Új Néplap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-09 / 134. szám
MEGYEI TŰKOR ÚJ NÉPLAP - 2011. JÚNIUS 9., CSÜTÖRTÖK foglalkoztatás Hatszáz helyett már csak negyven közfoglalkoztatottra van pénz a településen lalkoztatást, valószínűleg újra visszacsúszunk a listán - kommentálja helyzetet Farkas László. — Idén negyven ember folyamatos foglalkoztatására van csupán lehetőségünk, és egyetlen célt tudtunk csak magunk elé tűzni: úgy forgatni a létszámot, hogy a bérpótló támogatásban részesülő háromszáz falubeli mindegyike szert tudjon tenni a támogatási jogosultsághoz minimálisan szükséges egy hónapnyi munkaviszonyra. A 2010-es polgármester-választáson Mészáros Béla mező- gazdasági vállalkozó volt Farkas László legkeményebb ellenfele.- Mi már a kampányban is folyamatosan azt mondtuk, hogy a csőd szélén áll Tiszabura, a tömeges és teljesen irreális mértékű közfoglalkoztatás pedig nem tartható fenn tovább - reagál a volt jelölt a neki szóló kérdésre.- Nem hallgattak ránk a választók, megtévesztették őket a polgármesternek és táborának felelőtlen ígéretei. Most pedig mindenki számára kiderült: egy ön- kormányzat is csak addig nyújtózhat, ameddig a takarója ér, nem tovább. A tiszaburai kísérletnek tehát a jelek szerint vége. Miként a közcélú foglalkoztatás előző rendszerének is. A burai kísérlet csődbe vitte a települést, a készülőben lévő állami közmunkarendszer pedig már kizárólag valós, értékteremtő munkákat kínál majd a munkanélkülieknek. A demoralizáló hatású, munkaidőben folyó tengés-lengés helyett végre hasznos munka vár a közfoglalkoztatottakra. Kinézünk a falu egyik cigánytelepére is. A legrégebbire, amit csak Csikágóként emleget a közbeszéd. Három óra felé járhat az idő, a napsütötte utca tele emberekkel: gyerekeiket dajkáló, hangos asszonyokkal, az árokparton beszélgető, kerítésre támaszkodó férfiakkal, sza1' ágáló apróságokkal. Különösen megdöbbentő, hogy dologidőben mennyi itthon a fiatal - tizen- és huszonéves - ember! — A nyár még csak elmúlik valahogy — mondja a bennünket kísérő Túró Flórián a kisebbségi önkormányzattól.—Ilyenkor jobban van alkalmi munka, meg a kert is hozzáad valamit a megélhetéshez. De a tél nagyon nehéz lesz idén errefelé... Szolnokra is megérkezett tegnap a Coop segélykamionja. Több raklapnyi élelmiszerrel a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülőket segítette a tisztán magyar tulajdonú üzletlánc. Csepeli Lajos, a Coop Szolnok Zrt. vezérigazgatója elmondta, helyi szinten évek óta támogatják a sportot, a kultúrát és különböző intézményeket. Országosan pedig már az olimpiai csapat arany fokozatú támogatói már hosszú idő óta. Tavaly pedig létrehozták a Coop Segély Alapítványt, mely idén a különleges szükségletű gyermekek étkeztetését 20 millió forint értékű élelmiszer-adománnyal segíti. Pap Lajos, az alapítvány kuratóriumának tagja kiemelte: országszerte több mint hat és fél ezer, a megyében 257 gyermek jut segítséghez. A saját márkás termékekből összeállított, több raklapnyi adománycsomagba hosszú szavatossági idővel rendelkező alapélelmiszerek kerültek. Ez a segély szeretet is — fogalmazta meg az adományért köszönetét mondva a megyei közgyűlés elnöke. Kovács Sándor szerint az elmúlt években több lett a munkája gyermekvédelmi intézeteknek, ám a korábbiaknál is szűkösebb forrásokkal kell működniük. Mindezt érzékelte a Coop, ami azt mutatja, hogy egy ízig-vérig magyar cég. ■ T. J. Kirakodják a rászoruló gyereknek adományozott tartós élelmiszereket Furcsa szociálpolitikai kísérletbe fogtak a 2002-es önkormányzati választás után Tiszaburán. Aktív munkahelyek híján a közfoglalkoztatást igyekezett a képviselő-testület felhasználni arra, hogy munkát, és a segélynél nagyobb jövedelmet biztosítson az állástalanoknak. A kísérletnek nemrég vége szakadt. Gelei J.