Új Néplap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-21 / 143. szám
6 2011. JÚNIUS 21., KEDD GAZDASÁG A BUX index 2011. június 20-án 22800 9? 7nn Nyitóérték: 22613 Záróérték: 22488 22 600' JVw, .......................i... 22 500 22400 22300 22200 22100/ Előző heti záróérték: 22 702 11 . ________I—. Vá ltozás: -0,94%1 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT NYERTESEK Részvény Utolsó ár (Ft) Változásiét) MiiiióFt | Rába 800 1,26 9 E-Star 10 760 1,03 4 ANY 765 0,65 2 CIG Pannónia 899 0,55 9 ORC 2 195 0,45 0 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár(R) Változás (%) Millió Ft | Econet 26-7,14 8 Egls 19 470-2,55 46 FHB 928-2,21 4 Synergon 302-1,94 1 Pannergy 848-1,85 4 A BUX index az elmúlt napokban 23 300 23 Zií 23 200 S ..........77.1AR........... 23100 23 000 22 900 23 003 22 800 22700 22 600 22824\ 22 675^ 22702 pont/05.09 06.10 06.14 06.15 06.16 06.17 / nal) FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 06.20.) Uj elszámolási ári EUROBÚZA 2011. augusztus 53 250 MALMI BÚZA 2011. augusztus 52 000 TAKARMANYBÚZA 2011. augusztus 49900 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. július 61400 OLAJ NAPRAFORGÓ 2011. október 113 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. június 20-án 1 € 1$ 1CHF f i f 269,21 Ft 189,18 Ft 223,41 +0,76 Ft-0,28 Ft +0,25 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 06.20.) Vételi Eladási | Budapest Bank 259,96 276,04 CIB Bank 257,81 279,29 Citibank 258,12 279,64 Erste Bank 260,66 275,68 FHB Bank 260,52 276,08 K&H Bank 260,57 275,59 MKB Bank 261,20 274,60 OTP Bank 261,93 275,37 Raiffeisen BankElvárják a béremelést kompenzáció Bruttó 300 ezer alatt kötelezővé tenné a kormány Országos bérajánlások mértéke (százalék) # ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ V* Bruttó növekedés nemzetgazdasági szinten, a bérajánlás a „nettó reálérték megőrzése” volt. VG-GRAfIKA Forrás: MSZOSZ Rendeletben határozná meg a kormány a béremelés elvárt mértékét a kisebb keresetűek körében - bruttó 300 ezer forint alatt. A bér nettó értékének megőrzéséhez szükséges emelés megtörténtét munkaügyi ellenőrzés során is vizsgálnák. Az emelés hiányában kizárnák a munkáltatót a köz- beszerzésből és a támogatásokból. Braunmüller Lajos Lényegében törvénybe foglalná a szokásos bérajánlást az a képviselői indítvány, amelyet tegnap nyújtott be a T. Házhoz öt fideszes és egy kereszténydemokrata képviselő, köztük a bérmonitoring-bizottságban is szerepet vállaló Rogán Antal és Pálffy István. A javaslat szerint ráadásul nem is egyeztetés alapján születne meg a kívánt emelés szintje, januártól a kormány egyszerűen rendeletben határozná meg a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelés elvárt mértékét. Ha életbe lépne a változás, a munkaügyi ellenőrzés az elvárt mértékű béremelés megadására is kiterjedne, amelyet legalább a dolgozók kétharmada esetében kellene megvalósítani. Igaz, annak elmaradása esetén nem sújtaná a vállalkozót munkaügyi bírság, ám a munkaügyi hatóság a béremelés meg nem történtét határozatban állapítaná meg. A jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig az elmarasztalt vállalkozás nem indulhatna ajánlattevőként közbeszerzési eljáráson, és a központi költségvetésből, az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban sem részesülhetne. A rendelkezés minden bizonynyal az építőipart érintené leginkább hátrányosan, hiszen a köz- beszerzések elérheteüensége várhatóan több az ágazatban tevékenykedő, amúgy is nehéz helyzetben lévő céget térdeltethetne le. A béremelés jogszabályi kikényszerítése