Új Néplap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-28 / 149. szám

12 ZÖLD OLDAL ŰJ NÉPLAP - 2011. JÚNIUS 28., KEDD Energiamenedzsment az intelligens városban két éve indult Magyaror­szág első intelligens város koncepciója a Magyar Tele­kom és Szolnok együttmű­ködésében. Most újabb szol­gáltatásként a T-Cityben tesztelésre kerülő Energia­menedzsment rendszer egy- egy telephely több pontján folyamatosan méri, gyűjti az energiafogyasztás adatait, il­letve egyéb környezeti té­nyezőket, és ezen adatokból előrejelzést készít a jövőbeli fogyasztásra vonatkozóan. Felmelegedés: az újra­telepítés nem megoldás még ha az erdők el is nyelik a szén-dioxidot, az újraerdő- sítési terveknek csak igen korlátozott hatásuk lesz az általános felmelegedésre. Egy tanulmány szerint ha valamennyi mezőgazdasági területet erdősítenének, 2081—2100-ig mindössze 0,45 Celsius-fokkal csökken­ne a felmelegedés. Ennek többek között az a magyará­zata, hogy a fáknak több év­tizedre van szükségük, hogy elég érettek legyenek az év­századok óta a légkörben stagnáló szén-dioxid-meny- nyiség elnyelésére. Sokkoló jelentés a tengeri élővilágról A hittnél is sokkal nagyobb gond van a halakkal és a ví­zi emlősökkel az óceánok mélyén. A savasodás, a felt melegedés, a túlhalászaLés a szennyezés ugyanis egyre nagyobb veszélybe sodorja a halak, a cápák és a bálnák életét. A tudósok szerint a veszélyt előidéző együttha­tók összeadódnak, így a bolygó talán legnagyobb ki­halási hulláma előtt állunk. Európa 2020-ra részben bioüzemanyaggal repül az európai légitársaságok, a bioüzemanyag-gyártók és az Európai Bizottság megfogad­ták, hogy 2020-ra kétmillió tonna bioüzemanyagot fog­nak gyártani a légi közleke­dés számára. Még akkor is, ha egyre többen érvelnek amellett, hogy a „zöld” üzemanyagok nem is annyi­ra környezetkímélők. Szenzáció a nagy fakopáncs költése Horváth Ernőtől megtud- negék fészkelőhelyének meg­tunk egy érdekességet. Mivel felelne. A kihelyezett madár­mesterségesen telepített erdő- odúkat viszont rendszeresen ről van szó, amelyet most pró- tönkretette táplálékot keres- bálnak meg átalakítani park- ve, gyakran kirabolva a fé- erdővé, így a nagy fakopáncs szekaljakat. Az egyik odúban számára nincsenek olyan od- azonban most megtelepedett, vas, üreges fák, amelyben és fiókákat nevelt, ami igazi költeni tudna. Egyben még szenzáció. Valószínűleg egy nem is tud olyan odvakat ki- ilyen kirepült fiatal madarat alakítani, amely a későbbiek sikerült meggyűrűzniük a tá- folyamán kékcinegék, szénci- borozóknak. A táborozó gyerekek lelkesen fotózták a gyűrűzésre váró madarakat. Benei Bélától eközben érdekességeket tudhattak meg az adott fajról. Jutalomtáborban vettek részt a Nefag szolnoki er dei iskolájában 5.-es és 6.-os diákok. Az egy hét alatt számtalan termé­szeti élményben volt ré­szük az ország számos pontjáról érkezett gyere­keknek. kék teljes odaadással figyelik, amint Benei Béla szakavatott mozdulatokkal szabadítja ki a hálóban fennakadt erdei pintye­ket és egy különlegességet, egy harkályfélét: fiatal zöld küllőt. Benei Béla a monori erdészetnél dolgozik, ám megszállott mada­rászként minden évben eljön a táborba, hogy oktassa a fiatalo­kat, és bemutatókat tartson szá­mukra. Nem csoda hál, hogy minden évben találkozik olyan Alig látható, olyan finom s/övé- madarakkal, amelyeket koráb- sű a madárháló, így nagyon oda ban ő gyűrűzött meg ugyanitt. A kell figyelnem, hogy jómagam ne