Új Néplap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-07 / 106. szám
EGYHÁZMEGYEI www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu II. évfolyam, 5. szám 2011. május Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK Totus Tuus! Egészen a Tiéd! II. János Pál pápa jelmondata A Karitász segített az árvíz károsultjain A tavalyi árvíz idején a borsodi térségben a Katolikus Karitász mintegy 90 millió forint értékben osztott szét segélyeket - élelmiszert, gyógyszereket, takarót -, majd az árvíz elmúltával közel 500 otthont újított fel mintegy 17 településen. Ezt abból a 250 millió forintból tudták megtenni, amely a templomi gyűjtések során a hívek nagylelkű adakozásából gyűlt össze. A munkálatok 2010 júniusától 2011 februárjáig tartottak. A felújítások zárásaként ünnepi hálaadó szentmisét mutatott be április elején Ternyák Csaba egri érsek a felsőzsolcai római katolikus templomban, hogy Isten áldását kérje az elvégzett munkára, és mindazokra, akik két kezükkel, adományukkal és imáikkal segítették a Karitász tevékenységét. Szentbeszédében köszönetét mondott a Katolikus Karitász vezetőinek, különösen Écsy Gábor országos igazgatónak és Árvái Ferencnek, az Egri Főegyházmegyei Karitász igazgatójának és munkatársaiknak azért a több hónapos megfeszített munkáért, amellyel sok család számára otthont biztosítottak. Kiemelte a média szerepét is: az embereket adakozásra késztette, hogy láthatták a képeket a katasztrófáról. A szentmise végén Tóth Lajos felsőzsolcai polgármester mondott köszönetét a Karitász tevékenységéért, az adományozók jó szándékáért. Mint mondta, a bajban tapasztalták meg a nemzet összefogását. ■ Egyházmegyei cigánytalálkozó Egerben Ternyák Csaba érsek a zarándokok között Ceferino Gimenez Mailát 1997- ben avatta boldoggá II. János Pál pápa. Ő az első roma származású ember, akit oltárra emelt az Egyház. Ceferino születésének 150. évfordulóját ünnepeljük az idén, ebből az alkalomból egyházmegyei cigánytalálkozót tartottak Egerben április 30-án. A találkozót Ternyák Csaba egri érsek kezdeményezte január 1-jén kelt körlevelében. Az ünnepi szentmise főcelebránsaként is ő köszöntötte a mintegy kétezer, az egyházmegye szinte minden részét képviselő zarándokot, akik több mint 40 településről érkeztek. Kérte őket, hogy azt a megszentelt Ceferino-ké- pet, amelyet a rendezvény végén megkapnak, templomukban helyezzék el. Szentbeszédében Székely János esztergom-buda- pesti segédpüspök, püspökkari cigányreferens hangsúlyozta: Ceferino írástudatlan lókereskedő volt, akinek - miután befogadta Krisztust - élete szebbé vált. Naponta járt szentmisére, a körmeneteken az egyik zászlót mindig ő vitte. Miután meggazdagodott, mindenkinek önzetlenül segített. A spanyol polgárháborúban a papokat védte, s a rózsafüzért a kezében tartva lőtték agyon, miközben azt kiáltotta: „Éljen Krisztus király!’’.- Nyissátok meg a szíveteket és életeteket Krisztus előtt! Engedjétek be Őt családjaitokba és otthonaitokba! - kérte a találkozó résztvevőit Székely János. Ebéd után tanúságtételekre került sor a Bazilikában. Ennek keretében először a Váci Egyházmegye cigányreferense, Dúl Géza szólt a jelenlévőkhöz, majd többen is beszámoltak arról, hogyan váltak hívő emberekké, vallásukat gyakorló keresztényekké. Közben a Kazincbarcikai Szakképző Iskola, a karcagi Szent Pál Általános Iskola, a szedrőládi cursillosok, majd a körömi, az arlói, a törökszentmiklósi, a tarnabodi, a lyukói és a miskolc-vasgyári közösségek, valamint a