Új Néplap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-30 / 100. szám

6 2011. ÁPRILIS 30., SZOMBAT GAZDASÁG A BUX index 2011. április 29-én 24 400 24 300 24 200 24100 24 000 23 900 23 800 23 700 pW/ Nyitóérték: 24156 Záróérték: 24162 Előző napi záróérték: 24 277 Változás: -0,48% [ 15.30, aNewYnrlrii tőzsde nyitása ti 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2on.o4.Z9. i Részvény ORC Utolsó ár (Ft) 2 380 Változás (%) 3,25 Millió R 6 Econet 41 2,50 46 Émász 20 795 2,38 0 ANY 738 1,79 1 Rába 799 1,13 8 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft OTP 6 320-2,01 4 375 Egis 19 555 co CD T—1 19 E-Star 12 106-0,75 5 Danubius 3 880-0,38 2 CIGPannónia 897-0,33 17 A BUX index az elmúlt napokban 24 400 24300 24200 24100 24 000 23900 ; 23 800 23 700 ­pont 04.2004.21 04.22 04.26 04.27 04.28 /F&V forrís- rít BÉT-áruszekció (forint/tonna, 04.29.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2011. augusztus 52 500 MALMI BÚ2A 2011. május 70000 TAKARMANYBUZA 2011. május 60660 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. május 59250 OLAJ NAPRAFORGÓ 2011. május 120 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. április 29-én 1€ 1$ 1CHF f f f 264,14 Ft 177,79 Ft 204,85 +0,26 Ft +0,08 Ft +1,15 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 04.29.) Vételi Eladási Budapest Bank 255,97 271,81 CIB Bank 253,51 274,63 Citibank 253,78 274,92 Erste Bank 257,19 272,01 FHB Bank 256,54 271,86 K&H Bank 257,02 271,82 MKB Bank 257,86 271,08 OTP Bank 257,60 270,81 Raiffeisen Bank­­24277 23990 23964 Máshol szabad lett a vásár földpiac A hazai szántók ára 2013-tól dinamikusan emelkedhet Keményebben bünteti a táppénzcsalást a kormány Holnaptól Cseh- és Észt­országban szabadon vásá­rolhatnak termőföldet más EU-tagállamok állam­polgárai. Magyarországon azonban nem nyílik meg a piac, a korlátozás 2014 áprilisáig fennmaradhat. A nagyobb szántók árai 2013-tól jóval egymillió fo­rint fölé emelkedhetnek hektáronként. Tar Gábor A cseh és észt liberalizációval háromra nő azon 2004 májusá­ban csatlakozott kelet-európai EU-tagországok száma, amelyek nem alkalmaznak korlátozáso­kat a termőföld vásárlásával kapcsolatban, ugyanis Szlovénia már tagsága kezdetétől fogva fel­szabadította földpiacát. „Valójában nem hoz radikális változást a cseh és észt földpia­con a liberalizáció, ugyanis a moratórium ideje alatt a belföldi jogi személyek, vagyis a vállal­kozások is vásárolhattak termő­földet az országban, függetlenül attól, hogy az külföldiek tulajdo­nában volt-e vagy sem” - mond­ta el lapunknak Fúr Zoltán, a foldbroker.hu vezetője. A jogi személyek földvásárlá­sát a moratóriumot továbbra is al­kalmazó kelet-európai tagorszá­gok közül egyedül Magyarország tiltja. A többi országban az ott be­jegyzett, de külföldiek tulajdoná­ban lévő jogi személyek is vásá­rolhatnak termőföldet. Egyedül Lengyel- és Lettország ír elő annyi korlátozást, hogy a külföldi tulaj­donban lévő vállalkozások csak akkor vehetnek földet, ha a cég kevesebb mint fele van külföldi tulajdonban. (Hasonló szabályo­zást alkalmazott Csehország is a moratórium ideje alatt.) A természetes személyek ese­tében a kelet-európai tagorszá­gok bizonyos feltételek teljesülé­se (például helyben lakás, agrár- tevékenység) esetén engedik meg, hogy más tagállamok ál­lampolgárai is vehessenek ter­mőföldet. Magyarországon a leg­alább három éve az országban élő és gazdálkodó uniós polgárok vásárolhatják meg az általuk bé­relt földet. Az Európai Bizottság már ta­valy decemberben döntött arról, * Szlovénia nem igényelt moratóriumot, Csehország és Észtország pedig 2011. április 30-ig alkalmazta a földvásárlási korlátozást. VMRAFIKA Forrás: VG -gyűjtés hogy Magyarország további há­rom