Új Néplap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-31 / 126. szám

2 ÚJ NÉPLAP — 2011. MÁJUS 31., KEDD A NAP TÉMÁJA gazdálkodás Ebben az esztendőben már a kötvényterhek is nyomják a települések vállát. A reform megnyirbálja az önállóságot, de stabilizálhatja a helyzetet. r ■■ / ELADÓSODTAK A MEGYE ONKORMANVZATAI Nehéz évük lesz idén az önkormányzatoknak. A megyei kormányhivatal­ban összegezték a 2011-re elkészített költségvetései­ket, és kiderült: a képvi­selő-testületek folytatták az évekkel korábban meg­kezdett gyakorlatot, és nagy többségük jelentős forráshiánnyal tervezte meg az idei esztendőt. L. Murányi László A kormányhivatal adatai szerint megyénk 78 települési önkor­mányzatából 71 helyen „mínusz- szál” alkották meg az Idei költ­ségvetést. Átlagosan 8-10 száza­lékos, a tavalyi mértéknél lénye­gesen magasabb hiánnyal kal­kuláltak, és ez alapvetően meg­határozza az egész idei évüket. Négy községben — Tiszader- zsen, Jászteleken, Tiszabőn és Tiszaburán - már adósságren­dezési eljárás indult az önkor­mányzat fizetésképtelensége mi­att, és a gazdálkodást pénzügyi gondnok irányítja. De számos to­vábbi önkormányzat is a szaka­dék szélén táncol, amelyeknél szintén megértek már az adós­ságrendezési eljárás feltételei, ám amelyek különféle indokok­kal még halogatják a fizetéskép­telenség bejelentését. Szakértők becslése szerint további nyolc­tíz önkormányzat ténylegesen már jelenleg is fizetésképtelen­nek tekinthető a felhalmozódott tartozások miatt. — Mindez azért is különösen aktuális kérdés most, mert a tava­lyi állami költségvetési hiánycél, a 3,8 százalék, önmagában tart­ható lett volna, de a hatalmas ön- kormányzati forráshiány miatt a tervezettnél magasabban telje­sült a költségvetési hiánycél is — nyilatkozta lapunknak dr. Len­gyel Györgyi, a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetője. - Döbbene­tes, hogy amíg a tel­jes magyar A megye legnagyobb idei Önhiki-igénylői (ezer Ft)* Jász-Nagykun-Szolnok Megyei önkormányzat 659 572 Tiszaföldvár 235 106 Tiszafüred 176 333 Kunszentmárton 169 415 Tiszabura 161103 Kenderes 124 585 Kőtelek 124 438 Kunhegyes 123997 Abádszalók 76 482 Öcsöd 72 390 Tisza kürt 62 992 Tiszaszőlős 59 733 Tisza bő 59 704 ÄSrklHw * a teljes listát megtalálja a SZOL)ON.hU hírportálon. FORRÁS: MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR Egyes önkormányzatok kasszája ma már annyira üres, hogy lassan alig van mit beosztaniuk a mindennapi működésükhöz. Felvételünk illusztráció., t önkormányzati szektornak a sa­ját összes bevételéhez viszonyi- tott adósságállománya kettőezer­ötben még huszonkét százalék volt, addig négy évvel később már harminckilenc. Ennek persze is­merjük az okait Az utóbbi négy évben körülbelül negyven száza­lékkal csökkent az önkormány­zatok normatív állami támogatá­sa, miközben viszont a feladatok mennyisége nőtt. Emellett önerőt kellett biztosítaniuk a települé­seknek az uniós pályázataikhoz, amit saját bevételből vagy csak hitelből tudtak teljesíteni...- Burjánzott az óriási mértékű kötvénykibocsátás...- Igen, jellemző, hogy 2005- ben még országosan csak bő négymilliárd forint értékű volt az önkormányzatok kötvényál­lománya, öt évvel később vi­szont már 610 milliárd. Ezeket a kötvényeket túlnyomó részt devizában bocsátották ki a tele­ülések, így az árfolyamromlás őket is ugyanúgy sújtja, akár a hitelfelvevő polgárokat. Sajnos a jelenlegi jogszabályi háttér olyan, hogy az állam nem tu­Szöllősi József: Gazdálkodási szempontból helyes, ha nem köte­lező feladatokat saját egyéb bevéte­lekből lehet csak vállalni Egész Európában egyedülálló megoldás Magyarországon, ellentétben más országok gyakorlatával, nem a kincstár küld csődbiz­tost a fizetésképtelenné váló önkormányzatokhoz, hanem a bíróság jelöl ki pénzügyi gond­nokot. Ez egyedülálló megol­dás Európában.