Új Néplap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-20 / 117. szám
2 ÚJ NÉPLAP - 2011. MÁJUS 20., PÉNTEK MEGYEI TÜKÖR Segély nélkül képzetlenül A kormány arra készül, hogy kilencről három hónapra csökkentse a munkanélküli segély jogosultsági idejét a Széli Kál- mán-terv keretében. A lapban arról olvastam a napokban, hogy évek óta nem volt ilyen magas azoknak az aránya, akik már semmilyen ellátásra nem jogosultak, és hogy a munka- nélküliek közül 26 ezren nem kapnak most sem segélyt. Azt is olvastam, hogy a regisztrált 612 ezer álláskereső 57,4 százaléka jogosult álláskeresési vagy szociális ellátásra, és az áprilisi adatok szerint 260 ezer fő kívül van a szociális hálón. Ezek mind magyar állampolgárok, ám a számadatok a munka nélkül tengődő felnőttek által eltartott gyerekeket nem jelzik. Szomorú, hogy százezrek nem dolgoznak és lehetetlen a megélhetésük, a mindennapi életük. Nem tudni, hogy a nem regisztrált, nyilvántartáson kívüli munkanélküliek igazából mennyien is lehetnek? Arra nem is merek gondolni, hogy miből élnek? Nekik is kell enni, inni, tisztálkodni, télen melegedni, felöltözni, világítani, a gyerekeknek iskolába járni. Sok szerencséden sorsú család tengődik, és ezután valószínűleg több lesz a számuk, a munkanélküli segély jogosult- sági idejének csökkentése miatt. Nem könnyű munkát vállalni a nincsteleneknek, hiszen az ingázós, a lakóhelyüktől távol munkát találók sem tudnak sok pénzt hazajuttatni: legtöbbjük ugyanis képzetlen, s rájuk nincs az igény. Mindennapi életünk, megélhetésünk biztonsága csak akkor változhat, ha lakóhelyeinktől optimális távolságban több munkalehetőség lesz. Jónás Zsolt, Szolnok Várjuk Olvasóink írásait az uj- neplap@axels.hu, vagy a zol- tanne.szundi@axelspringer.hu e-mail címre. LEVÉLCÍMÜNK: ÚJ NÉPLAP SZERKESZTŐSÉGE, 5001 SZOLNOK, MÉSZÁROS L. ÚT 2. Lányanyák az iskolapadban TiszABURA Örömet okozhat a családi pótlék megvonása, hoppon marad az uzsorás Hihetetlen kettősség jellemzi a tiszaburai általános iskolát. Digitális tábla, projektor az egyik, beszakított ajtó, kitört ablak a másik tanteremben. S nem ritka, hogy 13-14 éves lányok szülés után térnek vissza az iskolapadba. Géléi József A tiszaburai általános iskola nagykapuja kora reggeltől késő délutánig tárva-nyitva. A faluban élők azonban tudják a rendet: napközben nem illik zavarni a tanítást. Ugyan dolgozik biztonsági őr az intézményben, komolyabb dolga még nem akadt. — Nálunk nem jellemző, hogy a szülők mondva csinált indokkal rohangálnának az iskolába - felelte érdeklődésünkre a helyi ÁMK (Általános Művelődési Központ) igazgatója, Tárcza Zoltánná, Irénke. - Nem is emlékszem, mikor fordult elő utoljára ilyen eset. Pedig ha valahol, a tiszaburai iskolában beszélhetünk igazán diszkriminációról. Csak éppen ellenkező előjellel, mint ahogy azt általában emlegetni szokták. Majdnem négyszáz gyerek jár hozzánk, s köztük már nincs egyetlen magyar sem, valamennyi a helyi roma kisebbséget képviseli. Aki veszi a fáradtságot és végigsétál a burai iskoJa épületében, rádöbben, hogy sok városi tanintézmény is megirigyelné felszereltségét, kulturáltságát. Igaz, ugyanakkor a lepusztult- sággal, a szegénységgel is szembesülhet a látogató. Az egyik tanterem olyan hangulatot áraszt, mintha virágoskertben járnánk, tele szebbnél szebb növényekkel. A