a Szent István parkban beszédet mond Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke. A rendezvényen közreműködik még Dávid Sándor, Vajda Márk, Baginé Czékmán Dóra, Pataki Mónika, Bánfi Ferenc, a Kunráth Sándor Pávakör és a Gyöngy Nyugdíjasklub. Végül koszorúzás lesz a trianoni emlékműnél. KENDERES A Nemzet Székely Kapujánál június 4én 19 órakor kezdődik a trianoni megemlékezés. A zenés irodalmi műsor után a résztvevők fáklyás felvonulást tartanak, így mennek ki a Horthy- ligetben lévő I. világháborús emlékműhöz, ahol koszorúzás lesz, és Cseh Judit református lelkész oszt áldást. KISÚJSZÁLLÁS A város önkormányzata, a Na^kun Kisújszállásért Alapítvány, valamint a Városvédő és -Szépítő Esésűiét hívja az emlékezőket június 4-én, szombaton délután 2 órakor az országzászlós emlékműnél a Nemzeti Összetartozás Napja, valamint a hősök napja alkalmából rendezett megemlékezésre. Ünnepi beszédet mond Nagy István Zoltán települési képviselő, fellépnek Kovács Márton és Mészáros István, a szolnoki Szigligeti Színház művészei. Az országzászlós emlékműnél emlékszalagokat, a hősök napja alkalmából az I. és II. világháborús emlékműnél pedig koszorúkat helyeznek el. KUNSZENTMÁRTON A nemzeti összefogás jegyében megemlékezést tartanak Trianonról szombaton. A harangláb előtti parkban harangszentelést tartanak 15 óra 45-től, utána műsor és haranglábavatás lesz, majd 16 óra 32-kor kondul meg az új harang. RÁKÓCZIFALVA Szombaton a Szabadság téren lévő trianoni emlékműnél várják az emlékezőket. Az I. világháborút követő időszakot idézik meg délelőtt tíz órától a modern technika segítségével: korabeli és kortárs versek, beszédrészletek, muzsikák szólnak egész nap. Este kilenc órakor fáklyát gyújtanak a határainkon túlra szakadt magyarokért. Imát mond Kómár István lelkész. ZAGYVARÉKAS Az I. világháborús emlékműnél, a Szabadság téren a trianoni „béke- szerződésre” emlékeznek szombaton este hat órától. Beszédet Cinka István tanár mond. A műsorban fellép Földes Imre, a Kékibolya Műkedvelő Csoport, valamint a Damjanich János Általános iskola énekkara és versmondói.