gyöngyösi Kolping csoport tagjai adtak elő zenés, táncos műsort. A program a közösségeknek ajándékozott Boldog Ceferino- képek átadásával és ünnepélyes áldással zárult. ■ H. ]. Boldog II. János Pál Hitelesnek ismert el XVI. Benedek egy II. János Pál közbenjárására bekövetkezett csodát, ennek alapján rendelte el a hat éve elhunyt egyházfő boldoggá avatását. Több mint egymillió zarándok érkezett a szertartásra, amelyet május 1-jén maga a pápa végzett Rómában. II. János Pál pápa Karol Józef Wojtyla néven született Wadowi- cében 1920-ban. Krakkóban szentelték pappá, majd Rómában folytatta tanulmányait. 1958-tól krakkói segédpüspök, 1964-től krakkói érsek, 1967-ben VI. Pál pápa a bíborosi kollégium tagjai közé nevezte ki. 1978-ban választották pápává. Szent Péter 264. utóda volt. 455 év óta az első nem olasz, és az addigi pápák között a legelső szláv. Tevékenységét végigkísérte a népek és vallások közti párbeszéd elősegítése, ennek jegyében bocsánatot kért az Egyház múltbeli bűnek ért. Erkölcsi tanításában az Evangéliumhoz való hűség, valamint az emberi élet és méltóság melletti kiállás jellemezte. Közel 27 évig tartó pápaságával Szent Péter és IX. Pius után ő volt a harmadik leghosszabb ideig hivatalban lévő pápa. 2005. április 2-án Rómában halt meg. Több mint 100 utazást tett külföldre, nagyobb utat járt be, mint elődei együttvéve. Két alkalommal hazánkba is ellátogatott. Különösen emlékezetes marad az Egri Érsekség területén élők számára a máriapócsi szentmiséje. 1338 boldogot avatott és 482 szentet. Boldoggá avatta többek között Kalkuttai Teréz anyát 2003-ban. Több magyar boldog mellett ő avatta szentté Kingát, IV. Béla király egyik lányát 1999-ben, valamint Hedviget, Nagy Lajos leányát. Krisztus győzött a halál felett Olajszentelési szentmisére került sor április 21-én, nagycsütörtök délelőttjén az egri Bazilikában. A keresztelendők és a betegek olaját, valamint a bérmáláshoz, az egyházi rend szentségének kiszolgáltatásához szükséges krizmát Ternyák Csaba érsek szentelte meg. A papság megalapításának emlékére is tartott szentmisén jelen volt és koncelebrált Seregély István ny. egri érsek, Katona István, Palánki Ferenc segédpüspök, a káptalan tagjai és az egyházmegye papsága, akik megújították szenteléskor tett ígéreteiket. Másnap, nagypénteken Krisztus keresztáldozatára emlékezik az egyház. Szentbeszédében az egri érsek kiemelte, hogy nagypéntek ünneplésének középpontjában a kereszt áll. Ez a jel végigkíséri életünket, ezzel jelöltek meg bennünket a kereszteléskor, ott van lakásunk falán, ott van a sírokon is. A nagyszombati várakozás után az esti szertartással kezdődött el húsvét ünnepe. Sötétedéskor következett a tűzszente- lés, majd a húsvéti gyertya meggyújtása. Krisztus világossága! - hangzott fel háromszor a székesegyházban, miközben a hívek gyertyáit is meggyújtották. A sok száz fénycsóva között csendült fel az Exultet, a húsvéti örömének. A szertartást vezető Ternyák Csaba érsek szentbeszédében a félelem legyőzéséről szólt: nincs már okunk félni, mert Krisztus győzött a halál felett. «G.L. Anyák napja alkalmából szeretettel köszöntjük az édesanyákat és a nagymamákat! EGYHÁZMEGYEI HÍREK Eged-hegyi keresztek a hagyományos Eged-hegyi keresztutat április 16-án a családokért imádkozták. A több mint tíz kilométeres útra 230-an indultak el, többek között Palánki Ferenc püspök atya, és több lelkipásztor is. Megáldottak útközben két felújított keresztet, amelyeket a Városszépítő Egyesület hozott rendbe, a