falak feldíszítve, kiplaká- tolva, a padok, székek a kor legmodernebb követelményei szerint méretre készítve, a digitális tábla, a projektor már valóban a XXI. század iskoláját idézi. És minden ragyog a tisztaságtól! Egy teremmel odébb mintha nem is ugyanabban az iskolában lennénk. Az osztályterem ajtaja, mint a legutolsó kocsmában, beszakítva. Az erős legény ökölnyomát hónapok óta hordozza magán a bejárat. A padok lapja felszaggatva, az ablak kitörve, a falak lecsupaszítva és összefirkálva. A digitális tábla hozzá tartozik a modern oktatási módszerekhez. A gyerekek és a pedagógusok szívesen használják. Képünk illusztráció.- Amint ön is láthatta, hihetetlen a kontraszt a két terem között - jegyezte meg az igazgatónő. —Pont azért, hogy a gyerekeket megpróbáljuk ránevelni a tulajdon értékére, első osztálytól kezdve nyolc éven keresztül ugyanazon terembejárnak. Van olyan csoport, amelyiknél nyitott fülekre leltünk, az vigyáz rá, megóvja az állagát, a másik viszont elzárkózik az élet minden szépségétől, a rombolásban, pusztításban leli csak örömét. Ehhez ráadásul még hozzávehetjük, hogy a roma gyerekek lényegesen hamarabb érnek, mint magyar kortársaik. Az ötödik osztályba lépve szinte „kisfel- nőttnek’,’ képzelik magukat, és sokan meg is próbálnak úgy élni. Amióta a törvényeink engedélyezik, hogy szülés után visz- szatérjen az általános iskola padjaiba az anyuka, hihetetlen lavina indult útjára. Többször előfordult már, hogy valamelyik 13-14 éves diáklányunk bejelentette: terhes és hamarosan szülési szabadságra megy. A tiszaburai önkormányzat köztudottan rendkívül nehéz gazdasági helyzetben van. Kapcsolták már ki az áramot, a gázt a hivatalhoz tartozó épületek- beig megszűnt a közétkeztetés, s mindez az iskolában is érezteti hatását.- Télen két hónapig nem volt tanítás nálunk, mert a szolgáltató lekapcsolta a gázt, s nem volt fűtés a tantermekben. Aztán áramunk nem volt napokig, pedig éppen akkor kaptuk meg a vadonatúj digitális táblákat és projekVolt olyan frissdiplomás, aki szinte elmenekült a településről jelenleg harminckét pedagógus dolgozik a tiszaburai iskolában, hatan a határon túlról, a Felvidékről, Kárpátaljáról vagy éppen Erdélyből települtek át. Valamennyien a településen élnek.- nem szándékosan alakult így a tantestület összetétele, de Ti- szaburának mára sajnos olyan a hírneve, hogy szinte lehetetlen szakképzett, fiatal nevelőt találni - vélekedett Tárcza Zoltán, az iskola egykori testnevelője. - Nyugdíjba készülődtem, amikor az akkori igazgató megkért, hogy kapcsolataimat kihasználva próbáljak meg egy fiatal testnevelő házaspárt ide csábítani. Fel is mentem az egyetemre, beszéltem a tanulmányi osztály vezetőjével, aki összeismertetett a számomra ideálisnak vélt jelöltekkel. Érdekelte őket a dolog, örültek a munkalehetőségnek, így azonnal autóba ültünk, és lehoztam őket Tiszaburára. Talán öt percet tölthettek el az iskolában, amikor úgy döntöttek, köszönik szépen a lehetőséget, de inkább nem élnek vele. Szinte elmenekültek a településről. torokat - mesélte az igazgatónő. - A gyerekek csak tengtek, lengtek abban az időben otthon vagy éppen az utcákon. A szülők gyorsan rájöttek, hogy mennyivel egyszerűbb dolguk volt, amikor napközben nem nekik kellett csemetéikre vigyázni, hanem a mi felügyeletünk alatt voltak. így