annak megvalósítása esetén bérfeszültséget is okozhat, hiszen az alacsonyabb keresetűek pozíciójának javulá- . sa bértorlódást eredményezne. Egy biztos: a vállalkozói oldalon nem vált ki szimpátiát egy ilyen intézkedés - értékelt Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára hozzátette: a kormány lényegében a korábbi bérajánlást teszi kötelezővé, ám annak mértékét rendeletben állapítja meg, és nem lehet tudni, az mekkora lesz jövőre. A legnagyobb probléma a tervezettel azonban az, hogy a tartósan veszteséges vállalkozásoknak is ki kellene fizetniük az elvárt béremelést, ha nem akarnak szankciókban részesülni. Előfordulhat ezért, hogy a vállalkozások egy része megpróbál közbeszerzés, állami támogatások nélkül boldogulni. Az ilyen irányú lépések sértik a szabad béralku-mechanizmust- hangsúlyozta Dávid Ferenc. A lehetséges elbocsátásokról Dávid nem kívánt nyilatkozni. Nyilvánvalónak tűnik, az indítvány azért jelent meg, mert a kormány tervei között az adójóváírás rendszerének radikális kivezetése szerepel. Eddig ugyanis az ütemezésről nem lehetett pontos információt tudni - nyilatkozta Pataky Péter. Az MSZOSZ elnöke hozzátette: az adórendszeri változások a jövedelem csökkenését eredményeznék, ennek árát a kormány a vállalkozókkal, munkaadókkal kívánja megfizettetni. Munkaügyi ellenőrzés során eddig is ki lehetett zárni a munkaadót például a közbeszerzésből. A feketefoglalkoztatáshoz vagy egyéb munkaügyi szabálysértésekhez képest a béremelési kényszer annyival enyhébb, hogy annak elmaradása esetén bírság nem szabható ki, de ettől még ez egy új kötelező elem a bérezésben. Továbbra is az alapprobléma megszüntetésében látom a megoldást - folytatta Pataky. Lassabban kell kivezetni az adójóváírást, és egy progresszív, többkulcsos, igazságos adórendszert kellene bevezetni, ahelyett, hogy a kormány ragaszkodik a jelenlegi adórendszerhez. Annyi bizonyos, a jövőben a bértárgyalások már a béremelés mindenkori elvárt mértékétől fognak indulni - tette hozzá Pataky Péter. Nagymértékben drágultak a munkaórák az idei első negyedévben uniós összehasonlításban is nagymértékben nőttek Magyarországon az egy órára jutó munkaköltségek, hazánk másodikként végzett 5,6 százalékkal. Nálunk jobban csak Bulgáriában emelkedtek az élőmunka egy órára jutó költségei, 7,8 százalékkal, míg az EU 27 tagországának átlaga mindössze 2,7 százalék. A legkisebb növekedést Portugáliában regisztrálta az uniós statisztikai hivatal, 0,8 százalékot, míg a komoly adósságproblémákkal küzdő Görögországban és Írországban csökkent ez a mutató. mrmmum Nem javítják meg a márkás útitáskát elnyűtt Olvasónk gyakran használt, márkás útitáskáját a forgalmazó kétszer már megjavíttatta garanciálisán. Harmadik alkalommal azonban visszautasította a panaszt. Márpedig az úr ismét ezzel a táskával akar utazni. A vásárlást követő két évben él a szavatossági jog, illetve a garancia, addig, ameddig a forgalmazó azt vállalta. Ez azonban valóban csak rendeltetésszerű használat mellett érvényes. A kereskedő szerint a baj nem vezethető vissza rejtett gyártási hibára - áll a cég által kért szakvéleményben. Az sem törvényellenes, hogy az úr által kért másik szakvéleményt nem fogadják el. Ilyen vitánál a kereskedő csak a bírósági független szakértő véleményét köteles elfogadni. Ehhez azonban pereskedni kell, ami valóban drága mulatság. A másik lehetőség, hogy az úr megkeresi a lakóhelye szerinti békéltető testületet. Az ő vizsgálatuk díjtalan, s habár az ő véleményüket sem köteles a kereskedő elfogadni, tekintélyük révén ez többnyire mégis megtörténik. Az is igaz, hogy a fogyasztó- védelmi törvény szerint a vásárlást követő fél év eltelte után minőségi vita esetén a fogyasztónak kell az igazát bizonyítania. Mint az úr írja, a táska egy komoly cég gyártmánya. Az ilyen nagy cégek ügyelnek rá, hogy betartsák a fogyasztóvédelmi törvényt. De arra is figyelnek, hogy vásárlóik elégedettek legyenek. Könnyen meglehet (sőt, ez az életszerű magyarázat a minőség romlására), hogy egy olyan táska, amelyet régóta használnak, valóban a használat miatt szakad el. A jó márka nem jelenti, hogy a termék örökéletű. