Új Néplap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-13 / 111. szám
KOZELET „Ma bejelentem jelöltségemet az Egyesült Államok elnökségére” - közölte a Twitteren Newt Gingrich. A republikánus politikus így Barack Obama kihívója akar lenni a 2012-es elnökválasztáson. A 68 éves politikus az amerikai konzervatív tábor meghatározó alakja és az egyik legjobb kampányadomány-gyűjtő. MOt ^ U* ' HÍRSÁV Tovább csökkent a Fidesz előnye az ipsos friss felmérése szerint az összes választókorú körében 23,5 százalékon áll a Fidesz, ez 2,8 százalékos visszaesést jelent az előző hónaphoz képest. A kezdeti 2,7 millió támogatójából mára 1,9 millió maradt. Az MSZP kicsit erősödött, 11,5 százalékos a párt támogatottsága. Putyin megszervezte a népfrontot az összoroszországi Népfront jelöltjei az Egységes Oroszország Párt listáján a pártéval egyező programmal indulnak a decemberi választásokon - jelentette be Vlagyimir Putyin Szocsiban, az új szervezet első értekezletén. Az orosz miniszterelnök hangsúlyozta: a népfront gondolata elnyerte Dmitrij Medvegyev elnök támogatását. Öt évet kapott a náci háborús bűnös ÖT ÉV BÖRTÖNRE ÍTÉLTE a müncheni bíróság a háborús bűncselekményekkel vádolt John Demjanjukot. A 91 éves, ukrán származású Demjanjukot azzal vádolták, hogy 1943 márciusa, és szeptembere között a sobibóri (Lengyelország) náci haláltábor őreként legkevesebb 27 900 zsidó fogoly megölésében segédkezett. Demjanjuk mindvégig tagadta bűnösségét. A vizsgálati fogságban eltöltött két évre és életkorára való tekintettel azonban szabadlábra helyezték. Demjanjuk végig tagadott Mindig van új kifogás Pozsony A szlovákoknak nem tetszik a magyar alkotmány Iveta Radicová kormányfő, Martonyi János és Mikulás Dzurinda külügyminiszter. A viták ellenére az a cél, hogy az emberek jobban érezzék magukat Pozsonyban tárgyalt tegnap szlovák kollégájával Martonyi János külügyminiszter, de az eddig vitatott ügyekben nincs előrelépés. Vég Márton * Bár Martonyi János külügyminiszter tegnap az új magyar alkotmányról és a kettős állampolgárságról is tárgyalt Iveta Radicová kormányfővel Pozsonyban, egyik probléma sem oldódott meg. Ráadásul a szlovák parlament külügyi bizottsága éppen a látogatás napján határozatban ítélte el a magyar alaptörvényt. A szlovák miniszterelnök a tárgyaláson úgy fogalmazott: az új magyar alkotmány egyik cikkének - mely szerint Magyarország felelős a határon túli magyarokért is - az ország területén átnyúló hatása van. „Ezekkel kapcsolatban Szlovákia foganatosítja az elkerülhetetlen intézkedéseket" - mondta Iveta Radicová. Martonyi János szerint Pozsony kifogásai alaptalanok. A pozsonyi törvényhozás rövidesen határozatot fogad el, amelyben kinyilvánítják, Szlovákia továbbra sem ismeri el a közösségi, hanem csakis az egyéni jogokat, s kizárólag ezek alapján tesz eleget-nemzetközi kötelezettségeinek. Amióta Budapesten és Pozsonyban új kormány van, megszűnt a nyílt szópárbaj a két ország között, de a konfliktusok kiváltó okai maradtak. Szlovákia a külhoni magyarok kettős állampolgárságát és tervezett szavazati jogát tartja problematikusnak, míg Magyarország a szlovák államnyelvtörvénnyel elégedetlen. „Pozitív hozadéka lenne annak, ha az új magyar választási törvény figyelembe venné a nemzetközi mintákat” - fogalmazott a szlovák miniszterelnök. A kettős állampolgárságról pedig nemzetközi szerződést szeretne Iveta Radicová. Magyar számítások szerint az év végéig 250 ezren adhatják be állampolgársági kérelmüket. Mostanában hetente annyi kérelem érkezik a magyar hatóságokhoz, mint korábban egy év alatt. Martonyi János szerint a két ország viszonya annak ellenére is kitűnő, hogy néhány kérdésben eltér a véleményük. Ennek jele, hogy Martonyi János és vendéglátója, Mikulás Dzurinda aláírták a közös határhoz vezető utak, továbbá az átjárók - többek között a két új Ipoly-híd - használatát, s a karbantartását szabályozó korpiányközi szerződés kiegészítését. „Néhány kérdésben eltérő a véleményünk, de ez nem gátolhat meg bennünket abban, hogy továbbra is munkálkodjunk alapvető célunk elérésén, azon, hogy állampolgáraink jobban érezzék magukat” - jelentette ki Mikulás Dzurinda. Visegrádi 4-ek: jön a közös hadsereg több eredményt hozott viszont Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia védelmi minisztereinek találkozója Lőcsén. A négy visegrádi ország ugyanis közös európai uniós hadtestet hoz létre. Az egyezség szerint az önálló V4-es hadtestnek 2016 első felében kellene véglegesen felállnia és bevetésre késznek lennie. „Nekifogunk a hadtest felállításának. Ez az egyes hadseregek korszerűsítésének az útja. A kölcsönös tapasztalatok megosztásán kívül a költségeket is megosztjuk egymás közt" -jelentette ki Lubomír Gaiko, a vendéglátók védelmi minisztere. A közös