Új Néplap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-27 / 123. szám
TŰKOR Karcagon találkoznak az olasz és magyar diákok Páratlan esély a megyének előkészületek Szolnoki székhellyel jöhet létre a Tisza-bizottság Egyeztető tárgyalások azM4-esút tervezéséről Ezen a héten zajlik megyénkben az a hagyományos olasz-magyar sporttalálkozó, amelynek keretében évről évre összemérik ügyességüket Jász-Nagykun- Szolnok és Asti megye diákjai. A rendezvény első fordulójára még 2002-ben került sor a két megye közötti megállapodás alapján. A két fél azóta felváltva rendezi meg Olasz-, illetve Magyarországon a találkozót, más-más várost keresve helyszínként. Általában a 15-17 éves korosztályok versenyeznek, a következő sportágakban: kosárlabda, röplabda, kézilabda, teremfoci. A 2006-os találkozót egy lengyel delegáció is megtekintette, ugyanis Tarnów járás és Asti megye akkor írt alá együttműködési megállapodást. Az ünnepélyes aktuson megyénk delegációja is részt vett, s Tarnów elöljárója felvetette, hogy a későbbiekben Tarnów járás is szeretne az olasz- magyar sportverseny mintájára egy hasonló rendezvényt szervezni, esetleg kibővített körben Asti-Tarnów és Jász-Nagykun- Szolnok megye részvételével, így a 2009-es asti programban Tarnów járás is részt vett, bár a lengyelek csak egy sportágban szerepeltek. A következő évben elmaradt a rendezvény, ezért a kihagyás után most megyénk a soros. ■ Az olasz és a magyar megye évről évre felváltva rendezi meg a hagyományos diáksport-találkozót. A találkozóra Karcagon kerül sor, a sportágak a megszokottak: fiú teremfoci és kosárlabda, valamint lány kézi- és röplabda. A vendégeket Berekfürdőn szállásolják el, s a versenyek mellett játékos sportrendezvényre, berekfürdői fürdőzésre, Karcag értékeinek megismerésére is lesz lehetőség. Emellett a kemencés kenyérsütést, íjászkodást és lovaglást is kipróbálhatják a vendégek. ■ Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jött létre. A felmerülő költségeket a megrendelő fél fizeti. A Tisza hajózhatósága kielmetten szerepel a folyó hasznosítási tervei között. Nemzetközi vízi útvonalként kitűnően alkalmazható lenne. A kormánybiztosság támogatja, hogy a megalakuló Tisza-bizottság székhelye Jász-Nagykun-Szol- nok megyében, Szolnokon legyen. Ezt Barsiné Pata- ky Etelka jelentette be a minap a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás ülésén. Munkatársunktól Európa második, a Baltikum szervezett összefogása után létrejövő nagy területi együttműködéseként folyik az Európai Duna Régió Stratégia kialakítása. A Duna vízgyűjtője a Kárpát-medencét és benne a mai Magyarország teljes területét magában foglalja. így a Tisza menti megyék és települések, valamint a hét érintett megyei önkormányzatot összefogó Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás már a kezdetektől megfogalmazta azt az igényt, hogy a Duna Stratégiát elképzelhetetlennek tartják egy erőteljes tiszai program nélkül. A megyei önkormányzatok társulása pedig munkaszervezetén - a Tisza-tó Térségfejlesztési Kft.