Új Néplap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-06 / 105. szám
3 ÚJ NÉPLAP - 2011. MÁJUS 6., PÉNTEK MEGYEI TÜKÖR Jászjákóhalma húsz évvel ezelőtt Fodor István Ferenc akkori polgármester javaslatára döntött a helyi önkormányzat arról, hogy május 6-át a Jászok napjává nyilvánítja és javasolja megünneplését más jászsági településeknek is. Mint minden évben, e hét péntekén is, délelőtt az iskola falán elhelyezett jász emléktáblánál lesz koszorúzás, majd délután a gazdakörben Molnár János Budapesten élő, Jászberényhez és Jákóhalmához is rokoni szálakkal kötődő festő kiállítása nyílik, ta Jászapáti NAGY SIKERREL zaj lottak a Gazda-Farmon a több éve hagyományos tavaszköszöntő gazdanapok. Különösen nagy sikert aratott Pócs János ország- gyűlési képviselő — és egyben házigazda — erre az alkalomra felépített dinnyés kunyhója. Hajdan az ő családja is csányi dinnyésként került kapcsolatba a Jászsággal. Mivel a család ma is magas szinten műveli ezt a kultúrát, a nyári dinnyevásár egy valódi berendezett kunyhó meglátogatásának lehetőségével is bővül, ta Karcag GYURCSEK János, a Karcagi Üveggyár Kft. egyik tulajdonosa lapunktól azt kérte, pontosrt- sunk. A lapunk május 5-i Hírek rovatában nem a karcagi, hanem az egykori berekfürdői üveggyárból vásárolt téglákból készült a hírben említett Év Háza verseny tavalyi győztesének budakeszi háza! de Mezőtúr A TŰZOLTÓSÁG napja alkalmából a város adott otthont tegnap a megyei ünnepségnek. Ezen a rendezvényen adta át Kovács Sándor, a megyei közgyűlés elnöke a megyei rendészeti és közbiztonsági díjat Kurgyis János nyugállományú tűzoltó ezredesnek, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tűzoltók Szövetsége elnökének. szs Szolnok HUSZONKILENC munkavállaló adott vért a minap a Bige Holding Kft. telephelyén a megyei Vöröskereszt szervezésében, tájékoztatott Gulácsiné Molnár Etelka véradószervező koordinátor. A kft., mely újra belépett a véradásbarát munkahelyek közé, kiváló körülményeket teremtett a véradók számára. Ezzel is népszerűsítve a véradást a dolgozók körében, bb SZ0U0N.hu További települési hírek olvashatók a SZ0U0N.hu hírportálon. Viharokat kavart évekkel ezelőtt a gyermekintézmények társulásba adása, de az idő igazolta a döntés helyességét. Képünk a tiszaroffi óvodában készült. „Bezzegfalu” a Tiszánál önkormányzás A takaró és a nyújtózkodás tanulságos esete Folytatás az 1. oldalról Pedig — ahogy mondani szokás — Tiszaroffon sincs ám kolbászból a kerítés! Kevés a munkahely, magas a munkanélküliség, a legfőbb foglalkoztató itt is az önkormányzat; tavaly 200-250 közcélú foglalkoztatottnak adtak munkát a faluban. Nincsenek kiemelkedő nagyságú-saját bevételek. A fiatalok többsége, a közép- és felsőoktatásba kerülve, már itt sem nagyon igyekszik visszatérni a faluba, így Tiszaroff is elöregedő félben van. És mégis...’ Az utas, ha az országútról betér a falu felé, meglepve látja a tiszta, rendezett utcákat, a gondosan nyírt közterületeket és árokpartokat. Nem ehhez szokott a szem azon a vidéken! A faluközpontban sehol egy omladozó, oda nem illő épület, sem félig elbontott ház. S mindez pályázat nélkül, saját erőből, folyamatos munkával.