hadtest parancsnoka Lengyelország lesz. Kérdés, ki a magyar? A jövő héten népszámlálás lesz Szlovákiában. Mindkét magyar párt kampányol, a kormányon lévő Híd az összes kinti kisebbség nyelvén megjelenő plakátokkal, a parlamentből kiesett, de. az önkormányzatokban erős MKP pedig főleg gyerekprogramokkal. A legutóbbi, 2001-ben megtartott szlovákiai népszámláláson 527 ezer személy vallotta magát magyarnak. Pokomi nem ért egyet az egyetemi helyek szűkítésével Tiltakozik az oktatási kormányzat felsőoktatást érintő tervezett megszorításai, az intézmények kényszerintegrációja és megszüntetése ellen a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ). Kis Papp László elnök közölte, a kiszivárgott tervezett intézkedések kizárólag rövid távú pénzkivonási szándékok miatt kerültek napirendre, hatástanulmányok és minden előzetes egyeztetés nélkül. Ezért azt követelik, hogy a strukturális átalakításokat előzze meg szakmai elemzés és érdekegyeztetés. Az elnökség egyetért azzal, hogy az új felső- oktatási törvényben szükség van a főiskolák, egyetemek átalakítására. Ennek azonban nem szabad rövid távú, elvonási célokat szolgálnia, sokkal inkább olyan szakmai vizsgálatokat kell végezni, amelyek elsődleges célja a felsőoktatás minőségének javítása, s az, hogy munkához jussanak a végzettek. m A gazdasági siker kulcsa a diplomások arányának növelése. „Nem az a megoldás, hogy az egyetemi helyek szűkítésével a feltörekvő középosztálybeli családokat visszakényszerítsük a szakképzésbe” - nyilatkozta Pokorni Zoltán a Népszabadságnak. A Fidesz oktatáspolitikusa szerint a Széli Kálmán-terv költségvetési megfontolásból valóban csökkentené az államilag finanszírozott hallgatói helyek számát. De Pokorni nem fogadja el a „kevesebb diplomás és több szakmunkás” tézist, mert minden sikeres ország a diplomások arányának növelésével biztosítja versenyképességét. így a felsőfokú tudás gazdaságilag sem megkérdőjelezhető. „Meg kell előzni a szakképzésben a lemorzsolódást, és a diplomát minél szélesebb körben reális célkitűzésként kell kitűzni a gyerekeink számára” - hangoztatta a Fidesz oktatáspolitikusa. Emlékeztetett, Magyarország ezt a kötelezettségét az EU 20-as stratégiában is megfogalmazta. ■ Gyurcsány-ellenes hangulat volt a frakcióban Nem könnyű eligazodni az MSZP belharcain. Nem akarja elhagyni a pártot, s az a szándéka, hogy az erős, befolyásos, a centrumra nyitott balközép párt legyen - hangoztatta még szerda késő este Gyurcsány Ferenc a hosszú órákig elhúzódó, kemény hangvételű frakcióülésén. Mes- terházy Attila közölte, a képviselőcsoport minden tagja megerősítette, hogy továbbra is az MSZP-ben kíván politizálni. A pártelnök elfogadhatatlannak tartja, hogy közülük bárki másik pártot szervezzen vagy támogasson. A frakcióülést azért hívták össze, hogy átbeszéljék a volt miniszterelnök pártszavazási kezdeményezését. Szerdán viszont már olyan sajtóhírek voltak, hogy már februárban megalakult az a Demokrata Párt, ahol vezető tisztséget tölthet be a volt kormányfő. Gyurcsány közölte, az MSZP-ben sem vállalna vezető posztot. Az ülésen „kulturált Gyurcsány-ellenes” hangulat volt, többen élesen bírálták őt. Az egyik résztvevő azt mondta az MTI-nek, elfogyott a türelem Gyurcsány iránt. Megelégelték, hogy többször a szemükre hányta, hogy „korruptak, a múlt emberei, és képtelenek a megújulásra”. Az általa kicsikart pártszavazással és egy új párt megalapításának lebegtetésével pedig sokaknál „elszakadt a cérna”. ■ Bin Laden merényleteket tervezett Tervezett merényletek terveit is tartalmazza Oszama bin Laden naplója, amely az al-Kaida vezérének likvidálását végrehajtó amerikai kommandósok kezére jutott. A terrorszervezeten belül éles vita volt a terrortámadásokról. Bin Laden egy nagyszabású merényletet szeretett volna a World Trade Center lerombolásának tízéves évfordulóján, amelynek helyszíne Los Angeles lehetett volna. így akarta elérni az amerikai, csapatkivonásokat Irakból és Afganisztánból. A terrorszervezet más vezetői inkább a „tűszurkálós taktikát”, azaz a sok kis merényletet részesítették előnyben, mert tartottak a kemény amerikai reakcióktól. ■ Kossuth tér. Közalkalmazotti összefogást hirdettek az ápolók bérük emeléséért és munkakörülményeik javításáért, s ezért tegnap tüntettek a Parlament előtt. A demonstráció szervezője, Kalász Krisztina kijelentette, Romániában és Ukrajnában is magasabb az egészségügyiek bére magyar kollégáikénál, ezért sokan elhagyják a pályát. Az ápolók közleményében fejtették ki, hogy elégedetlenek a saját helyzetükkel és az érdekképviseleteikkel is. Ma egy felsőfokú szakmai végzettségű, tapasztalt ápoló 80 ezer forintot keres, ezért mindegyikük másod-harmadállásra kényszerül, hogy megélhetését biztosítsa. A téren börtönőrök is demonstráltak