-L. Murányi L. A 2002-es választás előtt csak tíz-tizenöt közhasznú foglalkoztatottja volt folyamatosan a településnek. Farkas László — jelenleg is hivatalában lévő - polgár- mester megválasztása után évről évre nőtt a faluban a közfoglalkoztatottak száma. Tavasszal a megyei bíróság kimondta Tiszabura fizetésképtelenségét, és adósságrendezési eljárás megindításáról döntött. A községben sokan úgy vélik: a pénzügyi csődhelyzetért az előző évek tömegessé vált közfoglalkoztatása a felelős. — Akkor úgy gondoltuk, hogy adjunk lehetőséget minél több embernek a munkára, legalább ilyen módon - emlékezik a kezdetekre a polgármester. - Később aztán már az állami költségvetési szabályok is egyre jobban arra ösztönöztek bennünket; hogy növeljük a közfoglalkoztatás nagyságrendjét! Tavaly éves átlagban már közel' ötszázan dolgoztak így a településen, de olyan rövidebb időszakok is voltak, amikor elérte a számuk a hatszázat.. Már két éve, a 2009-es év költségvetési indításakor is világosan látszott: Tiszabura költség- vetése egyszerűen nem bírja el a tömeges közfoglalkoztatáshoz <» szükséges 5 százalékos önerőt— évi mintegy 30 millió forintot. Az önkormányzat ezért ajánlatot tett akkor a foglalkoztatottaknak az önerő viselésére. (Lásd: keretes írásunkat.) Tavaly azonban már újra az önkormányzat kényszerült finanszírozni a közfoglalkoztatás önerejét.- Gyakorlatilag csődbe vitt bennünket a közfoglalkoztatási projekt! - summázza a kialakult helyzetet szomorkásán a faluvezető. - Próbáltuk ugyan halogatA közcélú munka leterhelte a kasszát AZ ÖT-HATSZÁZ közfoglalkoz- ~ tatott kiugróan magasnak y számít a háromezer lakosú '' települések kategóriájában. / A négyezres Szajol például, a > maga száz jogosultjából csak harmincegyet foglalkoztatott \ tavaly, mert - tudtuk meg Szöllősi József polgármester- , tői - ennyi embernek tudtak ' értelmes munkát adni, és ennyit bírt él a község költ< ségvetése. Az évek óta forráshiány nélkül gazdálkodó, 1890 lakosú Tiszaroff pedig ' tavaly átlagban 220 közcélú foglalkoztatottat alkalmazott. YT----^7' V ■----V f ... .y Mj, Nehezebb lett a tömeges közcélú foglalkoztatás nélkül az élet, mert a valódi munkaerőpiacon kellene boldogulást találni. Képünk illusztráció ni az összeomlást, a fizetésképtelenség bejelentését, de az egyik hitelezőnk megelégelte a késedelmeket, és adósságrendezési eljárást kezdeményezett ellenünk. A múlt évben lezárult, erőn felülvállalt program teljes mérlege ellentmondásos. Egyfelől ott a pénzügyi csődhelyzet, ami várhatóan hosszú évekre előre meghatározza a falu jövőjét, másfelől pedig ott vannak a falu életére gyakorolt egyéb hatások. — Annyi ember munkája után, amennyit itt fizettek, ragyognia, csillognia kellett volna a falunak - legyint nagyot egy biciklit toló asszony, Sz.-né, a falu főutcáján, akit a tavaly-tavalyelőtti közfoglalkoztatásról kérdezünk. Dől belőle a szó. — Amennyi kaszás itt volt, legalábbis papíron, any- nyinak körömvágó ollóval is le kellett volna vágnia az utolsó szál gyomot is! De nem így történt! A műszak nagy részében csak heverésztek, meg beszélgettek, a falu meg ugyanolyan koszos maradt, mint volt. Sokan be se nagyon jártak, vagy csak reggel beíratták a műszakot, és aztán elszivárogtak. De tán jobb is volt így, mert annyi embernek szerszámot se biztos, hogy tudtak volna adni. Biztos vagyok abban, hogy sok más ember örült volna ennek a lehetőségnek, és ezért a pénzért tisztességes munkát végzett volna... És ez az a pont, ahol — a tömeges közfoglalkoztatásról szólva -**• nem kerülhetjük meg a tényt, miszerint Tiszabura lakosságának mintegy hetven százaléka roma. Ez sajnos a szegénységen túl etnikai problémává is avatja az ügyet. A közcélú foglalkoztatottak között ugyanis az etnikai arányokon jóval felül, túlnyomó többségben voltak a cigányok.