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Augusztusban végre elindulhat az adósmentés lakáshítélések 180 forintos rögzített frankárfolyam - Már a 90 napos késedelem után is árvereznek Nagyösszegű hitelt kap Magyarország Augusztusban már lehet árfolyamvédelmet kérni a devizaalapú ingatlanhitelekre. A svájci frank árfolyamát 180, az euróét 250 forinton rögzítik, az adósok ilyen árfolyamon kérhetik hiteleik törlesztését. Az árfolyam-kü- lönbözetet pedig meghitelezik számukra. A T. Ház elfogadta az adósvédelmi törvényt, melyet Matolcsy György miniszter csapata dolgozott ki. Elvben június 30-án lép hatályba. A jogszabály júliustól engedélyezi a hitel- törlesztés nem fizetésekor a 30 millió forint feletti értékű ingatlanok és a 20 millió forint feletti hiteleknél az árverést. A törlesztések rögzített árfolyamon történő forintra váltása a kihirdetést követő 45. naptól lehetséges. Októbertől kezdhetik meg a további árveréseket, 2015-től pedig bármelyik ingatlan árverezhető lesz. 2014 után már semmi sem korlátozza a bankokat a fedezeNÉHÁNY ENYHÍTŐ MÓDOSÍTÁS: ■ a követelésvásárlókra, a kombinált hitelekre is érvényes a törvény ■ végrehajtásnál a kezességvállalás határideje 180 nap u kérelmezés helyett a folyósításkor kell megfelelni az árfolyamvédelem feltételeinek ■ adós írásbeli nyilatkozatához köti a zálogingatlan október előtti értékesítését tül szolgáló ingatlanok árverésében. Addig azonban a nem fizető adósok lakásainak felét értékesíthetik. Másik jelentős szigorítás: a hitelintézetek nem csak a 180 napon túli, hanem a NÉHÁNY SZIGORÍTÁS: ■ 2014 után nincs semmilyen végrehajtási korlátozás ■ végrehajtás kezdeményezésekor is felmondják a hiteleket ■ végrehajtáskor is érvényesítik a kezességeket ■ előtörlesztéshez nem használható az árfolyamvédelem ■ árverezhetőek a 90 napon túli késedelmű hitelek zálog ingatlanjai Matolcsy György javaslata volt 90 napon túli késedelmű ingatlanok árveréseit is kezdeményezhetik. Ha az árfolyamvédelem alatt végrehajtás indul az adós ellen, akkor nemcsak annak hiteleit mondják fel, de a kezességet is érvényesítik. A legkedvezőbb változás az adósoknak, az árfolyamvédelemhez szükséges szigorú feltételeket nem az erre vonatkozó kérelem benyújtásának időpontjában, hanem a folyósítás megkezdésekor kell megfelelni. Továbbá, a törvény csak azokat zárja ki az árfolyamvédelemből, akik más állami fizetéscsökkentésben vesznek részt A bankok hasonló akcióban való részvétel viszont nem kizáró ok. ■ G. J. 735 millió eurós négy új hitelt nyújt uniós alapokból támogatható kiemelt beruházásokra az Európai Beruházási Bank. A szerződéseket Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jelenlétében Luxembourgban írták alá. 300 milliót a közlekedési és energetikai programokra, 300-at vidékfejlesztésre (állattenyésztésre és megújuló energetikára, a falusi turizmussal és a kulturális örökség védelmével kapcsolatos képzésekre), 80-at a kistérségek megközelíthetőségét javító projektekre, és 55 milliót egészségügyi infrastruktúrát javító beruházások támogatásra nyújtanak. ■
