Új Néplap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-28 / 98. szám

ÚJ NÉPLAP - 2011. ÁPRILIS 28., CSÜTÖRTÖK Egy jó vezető otthonosan mozog a tudományok területén is Továbbra is „üzemel” a Szolnok- Tisza Rotary Club által „megala­pított” A jövő vezetőinek gyakor­lati iskolája. A legutóbbi előadást dr. Dulin László, a Stadler Rail Group Hungary Kft. főmérnöke tartotta Tudomány és vezetés címmel, melyet a matematikai­fizikai példák számomra rend­kívül érdekessé tettek. De ml köze van a tudomány­nak a vezetéshez? A tudomány egyfajta nemzetközi nyelv, amit a világ minden részén megérte­nek. Mivel a körülöttünk lévő dolgokat írja le, befolyásolja a vi­lág döntéshozóit is. Tehát annak, aki jó vezető akar lenni, nem le­het szüksége idegenvezetőre a tudományok területén. Ez vi­szont nem olyan nagy ördöngös­ség, mint amilyennek hangzik. A tudományos gondolkodás alapja a megfigyelés és nem az elvégzett iskolák száma. Ezért a tananyag elsajátítása mellett fi­gyeljünk oda a világ fejlődésére és ismerjük fel az ellentmondá­sokat, a kockázatot és a lehetősé­geket, amelyek később elősegít­hetik a problémák megoldását. De végül is mindenkinek a saját döntésén múlik, hogy hozzáértő­ként igénybe veszi az elemzések eredményeit vagy mások véle­ményére hagyatkozva dönt... SZABÓ SZILVIA, VERSEGHY FERENC GIMNÁZIUM Mesterek és tanítványok Május 8-ig, naponta délelőtt tíz órától délután négyig tekinthe­tő meg a Magiszter Alapítványi Gimnázium és Művészeti Szak- középiskola kiállítása a szolno­ki Művésztelepen (Gutenberg tér 12.). A napokban nyílt „Mes­terek és tanítványok 2.” című tárlat különleges alkotásait az oktatási intézmény 13. és 14. SZ, valamint a 9. R osztályos nö­vendékei készítették. ■ DIÁKVILÁG Kétszer kettő néha öt? tanár-diák kapcsolat Olykor mindkét félnek engednie Ken Nagyon fontos a tananyag, de az is meghatározó, hogy milyen körülmények között sajátítják el azt a diákok Amikor kisgyerekként beléptünk az általános iskolába, minden új és látszólag egyszerű volt. A tanító néni megmond­ta nekünk, hogy írjuk az „á” betűt, mennyi 1+1 és üljünk egyenesen... Csabai Nikolett, TPG ... aztán haladtunk felfelé az ál­talános iskolai ranglétránkon, egyre több akadályba ütköz­tünk, de mindig sikerült meg­birkózni a nehézségekkel. Vé­gül is elballagtunk. Megérkez­tünk a „diákkor legszebb éve­inek” mondott középiskolába. Az élet persze nem lehet min­dig fenékig tejfel, természete­sen ez alól a gimnázium sem kivétel. Bekerültünk egy új kö­zösségbe, legtöbben egy másik városból érkeztünk, új embe­rekkel és természetesen új ta­nárokkal kellett megismerked­nünk. Persze az utóbbi folya­mat még most is tart. Rengeteg új élményt szereztünk már az első évben is, pedig még any- nyira nem volt összerázódva az osztály. Szerintem egy osz­tályban sem lehet mindenki ugyanazon a véleményen, hi- g szén minden embernek saját | gondolatai vannak, de áltálé- | ban mindig van közös cél, ami- $ ért össze kell fognia a társaság­nak. Ez lehet egy jól megszer­vezett osztálykirándulás, kará­csonyi készülődés, névnapi kö­szöntések, osztálybulik vagy csak egy sima „viselkedjünk jól” nap. Azonban nem lehet minden­nap felhőtlenül, problémamen­tesen elviselni az iskolai