- Nincs különösebb titkunk - mondja szabadkozva Kamarás Zsolt. — Takarékosan, racionálisan kell gazdálkodni, ennyi csak- ... Én a vállalkozásomban megszoktam ezt a gondolkodást, és szerencsére polgármesterként sem kell másként tennem. Ehhez jó partner a képviselő-testület. A kettőezerhatos megválasztásom után bő húszmilliós működési hiánnyal kezdtük a munkát. Friss emberként csak nagyot néztem, hogy olyan forintok elköltéséről rendelkezünk, amelyekről nem tudjuk, hogy befutnak-e majd a kasszába. Ezen változtatni kellett! Jó néhány takarékossági intézkedést meg kellett tennünk, de megérte. így történhetett meg, hogy az előző négyéves ciklusunkban mintegy egymiliiárd forintnyi pályázati pénz sikerült a településre pályáznunk; nyolcszázmilliót a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítésére, körülbelül kétszázat pedig az intézményeink felújítására. A szükséges saját erő biztosítása már nem jelentett különösebb gondot. — Mondana konkrét példákat is a takarékossági intézkedésekre?- Az első fontos kérdés a létszámgazdálkodásunk rendbetétele volt. Sikerült. Csak annyi embert alkalmazunk, amennyire a normatív támogatás fedezetet nyújt. Emlékszem, 2007 elején mekkora harcot kellett vívnunk azért, hogy a gyermekintézményeinket bevigyük társulásba Kunhegyessel és Tiszagyendával. A faluban, és különösen az iskolában, kétségbe voltak esve az emberek, hogy meg akarjuk szüntetni az iskolát. Nos, az intézmény azóta is megvan, működik, a társulásos forma pedig a négy év alatt jelentős támogatási többletbevételt eredményezett... A beszélgetés végeztével elüldögélünk kicsit a falu legszebb, kikövezett, virágos terén; bármelyik város is elfogadhatná. A kis fagylaltozó-presszó elé kirakott székek, s asztalok üresek így kora délután, de tudjuk be ezt a hűvös tiszai szélnek és a hétköznapi dologidőnek. ■ L. Murányi László Kamarás Zsolt polgármester tősgyökeres „pesti gyerek" kamarás zsolt polgármester a második ciklusát tölti már a hivatalában. Annak idején, évtizedekkel korábban, üdül& vendégként „csöppent" a faluba, még a szülei révén. 2000- ben aztán felépült a családi háza, és feleségestül, gyerekestül tiszaroffivá vált. Már jóval a megválasztása előtt sikeres vállalkozást vezetett, így nem egzisztenciális kérdés számára a polgármesterség, hanem valóban közszolgálat. A tiszteletdíját rendszeresen átutalja egy helybeli alapítványnak, ami különböző helyi közösségi feladatokra költi a forrásait.- nem csak én dolgozom ingyen a faluért - fűzi hozzá rögtön magyarázólag a vállalkozó-polgármester. - A testület tagjai is hasonlóan tettek, és közcélokra ajánlották a tiszteletdíjukat. Összehasonlításul: akad olyan, a rof- fihoz hasonló lakosságszámú település a megyében, ahol több millió forintba kerül- JgH nek a polgármester, a helyettese(k) és a képviselők. Kamarás Zsolt polgármester: Csak annyit költünk, amennyi be is jön a kasszába... JEGYZET LACZI ZOLTÁN Energiatudatos jövőnk AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁG szorító szükségét a bőrünkön tapasztalhatjuk, amikor ugyanis a számlákat kell kiegyenlíteni, az rendszerint felér egy foghúzás okozta fájdalommal. Épületeink túlnyomó része ugyanis pazarlóan bánik az energiával, mondhatnánk az utcát fűtjük télen. Nem csak azért, mert jobbára akkor épültek, amikor azt hirdették, hogy olajválságok nem fognak ki a szocialista tömb országain. Hanem azért is, mert akkor a mennyiségi szempontok megelőzték a minőségit, az energia visszatekintve olcsó volt, s az üvegházgázok fel- dúsulásáról, globális felmelegedésről, fenntarthatóságról aligha szóltak a hírek. Emiatt most a körmünkre ég a sürgős teendők sora. Világos, hogy energiafelhasználásunkat fenntartható útra kell terelnünk, ellenkező esetben nem