évvel meghosszabbíthatja az április végéig szóló hétéves föld- vásárlási moratóriumot. Az átme­neti korlátozás meghosszabbítá­sára vonatkozó kérelmében a ma­gyar kormány főként azzal érvelt, hogy a hazai földárak a nyugat­európai átlag felét-harmadát te­szik ki. „A szántóárak jelenleg hektáronként 850-950 ezer fo­rintos sávban mozognak a befek­magyarországhoz hason­lóan Szlovákiában, Lettor­szágban és Litvániában is to­vábbi három évig fennmarad­hat a mai nappal lejáró föld- vásárlási moratórium, miután utóbbi három ország esetében április közepén az Európai Bi­zottság engedélyezte a hétéves átmeneti intézkedés meghosz- szabbítását. Lengyelország a csatlakozási szerződésben a többi 2004-ben EU-taggá vált tetők és a gazdálkodók fő célpont­jának számító, 30-500 hektár kö­zötti méret esetében, de néhány vidéken az árak már egymillió fe­lett járnak” - mondta Für Zoltán. Szerinte ha az idén liberalizálták volna a földpiacot, akkor robba­násszerű felértékelődés során az árak akár 50-100 százalékkal nőt­tek volna. A szakértő a morató­rium meghosszabbításával arra számít, hogy az idén és jövőre kelet-európai országgal szem­ben nem 7, hanem 12 éves - igaz, nem meghosszabbítható - földvásárlási moratóriumot alkudott ki, így ott legkésőbb 2016. május 1-jétől kell libera­lizálni a földpiacot. Románia És Bulgária eseté­ben sem lehet meghosszabbí­tani a hétéves átmeneti id& szakot, így e két tagállamban 2014. január 1-jével jár le a moratórium ideje. enyhén emelkednek az árak, 2013-tól a korlátozás végéig vi­szont már dinamikus drágulás következhet be a nagyobb szán­tók esetén, jóval az 1 millió forin­tos árak fölé lendülve a jelenlegi 850-950 ezres árakról. Für Zoltán úgy véli: 2014 máju­sától nem a külföldiek, hanem a hazai gazdálkodók és a mezőgaz­dasággal foglalkozó társaságok jelentik majd az igazi keresletet és vásárlóerőt a földpiacon, mi­után helyismeretük (jól ismerik a bérelt földeket és a bérbeadókat) és az egyre inkább megnyíló föld- hitelezés helyzeti előnyt biztosít majd számukra. Felhívta egyben a figyelmet arra, hogy a városi embereknek, akik befektetési cél­ból vásárolnának termőföldet, az árak fokozatos emelkedése mel­lett a földtörvény várható szigorí­tása miatt sem érdemes sokáig várniuk. Az április közepén társa­dalmi vitára bocsátott, tíz évre szóló nemzeti vidékstratégiai vi­taanyag szerint földet csak az vá­sárolhat majd, aki helyben lakik és agrárvégzettsége is van. Lengyelországban maradhat a legtovább zárva A rokkantnyugdíjjal és a táp­pénzzel összefüggésben elköve­tett csalást is szigorúbban bün­teti a Btk., miután egy szerdán elfogadott módosítással a kor­mány bevezette a költségvetési csalás jogi fogalmát. A kormány- szóvivő szerint a szigorú bünte­tésnek szigorú üzenete is van: a közpénz mindenkié, ezért azt el­lopni nagyon nagy bűn. A rok­kantnyugdíj- és a táppénzcsalást ezután már húszezer forint fe­lett bünteti a törvény - mondta el Nagy Anna. A kormányszóvivő a módosí­tást azzal indokolta, hogy köztu­dottan ez az a két terület, ahol nagyon komoly visszaélések vannak. A rokkantnyugdíj eseté­ben a felülvizsgálatok nem elég hatékonyak, nem teszik lehető­vé, hogy aki már nem szorul er­re a juttatásra, az visszakerüljön a munka világába. Másrészt saj­nos arról is hallani, hogy valaki úgy lesz rokkantnyugdíjas, hogy annak inkább a nyugdíjhoz van köze, mint a rokkantsághoz - fo­galmazott a kormányszóvivő. Márpedig ez mindenkinek rossz, így annak is, aki egyéb­ként teljesen jogosan rokkant- nyugdíjas. A táppénzeseket illetően pedig a szóvivő hangsúlyozta: itt azok­ról van inkább szó, akik akár 6-8 hónapig nem dolgoznak, mi­közben „mindenki számára egy­értelmű, hogy például a munka- nélküliség elől szeretnének a táppénzbe menekülni”. ■ Széchenyi Programirodákat létesítenek Széchenyi Programirodákat hoz létre a kormány az Új Széche- nyi-terv (ÚSZT) megvalósításá­nak elősegítésére. A kormány- rendelet szerint az ÚSZT-ben meghirdetett pályázóközpontú­ság, minőség és hatékonyság el­veinek megvalósulása érdeké­ben hozza létre az irodákat. El­látják a pályázók és kedvezmé­nyezettek helyi támogatását a fejlesztési források felhasználá­sának elősegítése érdekében. Az irodák működtetésére a Széche­nyi Programiroda Nonprofit Kft.