stresszt, és néha vannak hul­lámvölgyek. A hangulatváltozá­sok alól a tanáraink sem kivé­telek. Nekik is lehet rossz nap­juk, amikor kevésbé tudják az aktuális osztályt tolerálni, még ha az ugyanolyan módon visel­kedik, mint szokott. Ekkor mindkét félnek engednie kell egy kicsit. A diákok tiszteletben tarthatnák a pedagógus érzése­it, még ha adott esetben nehéz is. A tanároknak is meg kéne próbálni elfogadni a mi generá­ciónk élénkebb életstílusát, és nem minden ok nélkül a rosz- szat feltételezni rólunk. Nagyon sok értékes „kis felnőtt” van. Fontos a hozzáállás kérdése, de nem csak a diákok részéről. Egy lelkiismeretes pedagógus úgy próbálja megismerni a diá­kok egyéniségét, hogy az reális legyen. Ez alatt gondolok a diá­kok képességeire, felfogásukra, világszemléletükre és emberi tulajdonságukra. A mi korosz­tályunknak már nem elég a vasszigor és a tananyag bema- goltatása. Nekünk szükségünk van az emberi kapcsolatokra még az iskolában is. Ha már a mindennapjaink felét ott tölt­jük, akkor tehetnénk érte, hogy hangulatosabb körülmények között tanuljunk, amit a taná­rok is élveznek, és örömmel mennek be az órákra. Persze egy szóval sem gondoltam a tananyag elhanyagolására. De szerintem, ami nem érettségi tantárgy, valamint nem kell az egyéni továbbtanuláshoz sem, azzal nem kéne annyira részle­tesen foglalkozni. Minden diák­nak megvan a kötelező, a szere­tett és a választott tantárgya. Ez pont elég ahhoz, hogy leérettsé­gizzen, és ha szorgalmasan me­morizált, akkor tovább is tud ta­nulni. És hogy mi a fölösleges tan­tárgy? Nézőpont kérdése. De ezt a fontossági sorrendet min­denkinek saját maga kell, hogy felállítsa. Néhány pedagógus­nak azonban csak az általa ok­tatott tantárgy létezik, és nem gondol bele abba, hogy mennyi fejtörést okoz ezzel a saját diák­jainak. A szigorú, mindig ugyanazt sulykoló oktatási módszerekkel a diákok kiáb­rándultságát és irtózatát érhe­tik el. Változtatni mindenen le­het, csak akarni kell. Már csak azért is, hogy aztán a túlzott el­várás miatt a diákok ne csak azt jegyezzék meg a végén, hogy kétszer kettő néha öt... „A mi korosztályunknak nem elég a vasszigor, szükségünk van az emberi kapcsolatokra is az iskolában. ” A példát élni és átélni kell, nem magyarázni! olvasás ünnepe Öt szolnoki diák vett részt az Arany János Irodalmi Verseny tatai döntőjén 13 S' Édesanyám Azt zúgja a szél és a harang, Ma van, ma van anyák nap­ja, Ezt susogja a völgyi patak, Ezért szól most a pacsirta­dal. Kevés a szó, mint a pillanat, Mi maroknyi, s oly apró, zsenge, Mint a friss és lángoló ta­vasz, De szóra fakasztja lelkemet. Felülír az minden vallomást, Ha elmondom azt, amit el kell, Mert az minden szó fölibe van, És úgy szól, hogy nagyon szeretlek. SZABÓ NÁNDOR ZSOLT, VARGA KATALIN GIMNÁZIUM, 9. D Barátság... Nehéz fogalom. Igazi súllyal bíró szó. Miben is rejlik a barátság titka? Nem a kimon­dott szavakban és a nagyvonalú­an elkövetett cselekvésekben. A barátság egy hatalmas erővel bí­ró jelenség, amelyet nem min­denki birtokolhat. De ha valaki megszerezte, örökre része lesz benne... Véleményem szerint rriirtden embernek szüksége van barátra (nem feltétlenül sokra). Ha van egy igaz barátja, felér minden­nel. Egy