- az a tapasztalat, hogy a hi­telezők nem nagyon indítják meg az eljárást - mondta dr. Lengyel Györgyi, a megyei kor­mányhivatal vezetője. - In­kább várnak a pénzükre. Úgy vélik, normál működés mellett jobbak az esélyeik, mint adós­ságrendezési eljárásban, és va­lamilyen állami forrásból majd csak megkapják a köve­telésüket. Ám az állam semmi­lyen módon nem felel az ön- kormányzatok adósságáért. dott gátat vetni a helyhatóságok mértéktelen eladósodásának. A kötvényeket általában 3-4 évi türelmi idővel bocsátották ki a települések, és ez alatt csak ka­matokat kellett fizetni. Ezek a moratóriumok jellemzően az idén járnak le, és a tőketörlesz­tés ideje csak most következik. Sajnos a kötvénykibocsátásból befolyó forrásokat jelentős rész­ben olyan célokra fordították a települések, amelyekből a be­fektetés soha nem térül meg. Pedig a kibocsátás hivatalos jogcíme minden esetben fejlesz­tés volt. Költöttek ebből műkö­désre, pályázati önerő biztosí­tására, de különféle látványbe­ruházásokra is, amik soha az életben nem hoznak bevételt... További probléma, hogy jogsza­bályi tiltás hiányában magas kockázatú pénzügyi művelete­ket is végeztek a kötvénybevéte­lekből, s néhány önkormányzat jókorát bukott ezen. Kunszent- mártonnak például hetvenhét millió forintja bánja, hogy bizo­mányosra bízta százmillió fo­rintja „forgatását”.- Mennyire egyezik az országos folyamatokkal a megye önkor­mányzatainak gazdálkodása?- Ugyanezek a folyamatok és veszélyek jellemzők a megyében is. Rendkívül magas a kötvényál­lomány, és jelentősen növeli az eladósodottságot, hogy az átme­neti működési hiányok áthidalá­sát az önkormányzatok többsége rendkívül drága folyószámlahite­lekkel oldja meg. Sajnos az önkor­mányzataink jelentős része érde­mi nagyságú saját bevételek nél­kül igyekszik talpon maradni, így teljes állami költségvetési függő­ségbe került Főleg a tiszafüredi és a kunszentmártoni kistérségben vannak nagyon nehéz helyzetű önkormányzatok, de előfordulnak a megye más részein is.- Mi történik ezekkel a hatal­mas forráshiányokkal? — Ha egy önkormányzat hi­ánnyal tervezi a költségvetését, a jogszabály szerint köteles meg­jelölni a hiány ellentételezésé­nek forrásait is. Bizonyos helye­ken, takarékossági okokból, zá­rolták a pénzeszközeik meghatá­rozott részét; legtöbb település az Önhiki-támogatást, vagyis az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzat­ok támogatására létrehozott ala­pot jelölte meg forrásként. Megyénk 79 önkormányzatából idén 41 nyújtott be ilyen támoga­tási kérelmet - köztük a megye is. Ezen a listán nem a település- nevek, hanem megpályázott, arányaiban nagyon magas támo­gatási összegek okozzák a leg­nagyobb meglepetést. Ezeket persze közel sem fogják meg­kapni a települések, hiszen or­szágosan hatalmas a túligény- lés. Számos helyen még további hitelfelvételeket is megjelöltek a források között, de ezekkel csak az adóssághalmaz nö­vekszik tovább. Világosan látszik, hogy a jelenlegi struktúra már nem tartha­Dr. Lengyel Györgyi: A tör­vény még az idén megszüle­tik, és jövőre hatályba lép tó fenn tovább, elengedhetetlen­né vált az önkormányzati gaz­dálkodási rendszer reformja.