-t jelölik ki. ■ Részvényenként 72 forint osztalékot fizet az OTP Bank közgyűlés A régiós kilátásokat jobbnak tartják, mint amik a nyugati piacokon várhatók - Csányi: Megvan a tőkeerő Megszavazták a tulajdonosok a részvényenkénti 72 forintos osz­talékot az OTP Bank éves rendes közgyűlésén. Ez a névértékre ve­títve 72 százalékos mértéket je­lent. A közgyűlés csaknem egy­hangú, 99,8 százalékos szavaza­ti aránnyal döntött az osztalék kifizetése mellett, és elfogadták az éves beszámolót is. A tényle­gesen kifizetett osztalék mérté­ke ugyanakkor minimális mér­tékben bár, de meghaladja majd a 72 forintot, mert a saját részvé­nyek után járó részt a bank fel­osztja a részvényesek között. Bencsik László vezérigazgató­helyettes kijelentette, a kelet-eu­rópai országokban változatlanul jóval magasabb ütemű növeke­désre lehet számítani, mint Nyu- gat-Európában, ezért az OTP Bank a régió lehetőségeit tekint­ve optimista. De a válság előtti növekedési ütem rövid távon nem tér vissza. Azokban az or­szágokban, ahol az OTP csoport jelen van, a hitelpiac bővülése - a bank kalkulációi szerint - ösz- szességében 12-13 százalékos le­het a 2012-15 közötti időszakban. Az egyes országok között lehet­nek komoly eltérések a hitelezés növekedésében: így például az át­lagnál nagyobb bővülés lehet Oroszországban, Ukrajnában és Romániában, viszont szerényebb mértékű itthon. Ennek oka - mu­tatott rá Bencsik László - a gaz­dasági növekedés üteme közötti Csányi: Tovább terjeszkedünk Az igazgatóság tagjai MEGVÁLASZTOTTÁK fiIZ OTP Bank igazgatóságát. Az igaz­gatóság tagja lett Hernádi Zsolt, a Mól Nyrt. elnök-ve­zérigazgatója is. A testület: Csányi Sándor, Pongrácz An­tal, Baumstark Mihály, Bíró Tibor, Braun Péter, Hernádi Zsolt, Kocsis István, Utassy László és Vörös József. Mind- annyiukat a 2015. üzleti évet lezáró közgyűlés időpontjá­ig, de legfeljebb 2016. április 30-ig választották meg. A ta­gokat 82,5 százalékos több­séggel fogadták el. különbségekben és az eltérő bá­zisban keresendő. Ami a bankcsoport idei kilátá­sait illeti: a vezérigazgató-helyet­tes szerint (optimistán kalkulál­va) a hitel- és a betéti oldalon 5 százalék körüli növekedés vár­ható, összességében stabil mar- zsok (haszonrés) mellett. A koc­kázati költségek alakulását azonban nehéz megítélni. CSÁNYI: BÍZOM BENNE, HOGY BEIN­DUL A gazdaság Optimista jövőké­pet vázolt fel Csányi Sándor, az OTP Bank vezére is beszédében. Csányi szerint az állami megtaka­rítási program beindíthatja a növe­kedést, az országkockázat javulá­sával pedig a tavaly jó évet záró OTP részvényárfolyama is emel­kedhet „Bízunk benne, hogy a kor­mány most már kiadásoldali meg­takarításokra épülő tervei megte­szik a hatásukat, és csökkenő költ­ségvetési hiány mellett beindul a gazdasági növekedés” - mondta. Csányi szerint a bank jelentő­sen hozzájárul a válságban meg­gyengült magyar kis- és közép- vállalati szektor megerősítésé­hez. Büszke rá, hogy a 91 nagy európai bankon elvégzett stressz- teszten az OTP a tőkében máso­dik legerősebb banknak minő­sült. Tervezik egy román hitel- intézet megvásárlását is. Az UBS svájci bank tegnap 6100 forintról 6600-ra emelte az OTP-részvények célárfolyamát. ■ VG-Online

Next

/
Thumbnails
Contents