- Igaz, ennyi embert egyszerűen nem lehet egy ilyen kis faluban érdemi munkával ellátni — ismeri el a polgármester. — Hatékonyan foglalkoztatni pedig még kevésbé. Nehéz volt közöttük fegyelmet tartani, és sajnos el is kényelmesítettük az embereket. Tapasztaltuk, hogy akiknek például ez volt az első munkahelyük, azok egyszerűen úgy gondolták, hogy ez „a” munka, és azt hitték, és piaci viszonyok között is ilyennel találkoznak majd. „Elhitettük” velük, hogy ez a munka világa, pedig ez nagyon messze állt attól. A polgármester úgy véli, hogy a közfoglalkoztatás keretében szerzett jövedelmek is hozzájárultak a közbiztonság tavalyi javulásához. Különösen a vagyoni, illetve a közrend elleni bűncselekmények számának változása jelentős. Egy rendőrségi jelentést is említ, amit a Tiszafüredi Rendőrkapitányság vezetője készített a burai képviselő-testületnek. Eszerint: „2010. évvégén... megszűnt... a közfoglalkoztatás, melynek sajátos velejárójaként, az év végén a bűnügyek számának növekedése következett be. iá Ez a tendencia 2011 első hónapjaira is jellemző maradt.” Ugyancsak a közcélú foglalkoztatás eredményének tudja be a polgármester, hogy Tiszabura tavaly elkerült az utolsó előtti helyről az egy lakosra jutó vásárlóerő alapján történt országos összevetésben. Korábban, éveken át, csak Tiszabő volt szegényebb, mint Tiszabura. — Most viszont, hogy újra leépíteni kényszerültünk a közfogBüntetőeljárás folyik Tiszaburán a közfoglalkoztatási projekt ügyében tavaly, év elején a megyei rendőr-főkapitányság nyomozást indított ismeretlen tettes ellen Tiszaburán, a közfoglalkoztatással összeßggésben elkövetett vesztegetés gyanújával. Az önkormányzat ugyanis a közfoglalkoztatottaktól kérte a szükséges 5 százaléknyi önerő befizetését. Mindezt — magyarázza Farkas polgár- mester — írott megállapodás alapján, pénztárbizonylat kíséretében tették, tehát nem volt szó vesztegetésről. A rendőrség végül 2010 decemberében megszüntette a vesztegetés gyanújával folyt nyomozást, és áttette az ügyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. A vámnyomozók jelenleg jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűncselekmény gyanúja miatt vizsgálódnak. Csődbe vitte Tiszaburát a közcélú munka Elelmiszersegély a Coop alapítványától adomány A megyében több száz gyermeknek segítettek saját termékeikkel Előzetesbe kerültek a fegyverneki uzsorások A megyei rendőr-főkapitányság és a fegyverneki rendőrőrs nyomozást folytat két, illetve egy uzsora-bűncselekmény ügyében - tájékoztatta lapunkat tegnap a Pásztorné Kovács Ágnes, a főkapitányság sajtószóvivője. A gyanúsítottak és a sértettek személye miatt mindhárom ügy Fegyvernekhez köthető. A gyanúsítottak kisebb-na- gyobb, tízezertől százezer forintig terjedő összegeket adtak kölcsön, majd az adósoknak ennek többszörösét kellett visszafizetniük. A „kamatosok” a kintlévőség behajtása érdekében sokszor a súlyos fenyegetéstől sem riadtak vissza, amivel újabb bűncselekményt — zsarolást — is megvalósítottak. A jelzett ügyekben jelenleg három gyanúsított van előzetes letartóztatásban, és többen szabadlábon védekezhetnek. A vizsgálatok lezárásához még további nyomozati cselekmények szükségesek. Emlékezetes, hogy a megyében mind ez idáig csak egyetlenegy uzsoraügy jutott el a bírósági szakaszba. Erre most a fegyverneki vonatkozású ügyekben is jó esély van, bár lapunk úgy tudja: a gyanúsítottak szabadlábon lévő hozzátartozói számos kísérletet tettek arra, hogy a vallomások visszavonására késztessék az ügy tanúit és sértettjeit. ■ L. M. L.
