Új Néplap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-20 / 142. szám
ÚJ NÉPLAP - 2011. JÚNIUS 20., HÉTFŐ 5 MEZŐTÚR Disznófalkák pusztítják a határt mesterszállás Az önkormányzat rendelettel, a vadásztársaság puskával harcolhat Hatóságok, károsultak és más érdekeltek nagy számban gyűltek össze nemrég a mesterszállási polgármesteri hivatalban. Még pedig azért, hogy valami követhető stratégiát „okoskodjanak” ki a falut hosszú idő óta foglalkoztató ügyben: a határban kóborló, jelentős károkat okozó háziállatok, elsősorban disznók ellen. L. Murányi László- Évtizedes probléma már ez nálunk - erősíti meg a híreket Kiss Gábor polgármester. - Van két tanya a község határában. Mindkét tulajdonostól folyamatosan elkóborolnak a háziállatai, elsősorban a disznók. Nagy tálkákban járnak, és jelentős károkat okoznak a környező földek gazdáinak, illetve a vadásztársaságnak. A határ neveli ezeket a jószágokat.- Felháborító, hogy a vadász- társaság már hosszú évek óta nem tud fácánt nevelni, mert a neveidét rendre széttúrják a kóborló disznók — mesélte egy a neve elhallgatását kérő helybeli vadász, még a fentebb jelzett hatósági gyűlésezés idején, a polgármesteri hivatal előtti parkolóban. - De tönkreteszik a vadetetőinket is, mert odajárnak élelemért. Nem tudunk mit kezdeni ezzel a két emberrel, nem hajlandók se zárni, se őrizni az állataikat! Ráadásul vaddisznók is vannak ezen a vadászterületen, amik már párosodtak a házi rokonokkal, és így a falkában ilyen Kiss Gábor polgármester: A határ neveli ezeket az állatokat — Az én jószágaim zárva vannak, nem kóborolnak szanaszét! — száll vitába a mesterszállási Benke György az egész világgal keresztezett malacok, disznók is szép számmal akadnak. Király Imre mezőtúri gazdálkodó Mesterszállás határában, Benke György tanyája közelében is bérel területeket. Most éppen őszi búza nevelkedne a tanya mellett.- Iszonyatos pusztításHud- nak véghez vinni Gyuri bácsi disznói — panaszolja Király Imre. — Úgy túrnak, legelnek, akár a vaddisznók, januártól decemberig járják a vetésünket. Bekerítetten a tanya, és meg tehet nézni: a tanyában is bezáratla- nul kóborolnak a jószágok. Nincs azoknak takarmányuk bekészítve, azt eszik, ami a határban fellelhető. És semmilyen eszköz nincs, nem volt eddig a kezünkben ahhoz, hogy ennek az állapotnak véget vessünk. Az elmúlt évek során tehát patthelyzet alakult ki a két tanyagazda és a falubeliek közötti vitában. Az önkormányzat hiába szólítgatta fel a két jószágtartót folyamatosan a mások érdekeit sértő állapot felszámolására, változás nem történt. A két érintett többnyire tagadta a vádakat, a hatóságok kezében pedig nem voltak sem egyértelmű bizonyítékok, sem pedig hatékony jogi eszközök a beavatkozáshoz. A vadászok például már jó régen lőttek volna — szabályosan, engedéllyel, ahogyan károkozó vadállatok esetében megtehetik. Az ezt tehetővé tévő jogszabály azonban egyszerűen nem tesz A tanácskozás során megtervezett lépések és intézkedések A MESTERSZÁLLÁSI VÓlságta- nácskozáson végül három lépésről határoztak a jelenlévők. Egyfelől, az önkormányvállalta, hogy állattartási rendeletet alkot, amelyben előírja a jó gazda gondosságát, s azt is, hogy csak zárt helyen, vagy őrzötten tarthatók ilyen háziállatok. A rendelet megszületett, s benne végre az - alkalmanként 30 ezer forintig terjedő — bírságolási lehetőség is. A bírsághoz, büntetéshez persze bizonyítani is tudni kell, hogy valóban kié a kóborló, károkozó jószág. A hatósági állatorvosok ezért az ülés után, afféle filcsipesszel - úgynevezett krotáliával - megjelölték mindkét gazda összes elérhető, fellelhető disznaját. Benke Györgynél közel ötvenet, a szomszédnál pedig negyvenet így talán már beazonosíthatók lesznek a károkozó állatok, illetve a krotália nélküliek gazdátlannak számítanak majd. s végezetül: a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága kezdeményezi, hogy a jogalkotó, a vadászati törvény készülő módosítása során, tegye kilőhetővé a kóbor házisertéseket is. Ha sikerül, döröghetnek a fegyverek is... említést az elkóborló, károkozó háziállatok kilövéséről, így a zöldruhások is tehetetlenek maradtak. Az önkormányzat végül éppen a patthelyzet miatt hívta meg az érintetteket, közösen keresve a megoldást. A polgármester készséggel elkísér bennünket a községhez közelebb eső tanyára Benke Györgyhöz. Az elhanyagolt, omladozó tanyából a kutyák ugatására elénk jön a nyolcvan fölött járó gazda. A nagy eperfa alatt néhány malac kószál szabadon, odébb tíz-tizenkét birka delel a hűvösben. —Az én állataim biztosan nem kóborolnak — szögezi te