- Mik lesznek a reform főbb pénzügyi, gazdálkodási irá­nyai?- Szilárd a kormányzat elhatá­rozása, hogy a parlament még az idén elfogadja az önkormány­zati törvény módosítását, hogy a változások már jövőre elindulja­nak. A Tállay András államtit­kár nevével fémjelzett vitaanyag már megnevezi ezeket az irányo­kat. A terv szerint az eddigi nor­matív támogatás helyett feladat­finanszírozásra tér át a közpon­ti költségve­tés. Ráadásul kötötten, minden forint csak arra lesz fordítható, amire az önkormányzat kapja. Úgynevezett nem kötelező, ön­ként vállalt feladatokat csak a saját bevételekből lehet majd a tervezet szerint finanszírozni, abból is csak akkor, ha a kötele­ző feladatok teljesülnek. Újra kell szabályozni az önkormány­zati vagyon elidegenítésének, terhelésének feltételeit, vállal­kozni, fejleszteni és beruházást indítani pedig csak akkor lehet majd, ha a kötelező feladatok fi­nanszírozása biztosított. A kon­cepció, a szervezeti reform mel­lett számos pénzügyi, gazdálko­dási szigorításról, s a hozzájuk kapcsolódó szankciókról is szól. A tervezett változások tehát je­lentős szigorításokat tartalmaz­nak. Bár helyenként az önkor­mányzatok döntési önállóságát is korlátozzák majd, Szöllősi Jó­zsef, Szajol polgármestere, bizo­nyos megszorításokkal, de még­is egyetért a felsoroltakkal. — A feladatfinanszírozást ab­ban az esetben tartom bevezet- hetőnek, ha az egyes kötelező feladatokhoz reálisan rendelik hozzá a támogatási összeget - mondta a polgármester. — Ha valami száz forintba kerül, ak­kor arra száz forintot adjon a költségvetés, ne pedighatvanat, mint most. Mi még csak nem is panaszkodhatunk a saját bevé­teleinkre, de a tartalékainkat már mi is rég feléltük. Gazdál­kodási szempontból helyes, ha nem kötelező feladatokat saját egyéb bevételekből lehet csak vállalni. Sok helyen azonban megszűnhetnek így a különféle közösségi tevékenységek, ha azokat csak tagdíjakból és pá­lyázatokból kell fenntartani. Fé­lő, hogy a kistelepülések sport­ja, kultúrája, civil szférája le fog épülni. Az önkormányzati va­gyon elidegenítésének és terhe­lésének korlátozása az önkor­mányzatiság csorbulásával jár, aminek nem örülök. Azzal vi­szont egyetértek, hogy amelyik település nem képes eltartani az intézményeit, az ne vállal­kozzon, és beruházásba is csak a feltételek megteremtése után fogjon. Meglátjuk... WIIM'IM« ■ Mi javíthatna az önkormány­zatok anyagi helyzetén? Szavazzon honlapunkon ma 16 óráig: SZ0U0N.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések... JÁsz-NAGYKUN-szoLNOK megye negyvenegy önkormányzata összesen 2,8 milliárd forint úgynevezett Önhiki-támogatást igényelt a kormányzati keret­ből. 650 milliót a megyei köz­gyűlés, a fennmaradó 2,15 mil- liárdot pedig negyven települési önkormányzat. Néhány helyha­tóság igazán magasra srófolta az igényét, s közöttük is Kőte­lek (124 millió) és Tiszabum (161 millió) viszi a prímet az arányaiban nagyon magas ösz- szegekkel Jól ismerjük mind­két falu gondjait: Tiszabura el­len nemrég kezdeményezett adósságrendezési eljárást a Ti- gázZrt., Kőtelek önkormányza­ti vezetői pedig minden erővel igyekeznek elodázni a fizetés­képtelenség bekövetkeztét. Ti­szaburán az Önhiki tétje az adósságok gyors rendezése és az újbóli talpra állás, Kőtele­ken viszont a talpon maradás. Ha ugyanis nem sikerül vala­milyen módon betömögetni az előző ciklusban keletkezett, jó­kora költségvetési lyukakat, ak­kor ott sem marad más, mint a fizetésképtelenség bejelentése és az adósságrendezési eljárás.

Next

/
Thumbnails
Contents