Új Néplap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-06 / 80. szám
6 2011 ÁPRILIS 6., SZERDA GAZDASÁG A BUX index 2011. április 5-én 23 900 23800 Nyitóérték: 23521 Záróérték: 23593 23700 23 6001 E a /Hr 23500 1 23400 Előző napi f Változás: 0,17% | 23300 23 200. záróérték: 23553 15.30, a Ne* tfork-t 6 tőzsde nyitása A FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2011. mos Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) MilfióFtü E-Star 11850 2,15 227 OTP 5 949 1,60 13 008 ORC 2 600 1,36 8 ANY 730 0,55 1 MTelekom 590 0,16 877 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft TVK 3 200-2,43 7 Econet 67-1,47 40 Egis 20 000-1,38 714 Pannergy 936-1,36 66 Rába 801-1,11 4 A BUX index 32 elmúlt napokban 22 600 22751 22400 _________________________ M/ 03.2803.29 03.30 03.31 04.01 04.04 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 04.05.) Új elszámolási ári EUROBÚZA 2011. augusztus 49400 MALMI BÚZA 2011. május 68 500 TAKARMÁNYBÚZA 2011. május 64 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. május 57500 OLAJNAPRAFORGÓ 2011. május 120 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. április 5-én « 1€ 1$ 1CHF i f 265,45 Ft 187,23 Ft 202,83-0,88 Ft-0,29 Ft +0,02 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 04.05.) ^■ Vételi Eladási | Budapest Bank 256,80 272,68 CIB Bank 254,36 275,56 Citibank 255,39 276,67 Erste Bank 257,41 272,23 FHB Bank 257,75 273,15 K&H Bank 257,85 272,71 MKB Bank 258,53 271,79 OTP Bank 258,91 272,19 Raiffeisen Bank 259,05 270,71 Megpihenhetünk a pihenőkártyával Szatmáry Kristóf belgazdaságért felelős államtitkár irányításával alakult meg az a szakmai munka- csoport, amely a Széchenyi Pihenő Kártya júliusi piaci bevezetésén dolgozik. Az új cafeteria elemet a munkáltatók évi 300 000 forint értékben adhatják járulék- mentesen, kedvező adózással. A kártyával a szálláshelyen kívül igénybe vehető a pihenést, egészséget óvó szolgáltatás is. ■ 1800 állás jöhet létre Audi, győr Egy munkahelyre hatmilliós központi támogatás juthat Audi-csodák a győri szerelősoron. Nem csak gazdaságilag hoz sokat a továbbfejlesztett beruházás, még a magyar országképet is jelentősen erősíti Két nagy autóipari beruházás állami támogatási szerződéséről is dönt ma a kormány. Egyben be is jelentik a két projekthez nyújtandó támogatási csomag értékét. N. Vadász Zsuzsa Bár az Audi támogatási csomagjának még a legfontosabb adatai sem ismertek, a Magyar Rádiónak pár hete nyilatkozva nagyságrendileg pontosnak mondta a Világgazdaság korábbi értesülését Becsey Zsolt külgazdasági államtitkár. Az Audinak juttatandó, pénzben kifejezhető támogatás összege 11 milliárd forintnyi lehet. Azaz a német világcég munkahelyenként valamivel több mint hatmilliót kap ilyen módon, hiszen a 900 millió eurós beruházással közvetlenül 1800 munkahelyet teremt 2013- ig. Emellett további, készpénzben nem mérhető támogatáshoz is hozzájut az Audi (mint egyébként általában a befektetők), mind a kormánytól, mind a helyi szereplőktől. A General Motors 500 millió eurós beruházással megduplázza magyarországi termelését és szentgotthárdi üzeme foglalkoztatottainak számát. A fejlesztés közvetlenül csaknem 1000 új munkahelyet teremt. Az állam 7,5 milliárd forinttal támogatja a beruházást, munkahelyenként 9,38 millióval. A két cég közül az Audi projektjének véglegesítéséig vezető út volt a hosszadalmasabb és göröngyösebb. A győri fejlesztés