-n - keresztül konkrét projektjavaslatokat is tett a készülő stratégiához. A stratégia magyar vonatkozásainak kialakításakor egyértelmű volt, hogy a Tiszát elkülönülten kell kezelni. Erre leginkább egy önálló, intézményesített, magyarországi székhelyű nemzetközi szervezet, a nemzetközi Tisza-bizottság lenne alkalmas. A közelmúltban a Duna Stratégia magyar zászlóshajóprojektjeiről szóló kormányhatározatban ezt nevesítették is. — Úgy vélem, Szolnok város fekvése, adottságai és az itt működő szervezetek tevékenysége, a szakemberek szakmai felkészültsége és munkája alapján nagy biztonsággal indulhat harcba a Tisza-bizottság székhelyének megszerzéséért. Mivel olyan páratlan lehetőségnek tartom mind a város, mind Jász- Nagykun-Szolnok megye számára, amely nemzetközi, országos és regionális szinten egyaránt új szerepköröket és feladatokat jelent, kezdeményeztük Szolnok vezetőivel közösen, hogy Szolnok a Tisza-völgyi nemzetközi együttműködés és fejlesztés koordinálásával ténylegesen is a Tisza fővárosává váljon — hangsúlyozta Kovács Sándor, a megyei közgyűlés elnöke. - A megyei önkormányzat, Szolnok város, a Kö- zép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és a Szolnoki Főiskola tudatos és ösz- szehangolt lépéséket és kezdeményezéseket tett ennek érdekéKidolgozzák a Tisza-bizottság projektjeit a tisza-bizottság érdemi működésének megkezdéséhez még esetleg évek is kellenek. A szervezet kialakítása mellett a legfontosabb teendő mind az öt érintett országban olyan konkrét projektek kidolgozása, amelyek már a 2014—2020-as, európai uniós fejlesztési ciklus megindításakor finanszírozhatók lesznek az adott ország fejlesztési programjaiból, illetve a határon átnyúló programokból. A legfontosabb teendőket szerencsére tartalmazzák a vízgyűjtő gazdálkodási tervek. A vízgazdálkodás, az árvízx'é- delem, a környezetvédelem terén olyan nemzetközileg összehangoltfejlesztések valósulhatnak meg, amelyekre alapozva mind gazdasági, mind társadalmi téren létrejöhet az éltető és élhető Tisza-völgy. ben. így március 31-én, a Szolnoki Főiskolán rendeztük meg a Tisza-völgyi Műhely alapító konferenciáját, ahol több mint félszáz szervezet írta alá a Tisza-nyilat- kozatot, hitet téve az összefogás és szakmai együttműködés szükségessége mellett. Május 20-án pedig a szolnoki városházán tartott Tisza-konferencián már valamennyi érintett ország képviseletében megjelent politikusok és szakemberek nyilatkoztak az együttműködés szükségességéről és mutattak be konkrét projekteket. A hét Tisza menti megyét ösz- szefogó Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás május 23-i ülésén Barsiné Pa- taky Etelka hivatalosan is bejelentette, hogy a kormánybiztosság támogatja a Tisza-bizottság szolnoki székhellyel történő létrehozását, és felkérte a társulást az előkészítés összefogására. A társulási tanács az elgondolást maximálisan magáévá tette. A lehetőség megnyflt. Most az önkormányzatok és az érintett szervezetek gyors lépései szükségesek egy ideiglenes titkárság felállításához, a további szervezetfejlesztési teendők és a megvalósítandó programok kialakításához - tette hozzá Kovács Sándor. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat május 19-ére egyeztető tárgyalásra hívta az M4 gyorsforgalmi út Abony- Fegyvernek közötti szakaszával kapcsolatban érintett települések polgármestereit, továbbá az illetékes államigazgatási szervek képviselőit. Borbás Zsolt, a megyei közgyűlés alelnöke tájékoztatta a résztvevőket, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat kezdeményezésére van esély az út korábbi időpontoknál hamarabb történő megépítésére. Ezt követően Trenka Sándor, a tervező RODEN Kft. ügyvezetője és Kerényi Enikő, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. projektfelelőse tájékoztatta a résztvevőket a tervezés és az építés várható ütemezéséről, feltételeiről. A tervezés során különös figyelmet fordítanak a védett területeken történő építés minden részletére. Az elképzelések szerint a Tisza ártere fölött végig vasbeton lábakon áll majd a híd, melyet az ártéren kívül szerelnek össze, s a gáton kívülről, a