Hubertus Kft. és Pataki József művésztanár segítségével. Felvétel AZ EGRI SZEMINÁRIUMBA várják azok jelentkezését, akik papi hivatást éreznek magukban, és az Egri Főegyházmegye kispapjai közé kérik felvételüket. A jelentkezés feltételei az Egri Hit- tudományi Főiskola honlapján (www.eghf.hu) olvashatók. Jelentkezési határidő: május 15. Gyöngyösi Kolping gyöngyösön április 7-én Ternyák Csaba egri érsek szentelte meg a Kolping Katolikus Szakiskola felújított épületét. Az ősrégi épületet a kártalanítás részeként iskolai oktatás céljára kapta meg a Felsővárosi Plébánia. Az épületben - méretei miatt - nem lehetett általános iskolát indítani, de szakiskolának alkalmasnak bizonyult. JEGYZET O lyan nagy jelentőségű a Húsvét, hogy nem elég csak néhány napig megemlékezni róla. Jézus feltámadásának megünneplése ezért nem fejeződik be Húsvéthétfőn, hanem egészen Pünkösdig tart. „Ez a hosszú időszak szinte egyetlen ünnep, egy nagyon nagy vasárnap” - fogalmazta meg az első latinul író teológus, Tertullianus. Az ötvennapos húsvéti időszak alatt az Egyház, a Krisztusban hívők közössége szűnni nem akaró módon örül a kereszt és a feltámadás általi megváltásnak. Ennek a szimbolikus kifejeződése a húsvéti gyertya, amely templomainkban az oltár mellett emlékeztet a feltámadt Krisztusra, miként az Alleluja is, hiszen a húsvéti időben - Jézus feltámadását felidézve - minden liturgikus összejövetelen hitből fakadó örömmel énekeljük. A húsvétnak nyolcada is van, ami azt jelenti, hogy megünneplése után egy hétig minden nap elimádkozzuk a „dicsőséget”, és a szentmise végén, az elbocsátáskor is Alleluját éneklünk. Régen ezt „fehér hétnek” is nevezték, mivel akik az ősegyházban Húsvét vigíliáján részesültek a keresztség szentségében, ilyenkor fehér ruhába öltöztek, kiemelt helyen ültek a templom szentélyében, és mindennap további hitoktatást kaptak. Á rá következő vasárnapon - amit fehér vasárnapnak neveztek - vették le megkülönböztető öltözetüket, és hagyták el a számukra fenntartott helyet. Újabban ezt a napot az isteni irgalmasság vasárnapjának is nevezzük II. János Pál pápa határozata szerint. A húsvéti időben gyakran emlékeztetnek arra a szentmise evangéliumai, hogy a Feltámadott ismételten megjelent a tanítványok számára. A Szentírás öszszesen tizenegy ilyen találkozást említ: Jézus megjelent Mária Magdolnának, a sírhoz siető asz- szonyoknak, az emmauszi tanítványoknak, Péternek, és az ösz- szes apostoloknak. Ezek azért is fontosak, mert hitünk az apostolok és az első tanítványok tanúságtételén is nyugszik, akik látták az Urat. Egy részük hangsúlyossá teszi, hogy Jézus megjelenése nem látomás vagy érzéki csalódás volt (vö. Lk 24,39), hanem testi valójában támadt fel. A beszámolók másik csoportja azt hangsúlyozza, hogy a megdicső- ült testére nem érvényesek a fizikai világ tér-idő korlátái. Már nem tartozik a fizikai világhoz, bár láthatatlan módon kapcsolatban áll vele. Akivel találkoztak, azonos azzal a személlyel, akit ismertek és követtek. A húsvéti idő vége felé az evangéliumi szakaszok János evangéliuma alapján Jézus búcsúbeszédéből és főpapi imájából valók. A negyvenedik napon pedig Jézus mennybemenetelére emlékezünk. Régebben Áldozócsütörtöknek neveztük, mivel ez volt a húsvéti szentáldozás utolsó napja. Néhány évtizede a hetedik vasárnapon idézzük fel azt az üdvtörténeti eseményt, hogy a feltámadt és megdicsőült Krisztus az Egyházban a Szentlélek útján folytatja üdvözítő tevékenységét. ■ Dolhai Lajos Ötvennapos ünnep