ötlete ugyanis már 2004- 2005 tájékán felmerült. Három egymást követő kormány is dolgozott az ügyön: a Gyurcsány- kormány kezdte meg a tárgyalásokat az Audival, amelynek akkor a győri mellett több alternatív helyszínt is ajánlottak Magyarországon, a német cég kérésére. A második körben a Baj- nai-kormány alatt folytatódtak az egyeztetések, már győri helyszínről. Ám a kinézett, a projekt Utólagos jóváhagyás úgy hozza nyilvánosságra a kormány ma a két jelentős autóipari beruházás támogatási csomagjának több részletét, hogy arra még nem bólintott rá az EU. Az egyedi kormány- döntéssel adható támogatás (EKD) menetrendje szerint a szerződést a kormánydöntés után kiküldik jóváhagyásra Brüsszelbe. Erre 60 nap marad, halasztó hatály nélkül. számára alkalmas magyar állami tulajdonú honvédségi telek egy része az úniós védett természeti érték hálózatához (Natura 2000) tartozott, s brüsszeli jóváhagyás kellett a telek újfajta hasznosításához. A Bajnai-kormány felosztotta a területet, s elvégezte a besorolásokat oly módon, hogy - például - kulturális történelmi lelőhely, épületegyüttes, természeti értékek találhatók rajta. Az új helyrajzi számok kiosztásával egy időben kijelölték a kiosztható területet, s ezt nyilvános pályázaton meghirdetette a magyar állam. A pályázat a tavalyi parlamenti választások előtt jelent meg - az Audi be is adta a vételi szándékát, letette a megfeMagyar beszállítói kötelezvény mind A két EKD-megállapo- dás annyiban újszerű, hogy külön intézkedik a magyar beszállítók foglalkoztatásáról. A GM-mel (General Motors Powertrain-Magyar- ország Kft.-vei) március végén külön megállapodást is kötött erről a Nemzeti Külgazdasági Hivatal. S úgy tudjuk, az Audi is tett hasonló vállalásokat. lelő pénzt. S a döntés is megszületett még azelőtt, hogy az Or- bán-kormány hivatalba lépett volna. (Brüsszel egyébként az idén januárban kiemelt közérdekre hivatkozva jóváhagyta a Natura 2000 keretében az Audi beruházására rendelkezésre álló terület átminősítését.) A támogatási csomag véglegesítésének a feladata tehát már az Orbán-kormányra maradt. Az Audi már a választások előtt felvette a kapcsolatot az akkor még ellenzéki Fidesz gazdaságpolitikusaival, akiktől végül a cég számára kedvezőbb feltételeket tudtak kialkudni, mint amit a Bajnai-kormány alatt kínáltak. A pontos részletekről nem kívánt beszélni - üzleti titokra hivatkozva - Garamhegyi Ábel, aki államtitkárként hosszú ideig részese volt a tárgyalási folyamatnak. A Világgazdaságnak csupán annyit mondott: ők adtak az Audinak egy ajánlatot az állami támogatásról, amit a cég nem fogadott el a kormány- váltás előtt. Értesülésünkre, hogy ez az ajánlat jóval szűkmarkúbb volt (legalábbis a készpénz tekintetében), mint amiről jelenleg a hírek szólnak, Garamhegyi csupán annyit mondott: nagyon kíváncsi arra, hogy az ő eredeti ajánlatukhoz képest milyen csomagot kapott végül az Audi. Alkotmányellenes a köztiszitviselők elbocsátásáról szóló törvény Nemcsak a központi közigazgatásban dolgozó kormány- tisztviselők, hanem a köztisztviselők esetében is alkotmány- ellenesnek találta és azonnali hatállyal megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) az indoklás nélküli felmentés lehetőségét, amiről egy decemberi törvénymódosítás rendelkezett. (Kosa Lajos debreceni, Kovács Zoltán akkori pápai polgármester és Tarlós István főpolgármester indítványa.) A tesület szerint a felmentési