besenyszögi oldalról fogják a folyó fölé tolni, annak érdekében, hogy az ártér védett élővilágát az építés a lehető legkisebb mértékben zavarja. A védett madarak, békák, denevérek és a növényritkaságok védelmét az út érvényes környezetvédelmi engedélyének megfelelően tervezik megi Az állatok mozgását szakszerű átjárók kialakításával, a madarak költését műfészkek, odúk kihelyezésével segítik. Mindezek helyét és részleteit a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek közreműködésével határozzák meg. Az M4 gyorsforgalmi út e szakasza és a szükséges műtárgyak - közöttük a Zagyva, a Millér és a Tisza fölött építendő hidak - engedélyezési tervei várhatóan 2011 augusztusára, a kivitelezési tervek 2012 decemberére készülnek el. Az előkészítő munkák további gyorsításával elérhetőnek látszik, hogy az építés 2013. januári megkezdésével, 2015-ben elkészüljön megyénk e régen várt gyorsforgalmi útszakasza. ■ Környezettudatos településeket jutalmazott az önkormányzat természetvédelem A megye intézményei is csatlakoztak az országosan meghirdetett hulladékgyűjtő akcióhoz A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat évek óta kiemelt figyelmet fordít a természet védelmére, környezetünk értékeinek megóvására, rehabilitációjára. Ennek jegyében maga Kovács Sándor, a közgyűlés elnöke hirdetett nemrégiben köztisztasági akciót a 4-es számú főút térségének megtisztítása érdekében, melyhez a térség önkormányzatai éppúgy csatlakoztak, mint az érintett intézmények. Egyértelmű volt tehát, hogy a május 21- re országosan meghirdetett TeSzedd! naphoz is csatlakozik a megyei önkormányzat. A fenntartásában működő intézmények egy része már előtte egy nappal megkezdte a külső és belső környezet rendbetételét. Több mint ezerötszáz fő vett részt a kétnapos hulladékgyűjtő akcióban a megyei intézmények részéről. Dolgozók, ellátottak, diákok egyaránt elszántan végezték munkájukat a szebb és élhetőbb környezet megteremtéséért. Borbás Zsolt, a közgyűlés alelnöke maga is több intézményt végigjárva „ellenőrizte” az akció eredményességét. Szintén a környezetvédelem fontosságát mutatja, hogy a megyei közgyűlés határozata értelmében a 2006-os évtől kezdődően a „Települési Környezetért” cím három kategóriájában egy- egy cím elnyerésére pályázhatA kunhegyesi középiskola diákjai is rendbe tették környezetüket nak Jász-Nagykun-Szolnok megye településeinek önkormányzatai. A pályázat kiírásáról és a cím odaítéléséről a megyei közgyűlés pénzügyi és gazdasági bizottsága dönt. Az értékelés során előnyben kell részesíteni azt a pályázót, akinek a környezet értékeinek megismerése, bemutatása, megóvása, védelme, fejlesztése, rehabilitációja érdekében kifejtett tevékenysége a helyi adottságokra, sajátosságokra figyelemmel történt, mintaértékű lehet a térség, illetve más települések részére. Emellett megfelel az európai uniós normáknak, szabályoknak, illeszkedik a fenntartható fejlődés elvéhez, és elősegíti a környezettudatos magatartás elterjedését, a civil szervezetek közreműködését is igénybe vette, a lakosság tájékoztatásával, illetve részvételével történt, illetve környezetbarát anyagokat, eszközöket és technológiákat használt, és példát mutat a jövő generációi részére. A bizottság a következő pályázóknak ítélte oda idén a díjat: „Épített környezet védelme” kategóriában Fegyvernek Nagyközség Önkormányzatának és Kenderes Város Önkormányzatának, „Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás” kategóriában pedig Kisújszállás Város Önkormányzatának. Az oklevél mellé 100 ezer forintos elismerés is jár. ■