madarak puha vászonzacskókba keveredjek bele. Persze nálam kerülnek, hogy később gyűrűvel sokkal ügyesebben mozognak a lábukon szabadulhassanak, már a terepen azok a diákok, — Amikor a Nefag szolnoki er­akik az immár 19. alkalommal dészetéhez kerültem, ahol erdei megrendezett Kaán Károly or­szágos verseny döntőjében részt vettek, és elfogadták a meghívást a Nefag Zrl. szolnoki erdészeté- ■■■■■■■■■ÉÉhiMÉÉÉÉU nek erdei művelődé­M si háza szervezésé- jrA\cn■//. ' yfTyzsfl ben megrendezett iskolát is működtetünk, felmerült bennem, hogy' a sok díj mellé a gyerekek jutalomként egyhetes táborban kutathassanak nálunk — ezt már Horváth Ernő, a Nefag Zrt. erdei művelődési házának vezetője mondja. — Nagyon ko­moly felkészítést igényel a mai versenyek legtöbbje, így túlter­heltek a gyerekek. Itt azzal kezd­tem, hogy nincsen kötelező jegy­zetírás, és azt szeretném, hogyha minél piszkosabb lenne a cipő, a bőrön több csikarás, karcolás len­ne, mert ez azt jelenti, hogy tény­legesen kint vagyunk a termé­szetben. Mindig szakemberektől tanulhatnak a gyerekek. Nagy élmény ez a diákoknak, hiszen különböző élőhelyeken állítják fel a madárhálókat, azo­kat őrizni kell este is, megvizs­gálják, megszemlélik az összes madárodút, figyelik, meghatá­rozzák a növényeket, állatokat. A táborban 5.-esek és ó.-osok vesznek részt az ország külön­böző részéből, most összesen 24-en voltak. Régi szakkörösök, akik már egyetemisták, vagy ép­pen biológusok, orvosok, erdé­szek is visszajárnak a középis­kolás szakkörösök mellett.- így kialakul egy nagyon lel­kes közösség - hangsúlyozza Horváth Ernő. — Arról nem is beszélve, hogy ha valaki hegyvi­dékről jön hozzánk, hajlamos úgy gondolni, hogy az Alföldön, sík vidéken semmi sincs. így vi­szont lehetősége van megismer- ni a rendkívül változatos élőhe­lyeket, élőlényeket. S hozzáten­ném, ha már a Nefagnál va­gyunk: most az erdők nemzet­közi éve van, és a diákokat a fenntartható erdőgazdálkodás­sal, az erdészek munkájával is megismertetjük. Milyen fajokat sikerült meggyűrűzni?-Tengek- Erdei pinty- Nagy fakopáncs- Zöldike- Barátposzáta- Széncinege- Kékcinege- Őszapó-Zöld küllő- Vörösbegy Ji i 1 A TeSzedd! után jövőre a VízSzedd! akció jön Jövőre április 22-én, a Föld napján tartják a második or­szágos hulladékgyűjtő akciót, amelyet várhatóan VízSzedd! névre keresztelnek majd el - tudta meg az MNO.hu Vért András programvezetőtől. A szervezők jövőre a folyó- és ál­lóvizek partjait szeretnék megtisztítani. Elképesztő mennyiségű hulladék érkezik ugyanis a folyókon keresztül az országba. Főként árvizek idején súlyos a helyzet. Ami­kor levonul az ár, akkor na­gyon sok, Ukrajnából és Szlo­vákiából származó szemetet találni a folyók mentén. Visz- szatérő motívum, hogy idegen feliratú műanyag palackok lógnak a fákon. Hasonló gon­dok vannak a tavaink környé­kén is, főként azoknál, ame­lyeket nem gondoznak, de a népszerű állóvizeink nádasai is sok hulladékot rejtenek. ■ Kevesebben válogatják külön a hulladékot Tízből nyolc újrahasznosítha­tó italoskarton - tejes- és gyü­mölcsleves doboz - még min­dig a hulladéktelepeken végzi hazánkban, mert az emberek 57 százaléka szerint nincs a közelében elegendő szelektív gyűjtősziget, 20 százalék pe­dig körülményesnek tartja a hulladékok otthoni különválo- gatását. Egy felmérésből kide­rül, hogy a lakosság 67 száza­léka gyűjti — állítása szerint — szelektíven a csomagolási hul­ladékot, 43 százalék pedig az italos-kartondobozokat