Új Néplap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-08 / 82. szám
6 2011. ÁPRILIS 8., PÉNTEK GAZDASÁG A BUX index 2011. április 7-én 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK Részvény Mól Uotsóár(R} Váttozás(%) MffióFt 25 550 1,38 8 667 Rába 813 0,49 19 OTP 6 280 0,35 31 062 CIG Pannónia 877 0,22 58 MTelekom 607 0,16 1004 VESZTESEK Részvény Econet Utolsó ár (Ft) Változás (%) FOMilfid Aét 59 -9,23 259 Pannergy 925 -1,59 21 Egls 19 600 -1,48 236 FHB 1028 -1,34 102 E-Star 11550 -1,28 293 A BUX index az elmúlt napokban 24400 24200 24 000 21800 24 337 □ n finn Z3'o32 23400 / 23553 23 200 vinvr / *23 593-----L3 UOU / 23 000 D“"“23®*® /nap BÉT-áruszekció (forini/tonna, 04.07.) Ui elszámolási ári EUROBÚZA 2011. augusztus 49 400 MALMI BÚZA 2011. május 68900 TAKARMÁNYBÚZA 2011, május 64500. , , TAKARMÁNYKUKORICA 2011. május 57 500 OLAJ NAPRAFORGÓ 2011. május 120 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. április 7-én 1€ 1$ 1CHF f f f 264,35 Ft +0,60 Ft 184,94 Ft +0,36 Ft 201,37 +0,19 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 04.07.) Vételi Eladási | Budapest Bank 256,44 272,30 CIB Bank 253,53 274,65 Citibank 253,47 274,59 Erste Bank 256,61 271,39 FHB Bank 256,73 272,07 K&H Bank 256,56 271,34 MKB Bank 257,25 270,45 OTP Bank 257,99 271,22 Raiffeisen Bank 258,70 270,34 EKB: kamatemelés A várakozásoknak megfelelően közel három év után ismét kamatot emelt az Európai Központi Bank (EKB). Az infláció megfékezése érdekében a rátát 25 bázisponttal, 1,25 százalékra emelte a frankfurti testület. Ezzel az alapkamat elmozdult a közel két éve, 2009 májusa óta érvényes egyszázalékos rekordalacsony szintről, amivel az EKB a 2008 végén kirobbant gazdasági válság hatásait próbálta enyhíteni az eurózóna gazdaságai számára. ■ Elismerés is, kritika is OECD Orbán Viktor: Nem lehet munka nélkül értéket teremteni Jó kilátások: még tovább erősödhet a forint Kapott elismerést, de kritikát is a kormány az OECD-től, miközben Orbán Viktor új gazdasági világrendet vetített előre. Versenyképesebb államot kíván teremteni, de a népesedési folyamatokra is figyelmet fordít Benke Dávid Orbán Viktor korábban is hangoztatta, hogy a népesedési problémák Európában nem kezelhetők bevándorlással Kritikát fogalmazott meg az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a magyar kormány legnagyobb horderejű lépéseivel kapcsolatban, de az adósságcsökkentést támogatja. A második nyugdíjpillér megnyirbálása és a különadók helyett szerencsésebbnek tartaná a szervezet az adózói bázis szélesítését és a vagyonadók bevezetését - derült ki a szervezet Út a növekedéshez című tanulmányából. A fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából 1 budapesti konferenciát rendező | intézmény ugyanakkor az adós- | ságcsökkentési törekvéseket tá- % mogatja - derült ki a főtitkár, £ Angel Gurría beszédéből. Ugyanitt Orbán Viktor elismerően szólt az OECD-ről, amelynek szakmai anyagait kiegyensúlyozottnak tartja, és külön kiemelte, hogy nem avatkozik a szervezet a tagországok belpolitikájába. A kormányfő a magyar gazdaságpolitika sajátos, nem szokványos eszközeinek bevetését emelte ki és ajánlotta az OECD figyelmébe, mint például a demográfiai kérdéseket is kezelő, egykulcsos családi adórendszer. A miniszterelnök elsősorban azt hangsúlyozta, hogy megdőlt az a nézet, miszerint lehet munka nélkül is értéket teremteni. Erre a káros szemléletmódra vezette vissza az elmúlt évtizedek spekulációja által véghezvitt rombolást. A fő problémakörnek az eladósodás mellett a népesedési gondokat nevezte, amely a tengerentúli véleményekkel ellentétben Európában nem kezelhető a bevándorlással. „Az államot nem szabad