barátságot ápolni kell, védeni, megóvni a bajtól. Viszo­nozni kell a baráti gesztusokat és mindkét félnek törődnie kell a kapcsolattal. Ha ezeket a lénye­ges dolgokat elhanyagoljuk, ak­kor a barátság kihűl, de sosem szakad meg, ha az igazi volt. Az is fontos, hogy elfogadjuk a má­sikat a hibáival együtt és mer­jünk beszélni a konfliktusokról. Egy igazi barátságban szemtől szemben beszélnek a problémá­jukról az emberek, és nem fél­nek attól, hogy a kimondott igaz­ság miatt elveszítik a barátjukat. Az igaz barát megérti. A barát­ság olyan, mint a gyémánt. Érté­kes titkokat őriz, melyeket ren­díthetetlen burokba zár... de mindig csiszolni kell! CSABAI NIKI, TPG Legyen szolnoki a legjobb tabló ebben az évben! Napjainkban az emberek saj­nos egyre kevesebbet olvasnak, de szerencsére vannak kivéte­lek. Április máspdik hetében rendezték meg Tatán a XVIII. Arany lános Irodalmi Verseny országos döntőjét (a verseny azért fontos, mert olvasásra próbálja ösztönözni a középis­kolásokat). A döntő ötven kilen­cedik és tizedik osztályos diák részvételével zajlott. Hét művet kellett elolvasnunk, többek kö­zött Mikszáth Kálmántól, Vic­tor Hugótól, Arany lánostól és Lázár Ervintől. A verseny írás­beli fordulóval kezdődött. „A példát élni és átélni kell, nem magyarázni" - e Sütő Andrástól származó idézet alapján kellett értelmeznünk, elemeznünk a műveket. Majd következett a három szóbeli forduló, melyek azért voltak izgalmasak, mert két írónő - Lugosi Viktória és Tóth Krisztina, akiknek az Ajvé és a Vonalkód című műveikből kaptunk kérdéseket - is tagja volt a zsűrinek, személyesen ta­lálkozhattunk velük. A megyénkből öten jutottunk be a legjobb ötven közé. Hárman - Cser Nóra, Tóth Angelika és Mészáros Fanni — a Verseghy Ferenc Gimnázium tanulói va­gyunk, a Varga Katalin Gimná­ziumból pedig P. Nagy István ta­nár úr tanítványai - Kiss Nóra Ágnes és Vida Angéla - voltak ott. A mi felkészítő tanárunk Ba­ráth Márta tanárnő volt, akinek sokat köszönhetünk. A verseny feszültségét oldot­ta, hogy a tatai Eötvös lózsef Gimnázium tanárai megismer­tettek bennünket a város neveze­tességeivel, városnéző séta so­rán megnéztük a várat, annak gyönyörű parkját. Az iskolából pedig az Öreg-tóra néző panorá­mában gyönyörködhettünk. Nehéz volt a verseny, de érde­mes volt benevezni, mert rengete­get tanultunk, sok élménnyel, ta­pasztalattal gazdagodtunk; csak ajánlani tudom mindenkinek. Re­mélem, jövőre újra ott lehetünk az olvasás tatai ünnepén! MÉSZÁROS FANNI 9. C, VERSEGHY FERENC GIMNÁZIUM, SZOLNOK A verseghys lányok: Tóth Angelika, Cser Nóra és Mészáros Fanni A szolnoki Varga Katalin Gim­názium 13. A osztálya benevez­te a tablóját a Facebook közössé­gi oldal tablóversenyébe, ahol a kezdeti nehézségeket legyőzve, már a legjobb tíz közé jutottak. Szeretnének minél több szava­zatot gyűjteni, hogy az ország legjobb tablója 2011-ben egy szolnoki legyen. Ha te is így gondolod, segíts! A Facebook keresőjében a tabló­verseny alkalmazás elfogadása után, egy „tetszik”-et kell elfo­gadni a szavazás eléréséhez, s a ToplO-ben láthatóvá válik a tab­ló, ezek után a Szavazz gombra kell kattintani (minden nap le­het szavazni). A verseny május 31-én zárul. ■

Next

/
Thumbnails
Contents