határozottan, míg megmutatja az ólakat. - A disznók, birkák itt vannak bezárva, a tehenek meg pányván, ott odébb! Pár perc múlva elköszönünk a gazdától. A tanyabejárótól ellátni a másik emlegetett tanyához is, de az autót kímélendő, azt az utat már nem kockáztatjuk meg. A falubeliek megnyugtatnak: az állapotok és a válaszok ott is hasonlóak. Túri fazekasok Szentendrén nagy forgalmat bonyolítottak te a mezőtúri fazekasok pünkösd vasárnapján és hétfőjén a Szentendrei Skanzen vásári forgatagában. A szervezők a nemzeti szellemi kulturális örökség listájának többi szereplőjével együtt hívták meg a túri mestereket. A hat fazekas a kirakodás mellett kézműves-bemutatót is tartott az érdeklődőknek. Kitüntetések a pedagógusnapon az idei pedagógusnapon is számos kiváló szakember munkáját ismerte el és köszönte meg a városi önkormányzat. A közösségi ház nagytermében tartott rendezvényen összesen tizen- ketten vehettek át valamilyen díjat, elismerést az eddigi tevékenységükért. Közöttük dr. Tóth Istvánnét és Borsi Sándornét arany-, Bíró Sándornét pedig gyémántdiplomásként köszöntötték. Bezárta kapuit a jubileumi tárlat nagy sikerrel zárult a hét végén Szolnokon, a Városi Galériában, a Mezőtúri Művészeti Alkotótelep 30 éves, jubileumi kiállítása. Több mint harminc művész több mint száz alkotását láthatta egy hónapon át a megye- székhely művészetszerető közönsége. Köztük szolnokiak munkáit is, akik hidat jelenthetnek a két közösség között. Túlélő-táborozáson vettek részt háromnapos túlélő-táboro- záson vett részt nemrég 28 mezőtúri gyerek Karancsbe- rényben. A táborozás célja az volt, hogy a résztvevők olyan technikákat és fortélyokat tanuljanak meg, amiket később túrázásnál, kirándulásnál is jól hasznosíthatnak. A vállalkozó kedvű „ifjak” Mezőtúr 6-8. osztályosai közül kerültek ki. SZOUON.hu További mezőtúri információk a S20U0N.hu hírportálon olvashatók. A túlélők is jelen voltak a megemlékezésen holokauszt Ugyanúgy megszólalt a harang, mint azon a tragikus napon, hatvanhét éve Pál Adrienn hazatért Mezőtúrra Két évvel ezelőtt emlékhelyet avattak Mezőtúron a városból elhurcolt magyar zsidók tiszteletére és emlékére, az egykori gettó közelében - a mai főiskolai épületegyüttes előtti téren -, Varga Miklós szobrászművész holoka- usztszobrának szomszédságában. Mezőtúr több mint négyszáz - zsidó — polgárát veszítette el 1944. május 27-én. A városi rendőrség és csendőrség mintegy 450 embert, gyakorlatilag a teljes helyi zsidóságot a közeli gettóba deportálta. A gettót a Má- rer és Társa tulajdonában volt téglagyár ipartelepén és a környező munkáslakásokban alakították ki. Visszaemlékezések szerint a területet több méter magas deszkakerítéssel vették körül, és a gettó főbejárata az akkori Vásártér felől, a főiskola mai épületének helyén volt. A deportáltak bevagonírozása 1944. június 16-án délután kezdődött meg. Erről Erdős Gáspár, egykori túlélő, leírja visszaemlékezésében, hogy este 6 órakor, négyes rendben, gyalog indultak el a vagonokhoz. Csecsszopó gyerekek, súlyos betegek, öregemberek és fiatalok egyaránt voltak a menetben. Hatvannyolcvan ember került egy vagonba, a sok poggyásszal együtt. Tíz óra körül indult el a vonat, és másnap délután Szolnokon, a cukorgyár vágányán állott meg. Szabó András, a Bodokl Fodor Helytörténeti Egyesület elnöke — önkormányzati képviselő — az általa megálmodott és kifaragott emlékkővel Szolnokról június 24-én szállították tovább a foglyokat Bécsbe és lengyelországi táborokba. A mezőtúriak közül 176 elhurcolt soha nem tért vissza. A múlt hét csütörtökön arra a 67 évvel ezelőtti tragikus napra emlékeztek az emlékhelynél túlélők, leszármazottak, az önkormányzat képviselői és civilek. Délelőtt, pontban 11 órakor meg- kondult az evangélikus templom harangja - ahogyan akkor, hatvanhét éve is. A helyi evangélikus gyülekezet akkori lelkésze, Bottyánszky lános ugyanis — dacolva a megtorlás veszélyével - úgy rendelkezett, hogy a templomjuk harangja kísérje útjukra az elhurcoltakat. ■ Újra hallat magáról a Mezőtúri Lokálpatrióta Egyesület. A Túri Fazekas Múzeum belső udvarán, Baráti esték címmel rendezvénysorozatot indít 2011. nyári hónapjaiban. Öt alkalommal várják a zenét és a régi idők hangulatát idéző mozit szerető mezőtúriakat, akiknek igényük van e szép környezetben megejthető kötetlen beszélgetésekre és kulturált szórakozásra. Első alkalommal, péntek este Kocsis Ágnes filmrendező sokszoros díjnyertes nagyjátékfilmjét, a Pál Adriennt vetítették, melynek főszereplője Mezőtúr szülötte, Gábor Éva. A film idén májusban a 42. Magyar Filmszemle fődíjasa tett. ■