kizárólag versenyhátrányként értelmezni” - hangsúlyozta Orbán. Ha van egy jó politikai menedzsment, ha gyors, keveset költ, deregulál, kooperatív, akkor versenyelőny- nyé is válhat. „A kabinet valamennyi programja azokon a legjobb gyakorlatokon alapul, amelyeket a nemzetközi szervezettől kaptunk” - mondta a Széli Kálmán- terwel kapcsolatban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az OECD tanulmányának bemutatóján. A szervezet főtitkára viszont azt hangsúlyozta, hogy a munkahelyteremtést a munkát és a vállalkozásokat terhelő adók mérséklésével kell olcsóbbá tenni. A konferencián részt vevő Demján Sándor kifejtette: minden adó végső soron a vállalkozásoktól folyik be, ezért MAGYARORSZÁGON az egyszemélyes és az egykeresős háztartásokat terhelő átlagos adóék mértéke az OECD viszonylatában a legmagasabbak közé tartozik - mutatott rá a szervezet elemzése. Ez ösztönzi az adóelkerülést és a feketemunkát, csökkenti a munkaerő-kihasználást. Az OECD szerint Magyarorszáa kilábalás alapjait is ezekből kiindulva kell megtalálni. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke hozzátette: Európa foglalkoztatási szerkezete teljesen eltorzult, mert kevesen dolgoznak a termelésben fizikai munkásként. Ez oktatási rendszer kérdése is Demján szerint, volt például olyan év, amikor többen jelentkeztek Magyarországon pszichológusnak, mint mérnöknek. Ahogyan az OECD vezetője, a magyar vállalkozó is elismerően szólt a kormány adósságcsökkentési törekvéseiről. A készülő gon nem került sor továbbá a közigazgatás reformjára sem, a szolgáltatásnyújtás pedig a jelenlegi formában nem költséghatékony. Gyenge a helyi önkormányzatok közötti együttműködés is. A javaslatok szerint több ösztönzőt kell biztosítani az önkormányzatok számára a méretgazdaságosság kiaknázásához. alkotmányban rögzítendő 50 százalékos GDP-arányos államadósság-maximumot külön kiemelte. Szakértők ugyanakkor ezt többször kritizálták, mondván, nem elég kifinomult szabályozó eszköz, ezért a válságok idején inkább fékezi a gazdaságot. A meglévő közpénzügyi törvényeknél átláthatóbb helyzetet teremt a lengyelországihoz hasonló megoldás. Az OECD szerint Magyarországon az idősebb munkavállalók számára túlságosan köny- nyen elérhető rokkantsági járadékok csökkentik az idősebb munkavállalók foglalkoztatási rátáját. A szervezet szerint az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci részvételét a továbbfoglalkoztatást terhelő adók további csökkentése, valamint a korkedvezményes nyugdíjprogramok fokozatos megszüntetése révén kell elősegíteni. Ezzel a vállalkozói érdekképviseletek vezetői is egyetértenek, Demján szerint rá kell kényszeríteni az arra képeseket a munkára, akik valóban munkaképtelenek, azoknak viszont tisztes szociális ellátást kell biztosítani. Túl magasak az adók Magyarországon Az euró értéke akár 260 forint alá is csökkenhet, a magyar részvények pedig tovább drágulhatnak a Buda-Cash Brókerház elemzői szerint. A szakértők ugyanis úgy vélik, a kedvezőtlen nemzetközi környezethez képest Magyarország gazdasági kilátásai nagyon jók, ám igazán kedvező fejleményekre csak a Széli Kálmán-terv megvalósítása esetén számíthatunk. Török Bálint, a brókercég elemzője szerint a világgazdaság jórészt kezelte a válságot, az eszközök azonban komoly problémákat okoznak. A költségvetési kiadások növelésével ugyan élénkíteni lehetett a gazdaságot, ám az megnövelte az országok eladósodottságát, amely költség- vetési szigorításokhoz vezet, és rontja a növekedési kilátásokat. A jegybanki alapkamatok csökkentése és a központi bankok kötvényvásárlási programjai ugyan megkönnyítették a vállalkozások hitelhez jutását, de felpörgetik az áruk és nyersanyagok