szabályokon lehet könnyíteni, de az indoklás nélküli kirúgás több alapjogot is sért. Az alkotmánybírók döntése egyhangú volt, ahhoz Stumpf István párhuzamos indoklást fűzött, s ehhez Bihari Mihály, Bragyova András és Paczolay Péter is csatlakozott. Az állam hatékonyabb működése indokolhatja a köztisztviselők felmentési szabályainak könnyítését, érvel az Ab, de a munkáltató joga a munkavállalók felmentésére nem lehet korlátlan, mert sérti a jogállamiság elvét, a munkához való jogot, a közhivatal viseléséhez való jogot, a bírósághoz fordulás jogát, valamint az emberi méltósághoz való jogot is. ■ Az Alkotmánybíróság tegnapi döntése akkor hatályos, ha megjelenik a Magyar Közlönyben. A kormánytisztviselők elbocsátását megakadályozó Ab- döntés nem azonnali hatállyal semmisítette meg az indoklás ' nélküli felmondásról szóló passzust, hanem május 31-i hatállyal. A testület azért döntött így, mert a törvény egyetlen mondatban rendelkezett az elbocsátásról és a tisztviselő felmondásáról, így annak megsemmisítése komoly jogbizonytalanságot okozott volna. A köz- tisztviselőknél ez a probléma nem áll fent, mivel a törvény külön rendelkezik az indoklás nélküli felmentésről, a felmondás és az elbocsátás más módjait külön, más bekezdésekben szabályozza. Indoklás nélküli felmentésre tehát attól kezdve nem lesz lehetőség, hogy a határozat megjelenik a Magyar Közlönyben. ■ Uj munka törvénykönyve készül javaslat Rugalmasabb munkaerőpiac kialakításán dolgoznak A kormány április 30-ig készíti el a Magyarország Munkatervet a Széli Kálmán-terv kiegészítéseként, és javaslatot tesznek új munka törvénykönyvre is. „Az új munka törvénykönyv célja az lesz, hogy az EU legrugalmasabb munkaerőpiacát alakítsa ki hazánkban” - áll a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében. Előbb azonban ösz- szeállítanak egy Nemzeti Munkatervet. Megvizsgálják az atipikus foglalkoztatási formákat is, s készítenek egy nemzetközi összehasonlítást a közmunkarendszerre. Javaslatokat tesznek a foglalkoztatással kapcsolatos egyes problémák megoldására, így az adminisztráció csökkentésére, és a be nem jelentett munkavégzés kifehérítésére. Összességében a foglalkoztatáspolitika egész intézmény- rendszerét kívánják felülvizsgálni, köztük a nem hatékony képflllástalan pályakezdők DECEMBER ÉS FEBRUÁR k& zött Magyarországon 11,5 százalékos volt a munkanélküliség. A KSH adatai szerint a foglalkoztatási ráta 54,8 százalék volt. A pályakezdők többségét jelentő korosztályban 26,5 százalékos volt a munkanélküliség. zési támogatásokat is. A szaktárca elismeri, a választások óta meghozott intézkedések inkább a költségvetési egyensúly megteremtését szolgálták, s „nem volt mindig lehetőség azok foglalkoztatásra való hatásának mérlegelésére”. Továbbra is 300 ezer új munkahely megteremtését vállalja 2014-ig a kormány. A legproblémásabb terület a pályakezdők elhelyezkedése, s a minisztérium ugyanide sorolja, hogy a rendszerváltás óra „jelentős rétegek szoktak el a munkától”. A Nemzeti Munkaterv arra szolgálna, hogy a problémák feltárása mellett egyszersmind megoldást is nyújtsanak a kialakult helyzet kezelésére. ■ Construma. Április lO-ig tekinthető meg a Hungexpo területén a legnagyobb hazai építőipari szakkiállítás, amely nagy választékban mutatja be a környezetkímélő, energiatakarékos, alternatív energiahasznosító termékeket és eljárásokat. Lakberendezés+Dizájn és Ökotech szakkiállítás is lesz.