is kü­lön válogatja. Ezzel szemben a tejek és gyümölcslevek cso­magolására szolgáló karton­dobozok szelektív gyűjtését szorgalmazó IKSZ adatai sze­rint tavaly a forgalomba került dobozoknak mindössze 17,7 százaléka került visszagyűj­tésre és újrahasznosításra. Ez alapján a magyar lakosság mindössze egytizede gyűjtöt­te szelektíven ezt a csomago­lást, miközben csaknem min­den második lakos állítja ma­gáról, hogy különválogatja ezt a hulladékot. ■ HIRDETÉS Belvízfőcsatornát avattak Dobán Belvízfőcsatornát adtak át tegnap Dobán. Az euró­pai uniós forrásból megvalósuló, 251 066 178 fo­rint összértékű projekt már a harmadik, ami a pro­jektgazda Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területén készült. A projektet teljes egészében az Észak-alföldi Regio­nális Operatív Program finanszírozta, önerőt nem kellett hozzá biztosítania a kedvezményezett Kö- zép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak. A fejlesztés Nagykörű, Kőtelek, Tiszasüly, Csa­taszög, Hunyadfalva és a közigazgatásilag Beseny- szöghöz tartozó Dobapuszta településeket érinti, és a vízgyűjtő területén élő és gazdálkodó mintegy hatezer ember életminőségét javítja. A záró rendezvényen ünnepi beszédet mondott Kovács Sándor, a Jász-Nagykun Szolnok Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke (képünkön középen), a megjelenteket Horváth Béla, a Kötikö- vízig műszaki igazgatóhelyettese (jobbra), valamint Kökény József kivitelező (balra) is köszöntötte. Az ÉAOP-5.1.2/D-2f-2009-0012 számú projekt, az Európai Unió támogatásával, az Európai Regio­nális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával való­sult meg. Segítik a biogáz-technológiát fejlesztés Több beruházás is elkezdődik e területen Az Európai Unió közel négymil- liárd forintos támogatásával in­dulnak a közeljövőben biogáz­projektek Győrött, Tamásiban, Kaposvárott, Miskolcon, Nyír­egyházán, Hajdúnánáson és Tö- rökszentmiklóson. Ez utóbbi vá­rosban 743 millió forintos támo­gatással, 1,486 milliárd forint összköltséggel létesül biogáz­üzem. Erről is szólt legutóbb szolnoki látogatásán Bencsik Já­nos, a Nemzeti Fejlesztési Mi­nisztérium klíma- és energia­ügyért felelős államtitkára. Mint hangsúlyozta, a biogáz­fejlesztés területén hét pályázat nyert el az elmúlt hónapokban összességében négymilliárd fo­rintos támogatást, ebből 4,4 me­gawatt névleges villamos telje­sítményű erőmű-kapacitás tud létrejönni, és összességében ez a hét beruházás évente hetven­ezer tonnával tudja a széndi­oxid-kibocsátást csökkenteni országos szinten. így minden­nek környezetvédelmi és gazda­sági hozadéka is van.- A biogáz-technológia elő­nye és társadalmi szempontból történő támogatásának az indo­koltsága pedig abban mérhető, hogy ártalmatlanításra váró hulladékokat, mezőgazdasági, élelmiszer-ipari melléktermé­keket ártalmatlanít, úgy, hogy közben hasznos energiát: villa­mos és hőenergiát hoz létre - hangsúlyozta az államtitkár. - A gyengébb termőképességű földterületeken megtermesz­tett, energetikailag hasznosított növényeknek a bekeverésével pedig íehet javítani a mezőgaz­dasági vállalkozások jövedelme­zőségét. Az energia mellett még egy olyan végtermékkel is gazdago­dunk, ami a műtrágya kiváltá­sára ad lehetőséget. Ugyanis a kiemelt visszamaradt komposzt csírátlan, szagtalan és táp­anyagokban gazdag talajjavító­ként használható fel a mezőgaz­dasági tevékenység során - tet­te hozzá Bencsik János. ■

Next

/
Thumbnails
Contents