most sokszor a szülők kísérik el egészen az iskola kapujáig gyerekeiket, nehogy elcsavarogjon valamelyikük. Renitensek persze nálunk is vannak. Akad olyan diákunk, aki már 400(!) igazolatlan óránál tart. Ezt jeleztük az önkormányzatnak, mely természetesen azonnal megszüntette a családi pótlék folyósítását. a gyermekvédelem, a családsegítő, illetve a gyámügy viszont természetbeni juttatásban, közös bevásárlás keretében visszaadta a családnak az elvont összeget. Cigarettát, szeszes italt nem, de bármi egyebet vehettek. Mint kiderült, a szülők még örültek is, hogy nem készpénzt kaptak, mert így nem kellett attól tartaniuk, hogy az uzsorás, akinek tartoznak, elveszi tőlük forintjaikat. Megkérdeztük olvasóinkat Megszüntetné-e a korkedvezményes nyugdíjat? SELMECI BÉLÁNE. Szolnok- Igen, megszüntetném a 65 év alatti életkornak nyugdíjazást. Mégpedig azért, mert a rendvédelmi dolgozók közül sokan a nyugdíj mellett vállalnak munkát. Ha tehetném, akkor én is elmennék napi négy órában dolgozni, mert ebből a kicsi nyugdíjból nagyon nehéz megélni. De erre sajnos nincs lehetőségem. Tóth lajos, Tiszagyenda:- Nem szüntetném meg. Úgy gondolom, hogy a rendvédelmi dolgozók a munkájuk ellátása során pszichésen kikészülnek. Személy szerint polgárőrként dolgozom, úgyhogy közelebbi kapcsolatban is állok velük. Szerintem a nehéz fizikai munkát végző személyek és a rendvédelmi dolgozók megérdemlik ezt a kedvezményt. Kiss lászlóné, Kisújszállás:- Én egyáltalán nem értek azzal egyet, hogy megszüntetnék a korkedvezményes nyugdíjat. Főleg a rendvédelmi szerveknél szolgálók esetében tartom ezt felháborítónak. A távolabbi jövőben, ha akarnak szigorítani, azzal egyetértek, de úgy gondolom, mellette munkahelyeket is kellene teremteni és a feltételeken javítani. budai mihályné. Jásztelek:- A rendőrök és tűzoltók korkedvezményes nyugdíját semmiképpen nem szüntetném meg. A nyugdíjrendszer átalakítására valamilyen formában szükség van, mert nagyon magas már így is a nyugdíjkorhatár. Hatvan éves kor fölött már nem bírja úgy a munkát sem fizikailag, sem szellemileg az ember, mint fiatalon. Lassabban nő a megye iparának termelése Hónapról hónapra kisebb ütemben növekszik a megyében az ipari termelés. Januárban még húsz, februárban 13, márciusban pedig már mindössze 3,5 százalékos volt a bővülés az előző hónaphoz képest. Ez harmada az országosnak. A negyedéves adatokat nézve is a sereghajtók közé került a megye. A KSH napokban közzétett összesítése szerint az év első három hónapjában országosan 12 százalékos volt nagyobb termelés, mint egy évvel korábban. A megyében ugyanakkor tíz százalékkal növekedést jelez a statisztika. Ennél kisebb bővülést csupán hat megyében mért a KSH. A lemaradás oka, hogy míg a legtöbb megyében a válság után igazán most áll talpra az ipar, Jász-Nagykun-Szolnokban már tavaly bekövetkezett a fellendülés. Hiszen az elmúlt esztendőben ötödével emelkedett a termelés, ami az országban az egyik legnagyobb volt. A megye ipara ugyanakkor termelési értékben továbbra is az élmezőnyhöz tartozik. Az előállított érték március végére meghaladta a 312 milliárd forintot. Ez több mint fele a régió termelésének. Az ipar motorja változaüa- nul az exportorientált vállalatok teljesítménye, a hazai eladások országosan nem érték el a tavaly márciusi szintet. ■ T. J.