bírjuk pénzzel, s bolygónkon, a légkörben, a még oly változatos élővilágban visszafordíthatatlan károkat okozunk. Végső soron tehát az emberiség, saját magunk sírját ássuk egy ideje. mivel a teljes energiaszükséglet mintegy negyven százalékát az épületek igénylik, ezen a területen óriási lehetőségek adódnak a fogyasztás felére, kétharmadára csökkentésére. Ám ehhez mélyen zsebbe kell nyúlni, mert a hatékonyságot célzó beruházások nem olcsók. Tudják ezt a nálunk jóval gazdagabb országokban is, ezért az állam (és/vagy unió, önkormányzat) anyagi szerepvállalása nélkül csak tüneti kezelésre futja. Részint a szén-dioxid kvóta értékesítéséből származó bevételből finanszírozott panelprogram sikerei és anomáliái is ezt bizonyítják. No meg sokadjára azt, hogy a legolcsóbb az el nem fogyasztott energia. Jászapáti vezetője védelmet ígér kamatos Önkormányzati kölcsön és szociális kártya az uzsorások ellen Folytatás az 1. oldalról A jászapáti esettel kapcsolatban megtudtuk: a rendőrségi beavatkozásra két sértett feljelentése nyomán került sor. Az őrizetbe vett házaspárt jól ismerik Jász- apátin. Helyi forrásaink szerint nem a „kamatos” pénzek jelentik a család egyetlen jövedelmét; a rendőrség most majd az „egyéb” tevékenységeiket is vizsgálhatja. A helybeliek szerint egyébként S.-ék nem tartoznak a település igazán nagy „kamatosai” közé, náluk kiterjedtebb üzletkörrel rendelkező „kollégáik” is akadnak még Jászapátiban. Az eset kapcsán, szerdán megkerestük Pócs János polgármestert, a térség parlamenti képviselőjét is. A vezető egy kisebbfajta, rögtönzött lakossági fórum közepén vette fel hívásunkra a telefont.- Ma kifizetés van az önkormányzatnál a közcélú foglalkoztatottaknak, és azt a hírt kaptuk, hogy az egyik legnagyobb uzsorás a kapunál áll, és már ott szedi el a pénzt a kilépő adósaitól. Iderohantam, hívtam az őrsparancsnok urat is, de mire ideértünk, az emberünk már elment a helyszínről. Most elmondtuk a közcélú foglalkoztatottaknak, hogy ne hagyják magukat zsarolni, kizsákmányolni. Csak any- nyit fizessenek vissza, amennyit kölcsön kaptak, és ha fenyegetik, bántják őket, akkor forduljanak a rendőrséghez. Kezeskedem a védelmükért. Egy nappal később már nyu- godtabb viszonyok között találta telefonhívásunk a képviselő-polgármestert.- Korábban nálam is járt már a kedden őrizetbe vett pár néhány áldozata - mondta. - Mindegyiküket arra kértem, hogy forduljanak a rendőrséghez. A városvezető a jászapáti „uzsorafront” két újdonságáról is beszélt. Egyfelől arról, hogy egyre jobban terjed a jászapáti kamatosok körében is az áruhitelezés. Kevesebb a rizikója, a haszon pedig ugyanannyi rajtuk, mint a készpénzes ügyleteken. A másik újdonságot az önkormányzati ellenlépések jelentik. — Közzétettük a városban, hogy az önkormányzat létrehozott egy külön pénzalapot, amiből azok kaphatnak kamatmentes átmeneti kölcsönt, akik anyagi végszükségben vannak, és akiknél biztosítható, hogy a felvett összeget, maximum ötvenezer forintot, vissza is fizetik. Körvonalazódik ugyanakkor egy olyan szociáliskártyarendszer is, amelyben aki hozzájárul, annak kártyára utalja a jövőben az önkormányzat a járandóságát. Mindkét intézkedéssel az uzsorások mozgásterét szeretnénk szűkíteni. ■ L. Murányi László Megszépülnek. Kovács Jenő abonyl szobrászművészt bízták meg több jászberényi egyházi szobor felújításával. A rossz állapotban lévő alkotásokat megtisztítja, pótolja a hiányzó részeiket és konzerválja az alkotásokat.