árát. Az inflációs veszély viszont növeli az eladósodott országok, vállalkozások és emberek terheit. A pénzügyi szektor veszteségei miatt fellépő hitelszűke szintén rontja a gazdasági bővülés esélyét. A viszonylag kedvezőtlen nemzetközi környezet ellenére Magyarország kilátásai nagyon jók - véli Tóth Gergely. A cég elemzője szerint a Széli Kálmán- terv egyensúlyjavító és élénkítő hatású. Megvalósítása esetén az államháztartás hiánya kisebb lesz, az államadósság csökken, a jegybanki alapkamat szinten maradhat, az infláció mérséklődhet, és 3 százalék körüli gazdasági növekedés várható. ■ A Széli Kálmán-terv felhígulása megingathatja a befektetők bizalmát. Taracky Andrej devizapiaci üzletágvezető szerint a terv megvalósulása esetén felértékelődnek a magyarországi befektetések, az euró árfolyama 260 forint alá csökkenhet, a részvény- árfolyamok tovább emelkedhetnek, a kötvényhozamok mérséklődhetnek. A brókercég szerint a kedvező fejlemények feltétele a Széli Kálmán-terv részletes kidolgozása és annak időben történő megvalósítása. ■ G. J. Lisszabon beadta a derekát csődközelben Ma már tárgyalhatnak a mentőcsomagról Erős maradt a hazai ipar, kezdi kiheverni a válságot Hivatalosan is elismerte a portugál kormány, hogy külső forrás bevonása nélkül nem tudja megoldani az ország finanszírozását. Jósé Sócrates, az ügyvezető kormány első embere ezt szerda este tévébeszédben tudatta, és tegnap az is kiderült: már a nap folyamán hivatalosan is benyújtották a kérelmet az Európai Bizottságnak. A külső segítség, amelyet szakértők 70-80 milliárd euróra becsülnek az EU és az IMF mentőalapjából érkezhet majd Lisz- szabonba. A kérdésről már ma, az uniós pénzügyminiszterek gödöllői tanácskozásán tárgyalhatnak. Az alkut nehezíti, hogy Portugáliában a legutolsó megszorító csomag parlamenti elutasítása miatt két hete lemondott a kormány, így a júniusi választásokig ügyvezető kabinet működik. Portugál elemzők úgy látják, ez nem akadályozza meg a kormányt abban, hogy végső esetben külső segítséget kérjen, ám ha az EU vagy az IMF ezért cserébe bármilyen kiigazítást vár el, azt nem indítványozhatja. A patthelyzet feloldása érdekében a lemondásáig kisebbségben kormányzó Sócrates bejelentette: mindenfajta formális kérés előtt konzultál az ellenzékkel. A Diário Económico azonban úgy értesült, mindez nemcsak jövő idő: a tárgyalások valójában a szerda esti bejelentés előtt megkezdődtek. ■ Sócrates: Kell a külső segítség! Rácáfolt a pesszimista hangulatra a hazai ipar, és rég nem látott sebességre kapcsolt. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint a januári teljesítményt 0,9, á tavaly februárit 14,3 százalékkal haladta meg az idei második hónapban a szektor. November óta nem látott mértékű bővülési ütemben már egyre kisebb a szerepe a bázishatásnak. A növekedés már tavaly ilyenkor beindult, így nem lehet kizárólag az alacsony viszonyítási alappal magyarázni a kirobbanó bővülési ütemet. Mivel a januári termelés is hasonlóan erős volt, ezért az első kéthavi átlagnövekedés 13,8 százalékos lett. Az előrejelzések év végére ennek már csak a felével számolnak, mivel a nyugat-európai konjunktúra lanyhulását elkerülhetetlennek tartják. 2012- re azonban az ipar újra elérheti a válság előtti termelési szintet, mint ahogyan az exportban ez már meg is történt. A belső kereslet megélénkülésére szakértők szerint legalább a második fél évig várni kell. Várhatóan azonban akkor is szűk körben bővül csak a vásárlóerő, így nem biztos, hogy az ipart ez jelentősen befolyásolni tudja. Év vége felé ugyanakkor jelentős autóipari kapacitások is termelésbe kezdhetnek, és a következő évet is ez a szegmens határozhatja meg. ■ B. D.
